2007. december 4., kedd

43 - Sólyom Lászlót akarják tanúnak - A Gyurcsány-per részletei

Megkezdődött a miniszterelnök és a pénzügyminiszter ellen indított polgári per
Kattintson ide a videó megtekintéséhez!


Iratismertetéssel kezdődött meg pénteken a Fővárosi Bíróságon az a polgári per, amelyet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Veres János pénzügyminiszter ellen indított 199 magánszemély, akik egyebek mellett fejenként százezer forintot követelnek azért, mert a 2006-os országgyűlési választások előtt a kormányfő szerintük nem engedte nyilvánosságra hozni a költségvetési adatokat és ezzel sérült a szabad választáshoz való joguk.

Pataky Árpád, az ügyben eljáró bíró a keresetlevelet ismertetve elmondta: a felperesek az alkotmányban szereplő jogaik megsértésének megállapítását kérik a bíróságtól, amely egyben tiltsa el az alpereseket - Gyurcsány Ferencet (elsőrendű) és Veres Jánost (másodrendű) - a további jogsértéstől, valamint kötelezze őket méltányos elégtétel adására, nem vagyoni kártérítés megfizetésére és perköltség megtérítésére.

Az alperesek a felperesek keresetét alaptalannak ítélték meg, mert szerintük nem történt jogsértés és a kártérítési felelősség valamennyi eleme hiányzik - közölte Pataky Árpád.

Kalmár László elsőrendű felperes, a felperesek képviselője a tárgyaláson elmondta, hogy szükségtelennek és sértőnek tartják a nagyfokú rendőri jelenlétet, amelyet politikai nyomásgyakorlásként értékelnek. (A bíróság épületének bejáratánál és a tárgyalóterem előtt összesen mintegy húsz rendőr várakozott.)

Pataky Árpád elmondta, hogy külön rendőri védelmi intézkedést nem kért, ugyanakkor igazgatási jogkörbe tartozik a bíróság részéről, hogy a várható nagy létszám mellett is fenntartható legyen a rend.

Kalmár László kerestük lényegét összefoglalva, a tárgyalási szünetben újságíróknak elmondta: a legfontosabb, hogy a bíróság tiltsa el a további jogsértésektől az alpereseket. A kérdés szerintük az: megismétlődhet-e ugyanaz 2010-ben, mint 2006-ban, vagyis, hogy nem valós adatokkal félrevezetik a választókat.

A nem vagyoni kártérítésre azért tartanak igényt - mint magyarázta -, mert az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése óta az országban olyan állapotok vannak, amelyek súlyos mentális és lelki sérüléseket okoztak.

Kalmár László közölte, a felperesek politikai összetétele vegyes, nincsen szó arról - mint fogalmazott -, hogy "itt jobboldali támadás lenne Gyurcsány Ferenc ellen".

A felperesek közül többen elálltak a pertől, mert a munkahelyükön állásvesztéssel fenyegették meg őket - mondta.

Kovács Kázmér, az alperesek jogi képviselője ugyancsak a tárgyalás szünetében újságírók előtt arról beszélt: "megtévesztett emberekről vagy megtévedt emberekről van szó a kétszáz felperes esetében", amit bizonyít, hogy közülük már nagyon sokan elálltak a pertől, miután az ellenkérelmet megismerték.

Ezeknek az embereknek politikai vagy más indíttatású sérelmeik vannak, de itt a bíróságon azt nem fogják vizsgálni, hogy ezek jogszerűek-e vagy sem - mondta. Közölte, azért megtévesztettek a felperesek, mert azok a közlések, amelyekre ők hivatkoznak nem azokra az adatokra vonatkoznak, amelyek a pert tárgyát képezik.

Az ellenkérelem lényege, hogy a bíróság kizárólag azokat a kérdéseket vizsgálja, amely a jogi elbíráláshoz szükséges. Azt vizsgálja meg, hogy az államháztartási törvénynek az információszabadsággal összefüggő rendelkezéseit a Pénzügyminisztérium betartotta-e akkor, amikor a választásokat megelőzően, március 10-én, internetes honlapjára feltette azokat az adatokat, amelyeket a jogszabály előír - magyarázta Kovács Kázmér.

Egy idős férfi "Le a Gyurcsány-kormánnyal!; Történelmi pillanathoz értünk!" feliratú transzparenseket hozott magával a tárgyalásra, amelyeket maga elé tartva, többször pózolt a fotósoknak a rendőrök mellett.

A tárgyaláson a felperesek képviselője kérte Sólyom László köztársasági elnök tanúként való meghallgatását az ügyben. Ugyanis Kalmár László szerint az államfő érdemben tud nyilatkozni arról, hogy őt és a közvéleményt a valós gazdasági adatokról tájékoztatták-e.

Az alperesek jogi képviselője a felperesi kereset elutasítását kérte a bíróságtól.

Az első tárgyalási nap végén Pataky Árpád közölte: a bíróság a tárgyalást elhalasztja, új határnapot hivatalból tűz ki. Az egyes bizonyítási indítványokról a bíróság külön végzésben határoz majd.

A per első tárgyalási napján a felperesek harmada jelent meg, tizennégy felperes elállt a pertől.