2007. december 23., vasárnap
2007. december 21., péntek
53 - Kroko tanár úr és 198 társa kontra Gyurcsány Ferenc és társa polgári per - Fővárosi Bíróság - tanácselnök: dr. Pataki Árpád
Felvételek: Kutasi József - Budapest, 2007. november 30.
Nagyított diashow megnézéséhez ide kell kattintani!
Nagyított diashow megnézéséhez ide kell kattintani!
2007. december 20., csütörtök
52 - Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és sikerekben gazdag, boldog új esztendőt!
Kattintással nagyítható!
2007. december 19., szerda
50 - Ungarn: „Mentalität des Gulaschkommunismus lebt weiter“
19.12.2007 18:29
Von unserem Korrespondenten PETER BOGNAR (Die Presse)
Der renommierte ungarische Ökonom und Ex-Politiker Péter Ákos Bod geißelt die aktuelle Wirtschaftspolitik Ungarns.
BUDAPEST. Er hätte im Vorjahr Ministerpräsident einer Expertenregierung werden sollen. Dies jedenfalls wäre die Vorstellung von Oppositionschef Viktor Orbán gewesen, hätten die rechtskonservativen Parlamentsparteien die Wahlen 2006 gewonnen. Daraus wurde nichts. Statt als Premier die Regierungsbank zu drücken, steht Péter Ákos Bod daher bis auf weiteres auf dem Universitätskatheder.
Im Gespräch mit der „Presse“, übt der ehemalige Industrieminister und Notenbankchef scharfe Kritik an der „verantwortungslosen Wirtschaftspolitik“ der linksliberalen Regierungen. Laut Bod haben sich die Regierungen von Péter Medgyessy (2002-2004) und des jetzigen Premiers Ferenc Gyurcsány (seit 2004) einer „wirtschaftspolitischen Erbsünde“ schuldig gemacht. „Sie haben der Ausgabenpolitik maßlos die Zügel schießen lassen“, sagt Bod. Dies habe zu horrenden Budgetdefiziten in Höhe von 8,9 Prozent des Bruttoinlandproduktes im Jahr 2002 und 9,2 Prozent 2006 geführt.
Die „jetzige Stagnation“ – im dritten Quartal betrug das Wirtschaftswachstum nur ein Prozent – führt Bod auf das im Vorjahr geschnürte drastische Sparpaket zurück: „Wenn ein Land jahrelang maßlos über seine Verhältnisse lebt und dann plötzlich der Sparstift angesetzt wird, ist ein Stillstand des Wirtschaftswachstums die logische Folge.“
Nur Minderheit zahlt Steuern
Hinter der entfesselten Ausgabenpolitik der linksliberalen Regierungen in den vergangenen Jahren sieht Bod noch ein „Erbe des real existierenden Sozialismus in Ungarn“. Der so genannte Gulaschkommunismus, der einst den Konsumansprüchen des Volkes gerecht werden wollte, habe sich vor allem aus Krediten gespeist. Diese Mentalität lebt „in den Köpfen der Regierenden“ fort, so Bod.
Auf die Frage, ob es in Ungarn infolge des rigiden Sparpakets eine „soziale Krise“ gibt, wie von der politischen Opposition so oft behauptet wird, antwortet Bod mit „Nein“. Er sieht jedoch „soziale Spannungen“, die durch den massiven Anstieg der Heizkosten (um 30 Prozent), der Strompreise (20 Prozent), der Lebensmittel- und Medikamentenpreise bedingt sind. Diese Preisanstiege träfen nicht zuletzt die Rentner und armen Familien. Hinzu komme, dass die ohnehin hohe Steuerlast in Ungarn weiter gewachsen sei.
In diesem Zusammenhang weist Bod darauf hin, dass im Zehn-Millionen-Einwohner-Land Ungarn „nur vier Millionen Menschen Steuern zahlen, mehr als ein Drittel davon auf Grundlage des Minimallohns“. Dies lasse auf eine riesige Schattenwirtschaft schließen. Die Eindämmung der Steuerflucht in Ungarn kann sich der Ökonom nur durch die Senkung der Steuern auf Arbeit vorstellen. Einer einheitlichen Steuer („Flat Tax“) erteilt der Bod aber eine Absage. Diese sei zwar zur Zeit „in Mode“, sie komme aber vor allem den Reichen zugute. Für die unteren sozialen Schichten könne sie sogar eine höhere Steuerlast mit sich bringen. Laut Bod ist eine Steuerreform in Ungarn frühestens im Jahr 2009 zu erwarten.
„Gesundheitsreform scheitert“
Die umstrittene Reform des Gesundheitswesens ist nach Ansicht des Ökonomen zum Scheitern verurteilt. Zwar liege im Gesundheitssystem vieles im Argen, etwa das Phänomen der Hunderttausenden Schmarotzer, die das System in Anspruch nähmen, jedoch keine Gesundheitsabgabe zahlten. Doch in Bods Augen weist das von der Regierung geplante Mehrversicherungssystem in die falsche Richtung. Stattdessen sollte die ineffiziente und verschwenderische Landesgesundheitskasse auf Vordermann gebracht werden.
Zu der Reform- und Sparpolitik, die Gyurcsány seit dem Vorjahr durchpeitscht, sagt Bod: Mit gutem Willen könne diese als „eine Art von aufgeklärtem Absolutismus“ betrachtet werden. Mit schlechtem Willen könne die Wirtschaftspolitik der Regierung aber auch als „bloße Geldeintreibung“ angesehen werden.
("Die Presse", Print-Ausgabe, 20.12.2007)
2007. december 16., vasárnap
49 - "Nagy múltú együtteseink soha nem látott nehézségekkel küzködnek" - november 8.-i rendhagyó koncert beszámolója
Ezen a koncert estén, Budapesten a Szent István Bazilikában, jelenlétemmel én is kifejeztem szolidaritásomat.
Kutasi József, http://www.jozsef-kutasi.de/
Képek: Erkel Tibor
Kondor Katalin, az MR Rt. utolsó kultúrabarát elnöke
Medvezcky Ádám karmester
Meláth A. bravózik az együtteseknek
Popa Péter, a Szimfonikus Zenekarok Szövetségének elnökeBeszámoló forrása: Zenekar újság 2007, XIV. évfolyam, 6. szám - http://www.zenekarujsag.hu/
Az oldalak egyszerű kattintással felnagyíthatók!
A teljes, 47 oldal terjedelmü kiadvány innen letölthető: Zenekar újság
Az oldalak egyszerű kattintással felnagyíthatók!
A teljes, 47 oldal terjedelmü kiadvány innen letölthető: Zenekar újság
2007. december 4., kedd
46 - Elnapolták az őszödi pert - Magyar Nemzet, 2007. december 1.
<-- A bírosági folyosón is tiltakoztak a felperesek a megtévesztő kormányzati propaganda ellen Fényképen: Kutasi József Kulcsár Anna
A bíró egyelőre nem döntötte el, megidézi-e az őszödi per következő tárgyalására Veres János pénzügyminisztert, hogy megkérdezze tőle, milyen adatokat hozott nyilvánosságra a kormány a legutóbbi országgyűlési választások előtt. A mintegy kétszáz felperes ugyanis arra hivatkozik: Gyurcsány Ferenc és Veres János teljesen alaptalanul dübörgő gazdaságról és nagy jólétről beszélt, ezzel megakadályozta a polgárokat választójoguk szabad gyakorlásában.
A több mint négy órán át tartó bírósági tárgyalás rendben zajlott le, habár a mintegy kétszáz felperes körül legalább egy tucatnyian elálltak a keresetüktől, nem kívántak tovább részt venni az ügyben. Egy jelenlévő azt mondta: sokan attól félnek, hogy elveszítik állásukat, vagy egyéb retorzió éri őket. A felpereseket képviselő Kalmár László bejelentette: kifogást emel a Fővárosi Ítélőtáblánál amiatt, mert a 2006 szeptemberében megindított per első tárgyalását csak tegnap tartották meg. A képviselő a bíró felhívására elmondta: változatlanul azt állítják, hogy a miniszterelnök és a pénzügyminiszter a legutóbbi országgyűlési választások előtt nem hozta nyilvánosságra azokat az adatokat, amelyekből megítélhető lett volna, milyen eredménnyel kormányoztak ez előző négy évben. Az alperesek által helyenként közölt információk pedig valótlanok voltak. A számokból levont következtetéseik ráadásul kifejezetten megtévesztették a választókat, hiszen semmi sem volt igaz abból, hogy nagy a jólét, dübörög a gazdaság, száguld a pannon puma, s egész Európa minket irigyel. A választásokat követően emiatt – mint Kalmár László elmondta – trauma érte a társadalmat, hiszen az őszödi beszédből kiderült, hogy hazudtak éjjel, hazudtak nappal, és négy évig nem csináltak semmit. A felperesek a jogsértés megállapítása mellett azt is kérték, hogy a bíróság a precedensperben tiltsa el a két alperest a további hasonló cselekedettől: 2010-ben ne ismétlődhessen meg a 2006-os eset. Személyenként 100-100 ezer forint jelképes nem vagyoni kártérítést is igényeltek. Ha ez nem lenne megállapítható, akkor szerintük Gyurcsány Ferencet és Veres Jánost közérdekű bírság megfizetésére kell kötelezni. Elvárják a nyilvános bocsánatkérést is, amely a parlament plénumán hangozhatna el. A felperesek kezdeményezték Sólyom László köztársasági elnök tanúkénti meghallgatását is, ugyanis az államfő tavaly novemberben a Népszabadságnak adott interjúban azt mondta: a Miniszterelnöki Hivatal hamis adatokat küldött meg a Köztársasági Elnöki Hivatalnak a költségvetési hiányról.
Kovács Kázmér ügyvéd, az alperesek jogi képviselője meglehetős tömörséggel azt fejtegette, hogy ügyfelei semmilyen jogszabályt nem sértettek meg. Bizonyítást nem ajánlott fel. Ellenezte, hogy a bíróság a felperesek kérésére elrendelje a pénzügyminiszter személyes meghallgatását. A tanácselnök közlése szerint a bíróság először a felperesek kérelmének jogi alapjairól dönt, s csak azután foglal állást arról, indokolt-e pszichológus szakértők meghallgatás a társadalom-lélektani hatások elemzéséhez, a kár meghatározásához. A bíróság írásban közli az ügyfelekkel, mikor lesz a következő tárgyalás, és arra milyen tanúkat, szakértőket idéz meg.
Erős rendőri felügyelet. A bíróság Markó utcai székháza előtt két rendőr posztolt tegnap reggel, az előtérben pedig 8-10 egyenruhás várakozott, miközben a kétszáz felperes más ügyfelekkel együtt bebocsátást nyert az épületbe. Az emeleti tárgyalóterem ajtaját hat rendőr vigyázta, ők sorfalat alkotva engedték be az ügy felpereseit és a sajtó nagyszámú képviselőjét a tárgyalóba. Odabent is rendőrökkel találkozhattunk, a terem két oldalán két-két hatósági személy felügyelte a rendet. Pataki Árpád, a polgári per tanácselnöke a felperesek kérdésére azt válaszolta, nem ő hívta ki a rendőrséget, igazgatási jogkörben azonban mód van rá, hogy értesítsék a rendfenntartókat, ha szükség lenne rájuk. A rendőrök egyébként bilincset, gumibotot, pisztolyt, rádió-adóvevő készüléket és mobiltelefont tartottak maguknál. Gatter László, a Fővárosi Bíróság elnöke a tárgyalás után érdeklődésünkre azt mondta, a résztvevők nagy száma miatt az elnökség értesítette az V. kerületi kapitányságot.
45 - Per az őszödi beszéd miatt
Blikk.hu, BUDAPEST – Párját ritkító per színhelye volt tegnap a Pesti Központi Kerületi Bíróság: a kormányfőt és a pénzügyminisztert perelték be 199-en, mert szerintük Gyurcsány Ferenc és Veres János „közösen megtévesztették őket” Gyurcsány őszödi beszéde miatt – úgymond – lelki trauma érte” a felpereseket. – Mióta kiderült, hogy ők ketten hazudtak, nem tudunk honfitársaink szemébe nézni, szégyelljük magunkat, mert a miniszterelnök valótlan adatokkal tévesztett meg minket – panaszkodott Kalmár László első rendű felperes, aki az egész csapat jogi képviseletét is ellátja. Egyébként, okulva a korábbi eseteken, megerősített rendőri védelmet biztosítottak a tárgyaláson. Noha tilos, azért néhányan mégis suttyomban A4-es papíron különböző feliratokkal jelentek meg a tárgyaláson. Kutasi József (72) nyugdíjas például azért hozta el tábláját, mert ettől a pertől várja, hogy Gyurcsány „végre megjavul, és többé nem nyomja el a magyar népet”. A közjátékok sora ezzel azonban nem ért véget a teremben. A beidézettek többször is hurrogtak és fújoltak, leginkább akkor, amikor a miniszterelnök neve szóba került. Kalmárnak kellett csitítani őket. A 199 felperesből egyébként 80 jelent meg. A per tétje nem kicsi: a bocsánatkérésen túl fejenként 100 ezer forint nem vagyoni kártérítést (vagyis összesen 20 milliót) követelnek. Gyurcsány védelmét egyébként Kovács Kázmér, az Autóklub ismert jogásza látja el.
44 - Gyurcsány: Pótolhatatlan vagyok
2010-ben vele indul neki a választásnak az MSZP – jelentette be a kormányfő
2007. november 27. 19:21
MNO
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt jósolta a Bloomberg amerikai hírügynökségnek, hogy az ő vezetésével indul neki a 2010-es parlamenti választásnak a MSZP, mert „nincs, aki elfogadhatóan pótolni tudná”.
„Kormányon kell maradnom, amíg csak előbbre tudok lépni... Nem kell sokat gondolkodni itt a stratégián, csak menni, menni, menni kell előre. Ez az egyetlen stratégia, mert az irány helyes... Aki ismer engem, tudja, hogy nem vagyok az a típus, aki félúton feladja, nem futja végig a pályát... Nem számolok azzal, hogy a belátható jövőben bárki is olyan kihívást intézne politikám és személyem ellen, amely lényegesen megváltoztatná a magyar politikai tájképet” - idézte Gyurcsány Ferenc szavait a Bloomberg. A miniszterelnök hétfőn nyilatkozott a Bloombergnek Budapesten, s a New York-i székhelyű hírszolgálati iroda kedden közölte az interjút.
Az amerikai hírügynökség emlékeztetett arra, hogy „a kormányfő népszerűségi mutatói rekordmélységbe süllyedtek”, illetve kitért a kormányellenes utcai tüntetésekre, a sztrájkokra és sztrájkfenyegetésekre, az ellenzék által kezdeményezett népszavazásra.
A tervek szerint december 17-én szavaz a magyar parlament az új egészségbiztosítási rendszerről. Ezzel kapcsolatban a Bloomberg úgy idézte a kormányfőt: „Ha nem tudjuk elfogadtatni a parlamenttel az egészségügyi reform nagy befejező törvényét, akkor mindenkinek fel kell tennie magában a kérdést: te jó ég, most mi lesz? ... Ha nem lesz meg ez a törvény a tervezett időre, akkor a kormánynak le kell ülnie és átfogó politikai felülvizsgálatot kell tartania a múltra és a jövőre nézve”.
Gyurcsány Ferenc szerint feltehetően csak ijesztgetési taktika az, hogy a szabad demokraták azzal fenyegetőznek, kilépnek a koalícióból, ha egészségügyi reformjavaslatuk nem valósul meg. Úgy vélte, hogy a koalíció most simábban működik, mint elődje, Medgyessy Péter kormányzása idején, 2002 és 2004 között, vagy a Horn Gyula vezette első szocialista-szabad demokrata kombináció idejében, 1994 és 1998 között. „A koalíción kívül nincs élet sem a szocialisták, sem a szabad demokraták számára” - fogalmazott a kormányfő, aki szerint politikailag nem reális, hogy a kormánykoalíció pártjai hátat fordítsanak egymásnak.
Gyurcsány Ferenc azt hangsúlyozta: hozzászokott ahhoz, hogy szinte a semmiből építse fel népszerűségét, s a közérzület megváltozik, amint kormányának programja más sebességi fokozatba kapcsol. „2010 még nagyon-nagyon messze van. A reformok lebontó, a status quót romboló hatása és szakasza a végéhez közeledik. Könnyebb időszak kezdődhet, amelyben már építeni lehet. A magyar szavazók nagyon ingatagok” - fogalmazott.
Az idei államháztartási deficit a jelenleg érvényben lévő (6,4 százalékos) hivatalos mutatónál kedvezőbben fog alakulni - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Bloombergnek, de számot nevezett meg. „A kérdés most az, hogy mit tegyünk a növekedésért. ...a növekedés motorjaira kell összpontosítanunk, a legnagyobb kihívás jelenleg a növekedés, a növekedés, a növekedés” - hangsúlyozta.
Gyurcsány Ferenc szerint nincs szükség további intézkedésekre ahhoz, hogy Magyarország elérje a 2009-re tervezett, a GDP arányában 3,2 százalékos államháztartási-hiány célt. A Bloomberg szerint a miniszterelnök szavai némi ellentétben állnak Simor András jegybankelnök és több elemző hétfői megnyilvánulásaival, miszerint ehhez további lépésekre van szükség. A miniszterelnök arra számít, hogy a gazdasági növekedést elő fogja segíteni az export gyorsabb bővülése, amit a magas globális kereslet támogat. „Egyetlen cél lebeg a szemem előtt, megteremteni a növekedés motorjait, megőrizve közben az egyensúlyt” - mondta a kormányfő az amerikai hírügynökségnek.
(mti)
2007. november 27. 19:21
Kormányon kell maradnom, amíg csak előbbre tudok lépni... Nem kell sokat gondolkodni itt a stratégián, csak menni, menni, menni kell előre – fogalmazott Gyurcsány Ferenc, aki a Bloombergnek nyilatkozva úgy vélte, ha a parlament nem fogadja el az egészségügyi reformot, feltehetjük a kérdést: „te jó ég, most mi lesz?”
| Van már szerkesztett változat. Természetes, hogy az élőszóban készült interjúk esetében kivétel nélkül, minden esetben szerkesztésre van szükség. Ezt igénylik az élőnyelvi mondatokra jellemző fésületlenségek, hirtelen gondolatváltások, kusza mondatfűzések. A diktafonra és részben papírra is rögzített nyers szöveg stilizálás, húzás, tömörítés és egyszerűsítés után nyeri el a végső formáját, ami végül az olvasó elé kerül. Az esetek kis részében azonban a szerkesztés során – minden manipulatív szándék nélkül is – megváltozhat, ad absurdum akár ellenkező előjelűre is változhat egy-egy mondat, illetve az eredeti jelentést nagyban befolyásoló módon változhat a szöveg akusztikája, tartalma és stílusa egyaránt. Megtapasztalva az interjú kiváltotta nagy érdeklődést, a további félreértések elkerülése és a fontos ügyekben vallott nézeteim újbóli, pontos rögzítése érdekében közzéteszem az interjú vonatkozó részének eredeti leiratát. A leiratot kollégáim csak annyiban szerkesztették, húzták meg, hogy az élőnyelvi mondatok a megértést ne akadályozzák – olvasható abban a közleményban, melyet „Gyurcsány Ferenc, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke” aláírással, a Gyurcsány-interjú ismertetését követő napon juttattak el szerkesztőségünkhöz. |
„Kormányon kell maradnom, amíg csak előbbre tudok lépni... Nem kell sokat gondolkodni itt a stratégián, csak menni, menni, menni kell előre. Ez az egyetlen stratégia, mert az irány helyes... Aki ismer engem, tudja, hogy nem vagyok az a típus, aki félúton feladja, nem futja végig a pályát... Nem számolok azzal, hogy a belátható jövőben bárki is olyan kihívást intézne politikám és személyem ellen, amely lényegesen megváltoztatná a magyar politikai tájképet” - idézte Gyurcsány Ferenc szavait a Bloomberg. A miniszterelnök hétfőn nyilatkozott a Bloombergnek Budapesten, s a New York-i székhelyű hírszolgálati iroda kedden közölte az interjút.
Az amerikai hírügynökség emlékeztetett arra, hogy „a kormányfő népszerűségi mutatói rekordmélységbe süllyedtek”, illetve kitért a kormányellenes utcai tüntetésekre, a sztrájkokra és sztrájkfenyegetésekre, az ellenzék által kezdeményezett népszavazásra.
A tervek szerint december 17-én szavaz a magyar parlament az új egészségbiztosítási rendszerről. Ezzel kapcsolatban a Bloomberg úgy idézte a kormányfőt: „Ha nem tudjuk elfogadtatni a parlamenttel az egészségügyi reform nagy befejező törvényét, akkor mindenkinek fel kell tennie magában a kérdést: te jó ég, most mi lesz? ... Ha nem lesz meg ez a törvény a tervezett időre, akkor a kormánynak le kell ülnie és átfogó politikai felülvizsgálatot kell tartania a múltra és a jövőre nézve”.
Gyurcsány Ferenc szerint feltehetően csak ijesztgetési taktika az, hogy a szabad demokraták azzal fenyegetőznek, kilépnek a koalícióból, ha egészségügyi reformjavaslatuk nem valósul meg. Úgy vélte, hogy a koalíció most simábban működik, mint elődje, Medgyessy Péter kormányzása idején, 2002 és 2004 között, vagy a Horn Gyula vezette első szocialista-szabad demokrata kombináció idejében, 1994 és 1998 között. „A koalíción kívül nincs élet sem a szocialisták, sem a szabad demokraták számára” - fogalmazott a kormányfő, aki szerint politikailag nem reális, hogy a kormánykoalíció pártjai hátat fordítsanak egymásnak.
Gyurcsány Ferenc azt hangsúlyozta: hozzászokott ahhoz, hogy szinte a semmiből építse fel népszerűségét, s a közérzület megváltozik, amint kormányának programja más sebességi fokozatba kapcsol. „2010 még nagyon-nagyon messze van. A reformok lebontó, a status quót romboló hatása és szakasza a végéhez közeledik. Könnyebb időszak kezdődhet, amelyben már építeni lehet. A magyar szavazók nagyon ingatagok” - fogalmazott.
Az idei államháztartási deficit a jelenleg érvényben lévő (6,4 százalékos) hivatalos mutatónál kedvezőbben fog alakulni - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Bloombergnek, de számot nevezett meg. „A kérdés most az, hogy mit tegyünk a növekedésért. ...a növekedés motorjaira kell összpontosítanunk, a legnagyobb kihívás jelenleg a növekedés, a növekedés, a növekedés” - hangsúlyozta.
Gyurcsány Ferenc szerint nincs szükség további intézkedésekre ahhoz, hogy Magyarország elérje a 2009-re tervezett, a GDP arányában 3,2 százalékos államháztartási-hiány célt. A Bloomberg szerint a miniszterelnök szavai némi ellentétben állnak Simor András jegybankelnök és több elemző hétfői megnyilvánulásaival, miszerint ehhez további lépésekre van szükség. A miniszterelnök arra számít, hogy a gazdasági növekedést elő fogja segíteni az export gyorsabb bővülése, amit a magas globális kereslet támogat. „Egyetlen cél lebeg a szemem előtt, megteremteni a növekedés motorjait, megőrizve közben az egyensúlyt” - mondta a kormányfő az amerikai hírügynökségnek.
(mti)
43 - Sólyom Lászlót akarják tanúnak - A Gyurcsány-per részletei
 |  |
 |
Kattintson ide a videó megtekintéséhez!
 |  |
Iratismertetéssel kezdődött meg pénteken a Fővárosi Bíróságon az a polgári per, amelyet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Veres János pénzügyminiszter ellen indított 199 magánszemély, akik egyebek mellett fejenként százezer forintot követelnek azért, mert a 2006-os országgyűlési választások előtt a kormányfő szerintük nem engedte nyilvánosságra hozni a költségvetési adatokat és ezzel sérült a szabad választáshoz való joguk.
Pataky Árpád, az ügyben eljáró bíró a keresetlevelet ismertetve elmondta: a felperesek az alkotmányban szereplő jogaik megsértésének megállapítását kérik a bíróságtól, amely egyben tiltsa el az alpereseket - Gyurcsány Ferencet (elsőrendű) és Veres Jánost (másodrendű) - a további jogsértéstől, valamint kötelezze őket méltányos elégtétel adására, nem vagyoni kártérítés megfizetésére és perköltség megtérítésére.
Az alperesek a felperesek keresetét alaptalannak ítélték meg, mert szerintük nem történt jogsértés és a kártérítési felelősség valamennyi eleme hiányzik - közölte Pataky Árpád.
Kalmár László elsőrendű felperes, a felperesek képviselője a tárgyaláson elmondta, hogy szükségtelennek és sértőnek tartják a nagyfokú rendőri jelenlétet, amelyet politikai nyomásgyakorlásként értékelnek. (A bíróság épületének bejáratánál és a tárgyalóterem előtt összesen mintegy húsz rendőr várakozott.)
Pataky Árpád elmondta, hogy külön rendőri védelmi intézkedést nem kért, ugyanakkor igazgatási jogkörbe tartozik a bíróság részéről, hogy a várható nagy létszám mellett is fenntartható legyen a rend.
| Kalmár László kerestük lényegét összefoglalva, a tárgyalási szünetben újságíróknak elmondta: a legfontosabb, hogy a bíróság tiltsa el a további jogsértésektől az alpereseket. A kérdés szerintük az: megismétlődhet-e ugyanaz 2010-ben, mint 2006-ban, vagyis, hogy nem valós adatokkal félrevezetik a választókat. A nem vagyoni kártérítésre azért tartanak igényt - mint magyarázta -, mert az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése óta az országban olyan állapotok vannak, amelyek súlyos mentális és lelki sérüléseket okoztak. |
Kalmár László közölte, a felperesek politikai összetétele vegyes, nincsen szó arról - mint fogalmazott -, hogy "itt jobboldali támadás lenne Gyurcsány Ferenc ellen".
A felperesek közül többen elálltak a pertől, mert a munkahelyükön állásvesztéssel fenyegették meg őket - mondta.
Kovács Kázmér, az alperesek jogi képviselője ugyancsak a tárgyalás szünetében újságírók előtt arról beszélt: "megtévesztett emberekről vagy megtévedt emberekről van szó a kétszáz felperes esetében", amit bizonyít, hogy közülük már nagyon sokan elálltak a pertől, miután az ellenkérelmet megismerték.
Ezeknek az embereknek politikai vagy más indíttatású sérelmeik vannak, de itt a bíróságon azt nem fogják vizsgálni, hogy ezek jogszerűek-e vagy sem - mondta. Közölte, azért megtévesztettek a felperesek, mert azok a közlések, amelyekre ők hivatkoznak nem azokra az adatokra vonatkoznak, amelyek a pert tárgyát képezik.
Az ellenkérelem lényege, hogy a bíróság kizárólag azokat a kérdéseket vizsgálja, amely a jogi elbíráláshoz szükséges. Azt vizsgálja meg, hogy az államháztartási törvénynek az információszabadsággal összefüggő rendelkezéseit a Pénzügyminisztérium betartotta-e akkor, amikor a választásokat megelőzően, március 10-én, internetes honlapjára feltette azokat az adatokat, amelyeket a jogszabály előír - magyarázta Kovács Kázmér.
| Egy idős férfi "Le a Gyurcsány-kormánnyal!; Történelmi pillanathoz értünk!" feliratú transzparenseket hozott magával a tárgyalásra, amelyeket maga elé tartva, többször pózolt a fotósoknak a rendőrök mellett. |
A tárgyaláson a felperesek képviselője kérte Sólyom László köztársasági elnök tanúként való meghallgatását az ügyben. Ugyanis Kalmár László szerint az államfő érdemben tud nyilatkozni arról, hogy őt és a közvéleményt a valós gazdasági adatokról tájékoztatták-e.
Az alperesek jogi képviselője a felperesi kereset elutasítását kérte a bíróságtól.
Az első tárgyalási nap végén Pataky Árpád közölte: a bíróság a tárgyalást elhalasztja, új határnapot hivatalból tűz ki. Az egyes bizonyítási indítványokról a bíróság külön végzésben határoz majd.
A per első tárgyalási napján a felperesek harmada jelent meg, tizennégy felperes elállt a pertől.
42 - Gyurcsány Ferenc és Veres János a „vádlottak padján” + Képriport
Szokatlanul sok rendőr a tárgyalás helyszínén
2007. november 30. 12:19
MNO
Megkezdődött a Pesti Központi Kerületi Bíróságon az a per, amelyet magánszemélyek indítottak Gyurcsány Ferenc és Veres János ellen.
A polgári perben mintegy 200 felperes van, akik fejenként 100 ezer forintos kártérítést követelnek, mert úgy vélik, hogy a miniszterelnök megsértette a szabad választáshoz való jogukat, amikor valótlan adatokat közölt az ország állapotáról a kampányban.
Az első tárgyalási napot már többször elhalasztották, mert nem találtak elég nagy termet, amely befogadta volna az ügy valamennyi szereplőjét. A tárgyalás helyszínén szokatlanul sok rendőr van, a felperesek ezt szóvá is tették a bírónak, aki azt mondta: a rendőri jelenlétre azért van szükség, hogy ilyen nagyszámú résztvevő mellett is fenntarthassák a rendet.
(hirado.hu)
2007. november 30. 12:19
Megkezdődött a Pesti Központi Kerületi Bíróságon az a per, amelyet magánszemélyek indítottak Gyurcsány Ferenc és Veres János ellen.
| |
Az első tárgyalási napot már többször elhalasztották, mert nem találtak elég nagy termet, amely befogadta volna az ügy valamennyi szereplőjét. A tárgyalás helyszínén szokatlanul sok rendőr van, a felperesek ezt szóvá is tették a bírónak, aki azt mondta: a rendőri jelenlétre azért van szükség, hogy ilyen nagyszámú résztvevő mellett is fenntarthassák a rendet.
(hirado.hu)
41 - Kommunikációs offenzíva? Horváth milliárdokat ígér
„Ungár megfelelt”
2007. december 4. 16:42
MNO
Az elkövetkező három évre 8,8 milliárd forint európai uniós pénz jut négy kiemelt egészségügyi programra - jelentette be Horváth Ágnes egészségügyi miniszter kedden Budapesten, a kormányszóvivői tájékoztatón. A Fidesz szerint a kormány kommunikációs offenzívával próbálja elfedni a sikertelen reformot, valójában csak az átalakítások negatív hatásai láthatók.
A 8,8 milliárd forintból a fővárosi Szent Imre- és az Uzsoki utcai Kórház felújítását, a mentésirányítás fejlesztését kívánják elvégezni, valamint kialakítanak egy egységes egészségügyi humánerőforrás-nyilvántartást - mondta Horváth Ágnes. A tárcavezető beszámolója szerint a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába tartozó Szent Imre Kórház és Rendelőintézet 3,27 milliárd forinthoz jut, amelyből az épületek helyreállítását, újak építését és a gépészeti berendezések cseréjét oldják majd meg.
A szintén fővárosi fenntartású Uzsoki utcai Kórház 4,4 milliárd forint pályázati pénzt kaphat, amelyből szintén az épületfelújítást, az ortopédia és traumatológia egy helyre költöztetését oldják meg, valamint a műtők korszerűsítését - közölte a miniszter. A mentésirányítás fejlesztéséről szólva elmondta, hogy a közép-magyarországi régióban 600 millió, az ország többi részén pedig 3,5 milliárd forint uniós pénz jut a mentésirányítás korszerűsítésére, egységesítésére - fogalmazott.
A negyedik kiemelt program az úgynevezett egységes egészségügyi humánerőforrás monitoring rendszer, amelyre 500 millió forint jut majd, kialakításának célja pedig egy olyan nyilvántartási rendszer, amely az orvosokat és a szakdolgozókat egy adattárba rendszerezi. Jelenleg - indokolt a miniszter - több adatbázisból lehet csak kideríteni, hogy hol, kik, milyen szakvizsgával, milyen nyilvántartási számmal dolgoznak. „Az volt a célunk, hogy ezeket a rendkívül széttagolt, éppen ezért gyakorlatilag használhatatlan nyilvántartásokat egységesítsük és használjuk őket tervezésre” - fogalmazott az egészségügyi miniszter. A projektek tervezett befejezési időpontja 2010.
Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló koalíciós megbeszélésről kérdés kapcsán Horváth Ágnes úgy fogalmazott: „senkinek (MSZP-SZDSZ) semmit nem kellett feladnia”, hanem meg kellett találni a működőképes megoldást. Nem öncélú, hanem működőképes rendszert szeretnének - tette hozzá.
Ungár Klára Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgató-helyettesi kinevezéséről szólva Horváth Ágnes elmondta: a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének panaszát felülvizsgálta és elutasította. Ungár Klára pályázata megfelelt a kiírásnak, a főigazgató-helyettes alkalmas a poszt betöltésére - szögezte le a tárcavezető.
Pesti Imre, a Fidesz szakpolitikusa keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a kormány kommunikációs offenzívával próbálja elhitetni, hogy a reformnak haszna van, valójában azonban csak az átalakítások negatív hatásai láthatók. Vizitdíj, kórházi napidíj, gyógyszerár-emelkedés és egyre hosszabb várólisták - az ellenzéki politikus szerint a lakosság ezt érzékeli a reformokból.
A fideszes képviselő az egészségügyi miniszter által bejelentett fejlesztésekről azt mondta, az Uzsoki kórház esetét úgy tünteti fel Horváth Ágnes, mintha jelentős kormányzati fejlesztésről lenne szó, holott döntően fővárosi forrásból költenek majd erre a célra, és a Szent Imre kórház esetében is a főváros által eltervezett fejlesztésről van szó. Pesti Imre szerinte nem nagy eredmény, hogy az Országos Mentőszolgálattól elvett pénzből valamit visszakap majd az OMSZ. Kifogásolta továbbá, hogy a mentőszolgálattól elvitték a nyereséges betegszállítást. A fideszes képviselő hangsúlyozta: az alapellátást és a járóbeteg-szakellátást is szükséges fejleszteni, hiszen a kórházból kiszorult betegek gyógyulását itt kellene biztosítani, azonban a kormány erre a célra nem ad forrásokat.
Az egészségügy átalakítását a hazai és a nemzetközi szakma is elutasítja, de még a szocialistákhoz közel álló szakemberek, például Repa Imre és Bokros Lajos szerint is kisiklott a reform és a biztosítás rendszer átalakítása sem szolgálja a betegek érdekeit - közölte Pesti Imre.
(MTI)
2007. december 4. 16:42
Az elkövetkező három évre 8,8 milliárd forint európai uniós pénz jut négy kiemelt egészségügyi programra - jelentette be Horváth Ágnes egészségügyi miniszter kedden Budapesten, a kormányszóvivői tájékoztatón. A Fidesz szerint a kormány kommunikációs offenzívával próbálja elfedni a sikertelen reformot, valójában csak az átalakítások negatív hatásai láthatók.
A 8,8 milliárd forintból a fővárosi Szent Imre- és az Uzsoki utcai Kórház felújítását, a mentésirányítás fejlesztését kívánják elvégezni, valamint kialakítanak egy egységes egészségügyi humánerőforrás-nyilvántartást - mondta Horváth Ágnes. A tárcavezető beszámolója szerint a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába tartozó Szent Imre Kórház és Rendelőintézet 3,27 milliárd forinthoz jut, amelyből az épületek helyreállítását, újak építését és a gépészeti berendezések cseréjét oldják majd meg.
A szintén fővárosi fenntartású Uzsoki utcai Kórház 4,4 milliárd forint pályázati pénzt kaphat, amelyből szintén az épületfelújítást, az ortopédia és traumatológia egy helyre költöztetését oldják meg, valamint a műtők korszerűsítését - közölte a miniszter. A mentésirányítás fejlesztéséről szólva elmondta, hogy a közép-magyarországi régióban 600 millió, az ország többi részén pedig 3,5 milliárd forint uniós pénz jut a mentésirányítás korszerűsítésére, egységesítésére - fogalmazott.
A negyedik kiemelt program az úgynevezett egységes egészségügyi humánerőforrás monitoring rendszer, amelyre 500 millió forint jut majd, kialakításának célja pedig egy olyan nyilvántartási rendszer, amely az orvosokat és a szakdolgozókat egy adattárba rendszerezi. Jelenleg - indokolt a miniszter - több adatbázisból lehet csak kideríteni, hogy hol, kik, milyen szakvizsgával, milyen nyilvántartási számmal dolgoznak. „Az volt a célunk, hogy ezeket a rendkívül széttagolt, éppen ezért gyakorlatilag használhatatlan nyilvántartásokat egységesítsük és használjuk őket tervezésre” - fogalmazott az egészségügyi miniszter. A projektek tervezett befejezési időpontja 2010.
Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló koalíciós megbeszélésről kérdés kapcsán Horváth Ágnes úgy fogalmazott: „senkinek (MSZP-SZDSZ) semmit nem kellett feladnia”, hanem meg kellett találni a működőképes megoldást. Nem öncélú, hanem működőképes rendszert szeretnének - tette hozzá.
Ungár Klára Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgató-helyettesi kinevezéséről szólva Horváth Ágnes elmondta: a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének panaszát felülvizsgálta és elutasította. Ungár Klára pályázata megfelelt a kiírásnak, a főigazgató-helyettes alkalmas a poszt betöltésére - szögezte le a tárcavezető.
Pesti Imre, a Fidesz szakpolitikusa keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a kormány kommunikációs offenzívával próbálja elhitetni, hogy a reformnak haszna van, valójában azonban csak az átalakítások negatív hatásai láthatók. Vizitdíj, kórházi napidíj, gyógyszerár-emelkedés és egyre hosszabb várólisták - az ellenzéki politikus szerint a lakosság ezt érzékeli a reformokból.
A fideszes képviselő az egészségügyi miniszter által bejelentett fejlesztésekről azt mondta, az Uzsoki kórház esetét úgy tünteti fel Horváth Ágnes, mintha jelentős kormányzati fejlesztésről lenne szó, holott döntően fővárosi forrásból költenek majd erre a célra, és a Szent Imre kórház esetében is a főváros által eltervezett fejlesztésről van szó. Pesti Imre szerinte nem nagy eredmény, hogy az Országos Mentőszolgálattól elvett pénzből valamit visszakap majd az OMSZ. Kifogásolta továbbá, hogy a mentőszolgálattól elvitték a nyereséges betegszállítást. A fideszes képviselő hangsúlyozta: az alapellátást és a járóbeteg-szakellátást is szükséges fejleszteni, hiszen a kórházból kiszorult betegek gyógyulását itt kellene biztosítani, azonban a kormány erre a célra nem ad forrásokat.
Az egészségügy átalakítását a hazai és a nemzetközi szakma is elutasítja, de még a szocialistákhoz közel álló szakemberek, például Repa Imre és Bokros Lajos szerint is kisiklott a reform és a biztosítás rendszer átalakítása sem szolgálja a betegek érdekeit - közölte Pesti Imre.
(MTI)
40 - Kóka: Megvan a „kilövési engedély” Gyurcsányra is?
2007. december 4. 06:34
MNO
A jelenlegi feszült koalíciós helyzetben Gyurcsány Ferencre, az MSZP elnökére is megadták a – politikai értelemben vett – „kilövési engedélyt” – nyilatkozta egy interjúban Kóka János, az SZDSZ elnöke. Kóka nem cáfolta, hogy ilyen „engedély” az ő fején is lenne. A volt gazdasági miniszter szerint közös a felelősség abban, hogy az elmúlt két évben gödörbe került az ország.
A jelenlegi feszült koalíciós helyzetben Gyurcsány Ferencre, az MSZP elnökére is megadták a – politikai értelemben vett – „kilövési engedélyt” – nyilatkozta egy interjúban Kóka János, az SZDSZ elnöke. Kóka nem cáfolta, hogy ilyen „engedély” az ő fején is lenne. A volt gazdasági miniszter szerint közös a felelősség abban, hogy az elmúlt két évben gödörbe került az ország.
Most csak azt tudom mondani, hogy az SZDSZ szeretne a koalícióban maradni, a reformokat ellenzékből nem tudnánk végigcsinálni – nyilatkozta Kóka János, a liberális párt elnöke és frakcióvezetője a Népszabadságnak adott, kedden megjelent interjújában. Kóka kizárta azt is, hogy pártja esetleg kívülről támogasson egy kormányprogramot, elismerve ezzel, hogy ha bomlana a koalíció, akkor az MSZP az SZDSZ programpontjait nem hajtaná végre.
Kóka János lemondott gazdasági és közlekedési miniszterként azt mondta: tíz évig mintaország voltunk, „az elmúlt két évben viszont gödörbe kerültünk”. Azaz akkor, amikor ő volt a gazdasági miniszter. A Népszabadság is rákérdezett arra, hogy ki vezette gödörbe a pannon pumát. Kóka szerint a felelősség közös. – Túlköltekeztünk, s közben elmaradt a szocializmusból örökölt rendszerek átalakítása – fejtette ki.
Kóka szerint kétségtelen, hogy a koalíció ma nem túl népszerű. „A bizalomvesztés az egész politikai elitre érvényes. Ilyen alacsony közbizalom mellett még nehezebb a reformok megvalósítása. De látni kell, hogy nincs hová visszafordulni, Magyarországnak tényleg ez az utolsó lehetősége” – mondta a szabad demokrata elnök. A pártelnök szerint jelentős fordulat nem várható az SZDSZ politikájában. „Ki akarunk jönni a gödörből. Csak mi ronthatjuk el, ebben viszont nem szívesen lennék partner” – közölte Kóka János.
Arra, hogy az SZDSZ támogatottsága jó esetben is legfeljebb stagnál, az egyszázalékos népszerűségű párt elnöke azt mondta: nincs megijedve. Azok körében, akik korábban is támogatták a reformokat, az SZDSZ megítélése változatlan – hangoztatta. Kóka szerint 2009-ben az európai parlamenti választásokon nem szerepelnek majd rosszabbul, mint 2004-ben.
Kóka János nem cáfolta, hogy megadták volna rá a „kilövési engedélyt” (a politikában ez a kifejezés azt jelenti, hogy az adott politikust szabadon lehet támadni. Elő lehet venni olyan ügyeket, amelyek a baráti sajtóban korábban tabunak számítottak). Azzal vágott vissza a szocialista napilapnak, hogy „amikor koalíciós tárgyalások és viták vannak, akkor minden pártelnökre (tehát Gyurcsány Ferencre is – a szerk.) megvan a kilövési engedély”. Ezt az SZDSZ-es politikus tapasztalja is. – Amikor nehezen jön a megállapodás, kell valakit hibáztatni. A parlamentben a szocialista frakció előtt, a patkó első sorában ülök, és érzem a hátamon a szúrós tekinteteket – fejtette ki.
(Népszabadság)
39 - Ungarn: Unabhängige Kontrollbehörde für Defizite
28.11.2007 | 18:18 | Von unserem Korrespondenten PETER BOGNAR (Die Presse)
Ungarn richtet eine eigene Stelle ein, damit riesige Defizite wie 2006 künftig vermieden werden.
Budapest. In den vergangenen Jahren hat Ungarn weit über seine Verhältnisse gelebt. Zwischen 2001 und 2006 hatten die rechtskonservativen (2001 bis 2002) und linksliberalen Regierungen (2002 bis 2006) des Landes schlechthin die Spendierhosen an. Die Folge: Das Budgetdefizit kletterte in astronomische Höhen. Im Vorjahr war es mit 9,2 Prozent des Bruttoinlandproduktes (BIP) mit Abstand das höchste in der EU.
Angesichts des riesigen Lochs im Staatssäckel sah sich die linksliberale Regierung von Ministerpräsident Ferenc Gyurcsány 2006 gezwungen, ein rigides Sparpaket zu schnüren. Die budgetären Einschnitte blieben jedoch nicht ohne negative Auswirkungen. Als Resultat sackte nicht nur das ungarische Wirtschaftswachstum ab – im dritten Quartal 2007 betrug es nur noch ein Prozent des BIP –, auch schnellte neben dem massiven Rückgang der Kaufkraft die Inflation in die Höhe.
Um einer Entfesselung der Budgetdisziplin künftig ein für allemal vorzubeugen, legte die Regierung nun einen Gesetzesentwurf zur Schaffung einer so genannten „Gesetzgeberischen Haushaltsbehörde“ (TKH) vor. Zu den Aufgaben der Budgetaufsichtsbehörde würde nicht nur die Beurteilung der von den Regierungen eingereichten Budgetgesetzentwürfe zählen, sondern auch die Begutachtung der Gesetzesänderungsvorschläge. Darüber hinaus soll ihr die Billigung der Machbarkeitsstudien zu den Budgetentwürfen obliegen.
Präsident: Zwölf Jahre Amtszeit
Nach den Plänen der Regierung wird die TKH in ihrer personellen Zusammensetzung frei von jeglicher parteipolitischer Einflussnahme sein. Die Behörde soll in erster Linie dem parlamentarischen Haushaltsausschuss zuarbeiten und wird sowohl vom Finanzministerium als auch von der Notenbank unabhängig sein. Laut Vorschlag der Regierung wird die TKH 96 Mitarbeiter haben und über ein Budget in Höhe von 1,8 Mrd. Forint (rund 7,2 Mio. Euro) verfügen.
Der künftige Präsident der Budgetaufsichtsbehörde soll vom Parlament für eine Amtszeit von insgesamt zwölf Jahren gewählt werden. Nach den Vorstellungen der Regierung darf dieser allerdings vier Jahre vor seinem Antritt kein öffentliches Amt bekleiden. Dies lässt darauf schließen, dass der Präsident der geplanten TKH voraussichtlich aus der akademischen Welt kommen wird.
Die parlamentarische Opposition zeigte sich gegenüber den Plänen der Regierung offen. Auch die ungarische Notenbank begrüßte die geplante Aufstellung einer Budgetaufsichtsbehörde.
("Die Presse", Print-Ausgabe, 29.11.2007)