MSZP: Ennyit ér a múltunk? Jobbik: Mikor lesz végre elérhető a tavaly novemberre ígért Digitális Jólét Alapcsomag?
LMP: Szándékában áll-e a kormánynak a gimnáziumi keretszámok csökkentése vagy nem áll szándékában?
Fidesz: Milyen intézkedésekkel segíti a kormány a természetjárás fejlődését?
Különös pillanatok kísérték e héten is a Tisztelt Házban az egyszerű "mezítlábas" kérdések műfaját. A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végezték, mégis fontos szereplésnek számított, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeztek a kormány jeleseihez. A nemzet megmentőjeként dicsérték, magasztalták önmagukat és ócsárolták a "másként gondolkodókat". A válaszok sem voltak "piskóták"! Híven a hagyományokhoz hangos bekiabálások, zajok kísérték. Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva - hangzavarokat, bekiabálásokat udvariasan mellőzve – tallóztunk.
Ennyit ér a múltunk?
HERINGES ANITA, (MSZP): - Államtitkár Úr! Egy helyi problémára hívnám fel a figyelmüket. Nem túl szívderítő kép fogadja az északról Paksra érkezőket a 6-os úton. Az ott álló, egyébként a MÁV tulajdonában lévő, egykor szebb napokat látott, anno vasúti múzeumként működő épület és környezete katasztrofális állapotban van! A helyi lakosok annak reményében, hogy a helyzet valahogy megoldódik, felvették a kapcsolatot a MÁV által kifüggesztett telefonszámon az illetékesekkel. Eredményt ugyan sikerült elérniük, de nem azt, amit az ilyen helyzetben várnának a lakosok. A probléma nem oldódott meg, csupán az értesítési telefonszám tűnt el az épületről, amelyen meg lehet tudni, hogy ilyen ügyekben kit kell keresni, hogy lehetne megoldani ezt a problémát.
- Ütőképesebb, hatékonyabb ‑ így jellemezte Seszták Miklós miniszter úr 2015-ben a MÁV-ot. Azonban úgy tűnik, hogy a MÁV egyvalamiben lett hatékonyabb: a problémák elsikálásában és a telefonszámok eltüntetésében. Mindezekre tekintettel kérdezem államtitkár urat:
- Hova forduljanak érdemi megoldásért a paksi lakosok?
- Mit kell tenni annak érdekében, hogy az egykori múzeumi, vasúti állomási épületnek ne a pusztulás jusson osztályrészül?
- Meg tudják nekem és a paksi lakosoknak ígérni, hogy mihamarabb rendbe hozzák ezt a jobb sorsra érdemes ingatlant és környezetét, hogy ne úgy nézzen ki, ahogy most, és ha északról érkeznek Paksra a 6-os úton a lakosok, akkor azt lássák, hogy egy gyönyörű épület néz és mosolyog vissza rájuk? (Taps az MSZP soraiban.)
***
Dr. FÓNAGY JÁNOS, (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára): - Képviselő Asszony! A kérdéses épület korábban mozdonyszínként üzemelt, az épület jelenleg nem áll országos, helyi, illetve vasúti védettség alatt. Valamikor ez valóban működött átmenetileg vasúti múzeumként. Emlékezetem szerint Szamuely Tibor páncélos vonatának volt a vágánytárolási, azaz kiszolgálóépülete.
- Ezzel együtt a MÁV, ahová egyébként 2015-ben került vissza az ingatlan épülete, a tetőszerkezet és a héjazat javítását elvégezte. A pályaműködtetési és a közszolgáltatási feladatok ellátása szempontjából feleslegessé vált létesítményt azonban nem kívánja fenntartani. Annak én nem látom akadályát ‑ és ha megengedi, ezt javaslom a helyieknek is ‑, hogy ha az önkormányzat az ingatlant át kívánja venni, azt a MÁV készséggel átadja, ehhez a magam részéről is a szükséges segítséget megadom. (Taps a Fidesz soraiban.)
Mikor lesz végre elérhető a tavaly novemberre ígért Digitális Jólét Alapcsomag?
FARKAS GERGELY, (Jobbik): - Államtitkár Úr! Tavaly novemberben Deutsch Tamás, a digitális jólétért felelős miniszteri biztos ez év januárjára ígérte a „Digitális jólét" alapcsomagját, vagyis a legkedvezőbb díjú internetcsomag elindítását. Mint láthatjuk, ebből sem lett semmi! Március közepén pedig immáron májusra módosította az eredetileg tavaly novemberre tervezett internetcsomag startját, úgy tűnik azonban, hogy ez sem lesz tartható. Idestova fél év csúszásról van szó, ennek oka pedig érthetetlen. Deutsch Tamás vagy alkalmatlan a kijelölt feladatának elvégzésére, vagy a kormányt valójában nem is érdekli a digitális jólét. Pedig nem kérdés, hogy az olcsó internet-hozzáférés olyan alapvetés, amellyel már így is régóta adós a kormány, hiszen a XXI. századi kihívások közepette elengedhetetlen eszközről van szó.
- Államtitkár Úr! A Jobbik három éve kezdeményezi, hogy mindenki számára biztosítva legyen az ingyenes internet-hozzáférés egy korlátozott alapcsomag formájában. Ez egyfajta alapjog kellene hogy legyen, hiszen az internet mára már nem luxuscikk, hanem mindennapos használati eszköz, a legtöbb embernek szinte már a mindennapi megélhetés része, valamint az információhoz való hozzáférés fő kelléke. Ráadásul a Jobbik javaslata összhangban van az uniós célkitűzéssel, amely előírja, hogy 2020-ra minden uniós állampolgár férhessen hozzá legalább 30 megabites sávszélességet biztosító, nagy sebességű internetkapcsolathoz. Mindezek mellett szembe kell nézni a digitális analfabetizmus tényével is, amely a PISA-felmérésekből is egyértelműen súlyos problémaként jelentkezik.
- Államtitkár Úr! Egyes becslések szerint ma Magyarországon legalább kétmillió olyan ember van, aki nem használja az internetet. Minden bizonnyal ez azért van, mert nincsen rá lehetőségük, vagy épp a digitális analfabetizmus folytán alakul ez ki. Mindenesetre egy XXI. századi kormánynak ezzel a problémával szembe kell néznie. Mindezek alapján kérdezem:
- Mi lesz az ígért „Digitális jólét" alapcsomaggal?
- Mi az oka a késésnek?
- Rendelkezésre áll-e és milyen mértékben a hálózatfejlesztési beruházások kapcsán esedékes kiépítési költségek összege?
- Képes-e eleget tenni a kormány 2020-ig az említett uniós célkitűzésnek? (Taps a Jobbik soraiban.)
***
DÖMÖTÖR CSABA, (Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára): - Képviselő Úr! Nézze el a kormánynak, hogy nem a Jobbik javaslataiból vezeti le politikáját, mégpedig főleg azért nem, mert a Jobbik ezeket a javaslatokat rendre felülírja. Ennek ellenére azt kell mondjam: ritka az, amikor valamiben egyetértünk a Jobbikkal. Márpedig abban, úgy érzem, egyetértünk, hogy az olcsóbb internet, illetve hogy az internet minél több emberhez, lehetőleg mindenkihez eljusson, alapvető érdek.
- Képviselő Úr! A mostani kormányzati lépések és intézkedések a korábbi internetes konzultációból fakadnak. Ebben több tízezren vettek részt! Ennek alapján döntött a kormány arról, hogy 18 százalékra csökkenjen az internet áfája, függetlenül egyébként attól, hogy az Unió ezt a lépést támadja! Amiről ön is beszélt, a következő lépések egyikeként rövidesen mindenki igénybe veheti a kedvezményes „Digitális jólét" alapcsomagot, az ebben foglalt árnak legalább 15 százalékkal alacsonyabbnak kell lennie az adott szolgáltatónál meglévő, megegyező feltételeket biztosító, hasonló paraméterek mellett biztosított előfizetési díjnál.
- Képviselő Úr! A szolgáltatók részére, szeretném önnek elmondani, a pályázati felhívás várhatóan május végén jelenik majd meg. A kedvezményes csomag előnyeit az áfacsökkentés is erősíti majd, a kormány tervei szerint az internetezés áfája jövő januártól 5 százalékra csökken. Ennek a lépésnek köszönhetően, illetve az alapcsomagnak köszönhetően akár 20 százalékos költségmérséklődést is érezhetnek majd a felhasználók.
- Képviselő Úr! Úgy látom, hogy ön szívén viseli az internetezés ügyét. Ha ez így van, akkor arra kérem, kérjen engedélyt a Jobbik elnökétől, tegyen önnel kivételt, hogy megszavazhassa a jövő évi költségvetést és az adótörvényeket, mert abban majd szerepel az áfacsökkentés is! Ezt csak azért mondom külön, mert Vona Gábor tavaly év végén nem szavazta meg az adócsökkentésekről szóló javaslatokat. Önnek most van lehetősége arra, hogy ezt egy kicsi részben korrigálja! (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Szándékában áll-e a kormánynak a gimnáziumi keretszámok csökkentése vagy nem áll szándékában?
SCHMUCK ERZSÉBET, (LMP): - Államtitkár Úr! 2016. április 6-án azt mondták Szombathelyen, hogy 2019-től felmenő rendszerben kötelezővé tennék a középiskolai felvételit. Az elképzelés szerint a rendszer hasonlóan működne, mint a felsőoktatás esetében, tehát központilag megszabnák, hogy hány diák vehető fel egy évben a gimnáziumba, mennyi szakgimnáziumba és mennyi szakközépiskolába.
- Államtitkár Úr! Ön Ikotity István képviselőtársam több parlamenti kérdésére, felszólalására sem adott választ arra, hogy a kormány szándékában áll-e a gimnáziumi férőhelyek csökkentése. Most konkrétan erre szeretnék választ kapni! Nagyon egyszerű, eldöntendő kérdéseket teszek fel:
- A jelenleginél több vagy kevesebb gimnáziumban tanuló diákot szeretne a kormány látni?
- Több vagy kevesebb férőhely lesz a gimnáziumokban?
- Mi a kormány szándéka?
- Milyen intézkedések várhatók a gimnáziumi férőhelyekkel kapcsolatban?
- Szándékában áll-e a kormánynak a gimnáziumi keretszámok csökkentése vagy nem áll szándékában, - igen vagy nem? (Taps az LMP képviselőitől.)
***
Dr. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Asszony! Attól, hogy egy kérdést sokszor föltesznek, nem válik értelmessé, és az abban megfogalmazott állítás nem válik valóssá! Természetesen a kormány nem tervez semmifajta gimnáziumi keretszámcsökkentést, lévén, nincsenek is ilyen keretszámok, tisztelt képviselő asszony. Mindenkinek a bejutását a tudása kell hogy meghatározza. Aki megüti azt a szintet, hogy gimnáziumban tanulhat tovább, és onnan szinte egyenes útja lesz az egyetemre, hiszen a gimnázium a mi felfogásunk szerint egyfajta előszobája az egyetemnek. Aki megüti ezt a szintet, természetesen a továbbiakban is tanulhat gimnáziumban, aki pedig nem kerül be a gimnáziumba, annak bővítettük a lehetőségét, hogy akár a szakképzésben is érettségit tudjon szerezni, és úgy tudjon továbbtanulni.
- Képviselő Asszony! Azt kérem öntől is meg képviselőtársaitól is, akik ezt hétről hétre megkérdezik, hogy ne kérdezzék meg többször, hiszen egyértelművé tette a kormány, hogy csak az egyéni teljesítmény befolyásolja, hogy ki hol és hogyan tud továbbtanulni! Az pedig az új rendszer rugalmasságából adódik, hogy több útja és módja is van annak, hogy érettségit szerezzen, és utána akár felsőfokú végzettséget is szerezzen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Milyen intézkedésekkel segíti a kormány a természetjárás fejlődését?
Dr. HÖRCSIK RICHÁRD, (Fidesz): - Államtitkár Úr! A kormány előtt álló kihívások egyike, hogy hazánk polgárainak egészségi állapotát javítsa. Ennek egy jól ismert eszköze az egészséges életmód népszerűsítése, különösen a szabadidős tevékenységek támogatása.
A kormány, mint az elmúlt évek során láthattuk, kiemelten támogatta nemcsak az élsportot, hanem a tömegsportot is, hiszen ez kiváló lehetőséget ad a testmozgásra és az egészség megőrzésére. Ezen tevékenységek egyike, ami sajnos kissé háttérbe szorult az elmúlt 30-40 esztendő során, a természetjárás, aminek nagy hagyományai vannak hazánkban és szűkebb pátriámban, a hegyekkel ölelt Abaújban és Zemplénben. Látjuk, hogy a kormány eddig is sokat tett az ügyért: a „Bejárható Magyarország" program keretében kilátókat építettek, turistaházakat, kulcsosházakat és turistajelzéseket újítottak fel. Zemplénben például az Északerdő Zrt. végez kiváló munkát ez ügyben. Ennek látható példája a Nagy-Milic alatt található Károlyi-kilátó rekonstrukciója.
- Államtitkár Úr! Választókerületemben, Zemplénben Hollóházán végződik a mára már legendássá vált, 1169 kilométer hosszú Országos Kéktúra útvonala. Sokan talán még emlékeznek közülünk Rockenbauer Pál „Egymillió (sic!)lépés Magyarországon" című filmjére, aminek köszönhetően Abaúj és Zemplén csodálatos tájait bakancsos turisták ezrei keresték fel anno. Sajnos mára erősen elhasználódtak ezek az utak! A túraszakaszok nehézkes megközelítése, a szálláshelyek hiánya még ma is komoly kihívást jelent a túrázóknak. Ezért kérdezem az államtitkár urat:
- Milyen intézkedéseket tesz a jövőben a kormány annak érdekében, hogy tovább fejlődjön a természetjárás Abaújban és Zemplénben és természetesen az egész országban? (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
***
Dr. BITAY MÁRTON ÖRS, (Földművelésügyi Minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Valóban egy olyan témáról van szó, ami nagyon nagy ismertségnek és elismertségnek örvend a túrázók körében. Megfigyelhető, hogy a bakancsos turizmus jelentősége újra növekedőben van, és párosul hozzá egy minőségi igény is. Nem mintha ez korábban nem lett volna meg. Jellemzően saját magunkban is hajlamosak voltunk úgy csoportosítani a dolgot, hogy akik túráznak, azok inkább alacsonyabb költségvetésű családok, és alacsonyabb szállásigényekkel, alacsonyabb szállásköltségigényekkel számolnak, viszont mára ez megváltozott, és nagyon sokan olyanok is előszeretettel járnak a természetbe, akik magasabb igényeket próbálnak támasztani.
- Képviselő Úr! Az utóbbi öt évben több mint 15 milliárd forint értékben fejlesztettünk különféle közjóléti funkciókat, a csillagvizsgálótól a kisvasutakon keresztül, amelyek önmagukban 1-1 milliárd forintos tételeket jelentenek, a legegyszerűbb turistaútvonal-felfestésig, mint például a Kéktúra-útvonal. A Természetjáró Szövetséggel együtt 40 új kilátó épült, 16 új szálláshely, 9 erdei iskola. Ezek mind az utóbbi néhány évben kerültek beruházásra.
- Ami egyébként még fontos: a kerékpározásért, az aktív kikapcsolódásért is lett egy felelős kormánybiztos. Neki az a feladata, hogy a mi együttműködésünkkel minél nagyobb teret biztosítson a kerékpáros turizmusnak is. Itt a bakancsos turizmus mellett fontos megemlíteni a lovas turizmust, a különféle motorkerékpáros turizmust is. Ezekben mind nagyon komoly fejlesztési lehetőség van, akár az ön régiójában, akár az ország más területein is. Külön kiemelném itt adott esetben az alföldi fejlesztéseket is, amelyek pedig abszolút újdonságok, hiszen a korábbi évtizedekben főként a hegységrendszerekre koncentráltunk. Örömömre szolgál, hogy ilyen nagy fejlesztésekről tudok beszámolni! (Taps a kormánypártok soraiból.)
Bartha Szabó József
