Von: István Kecskés
Gesendet: csütörtök, 2008. január 24. 17:16
An: Kutasi József
Betreff: Gyurcsány Ferenc pszichopata, országromboló diktátor
Kik azok a magunkfajták?
Morvai Krisztina: Gyurcsány Ferenc pszichopata, országromboló diktátor
Halász Csilla, korkep@hetivalasz.hu
8. évfolyam 4. szám, 2008.01.24
Egy nagyinterjú és tíz nyílt levél - ez a tartalma a Magunkfajták című könyvnek, amely a napokban jelent meg Morvai Krisztináról. Az ELTE jogi karának docense azóta áll a figyelem középpontjában, amióta a kormányfőt tette felelőssé a 2006-os rendőri brutalitásért.
- Kit sorol a "magunkfajtákhoz"?
- Azokat, akik saját hazájukban nem érzik otthon magukat, mert a hatalmon lévők megfosztották őket ettől az érzéstől. Az ország sorsáért aggódókat, akik úgy érzik, nincs befolyásuk a dolgokra, mert nem tartoznak az elithez.
- Amikor először használta a kifejezést, sokan kirekesztést emlegettek.
- A könyvemben is szerepel az a nyílt levél, amelyet Várkonyi Tibor újságírónak írtam. Ő brüsszeli utunk után - amelyen a 2006. őszi jogsértésekről adtunk tájékoztatást - a Civil Jogász Bizottság tagjait felsült Júdásoknak nevezte. Akkor írtam le először, hogy "a magukfajták természetesnek veszik azt, hogy a magunkfajták mindent eltűrnek". Az is bizonyítja, hogy nincs szó kirekesztésről, hogy sok zsidó ember megkeresett, mondván, ő is a magunkfajtákhoz sorolja magát.
- A könyvben sem fukarkodik a jelzőkkel, Gyurcsány Ferencet például pszichopata, országromboló diktátornak nevezi. Nem volt még baja abból, hogy mindig kimondja, amit gondol?
- Arról a miniszterelnökről beszéltem, aki kilöveti saját állampolgárainak a szemét. Amikor egy ország emberi jogi válságba kerül, és amikor a demokrácia diktatúraként működik, néven kell nevezni a dolgokat. A másik oldal persze megszokta, hogy bármit megtehetnek, mi meg lehajtott fejjel elviseljük, mert jól neveltek vagyunk, igyekszünk féken tartani az indulatainkat. Most meg vannak lepve, hogy valaki ki meri mondani, amit gondol.
- A "jól nevelt" polgárok nem tiltakoztak?
- A kifejezések miatt a polgári oldaltól legalább annyi kritikát kaptam, mint a másik oldaltól. A Civil Jogász Bizottságban is többen bíráltak, szerintük egy jogász nem mondhat ilyeneket. Azt állították, ezzel az egész testület tekintélyét rombolom. Erre én azt mondom: fontosabb érdek fűződik ahhoz, hogy felhívjam a figyelmet a visszásságokra, mint hogy finoman fogalmazzak.
- Mit szólnak ehhez az ELTE jogi karán?
- Az egyetem vezetősége folyamatosan üzenget, hogy ez nem egyeztethető össze oktatói mivoltommal. Én azt gondolom, egy jogi egyetem oktatójának emberi jogi válsághelyzetben, amikor emberek szemét lövik ki, kötelessége ilyen tevékenységet folytatni. Az lenne szégyen a hallgatóim előtt, ha nem emelném fel a szavam a jogsértések ellen.
Bár bírálja Gyurcsányt, a könyvben is közli azt a nyílt levelet, amelyben megköszöni neki, hogy "segítségével" ön magyar állampolgárból magyar hazafi lett.
- Sokáig európai világpolgárnak tartottam magam, azt hittem, az az erény. A munkám is olyan volt, hogy nem kötődött annyira a nemzeti oldalhoz. Éltem Angliában, Franciaországban, Amerikában, és nem éreztem magam mélyen magyar érzelmű embernek. És most ebben a katasztrófahelyzetben jöttem rá, milyen fontos, hogy magyar vagyok.
- Azt akarja, hogy ezt mások is átéljék? Mert, mint fogalmazott, öntudatra szeretné ébreszteni az embereket.
- Abban szeretnék segíteni, hogy helyreálljon bennünk az emberi méltóság érzése. Mert ami 2006. október 23-án történt, azokban is sérülést okozott, akik ép bőrrel megúszták. Csaknem húsz évvel a rendszerváltás után ismét suttogunk és rettegünk, s természetessé válik, hogy terrorizál minket a hatalom. Arra kell ráébreszteni az embereket, hogy emberi jogaink vannak, szabadon véleményt nyilváníthatunk, és kimehetünk az utcára, ha akarunk. Mert elvették tőlünk azt az érzést, hogy alkotmányos jogaink vannak.
- Alkotmányos jogaira hivatkozott akkor is, amikor megerősítő népszavazást kezdeményezett az egészségbiztosítási törvényről. A könyv az ezzel kapcsolatban Sólyom Lászlóhoz írt levelével zárul. Milyen válaszra számít?
- Arra, hogy Sólyom László nem írja alá a törvényt. Az Alkotmány 26. szakaszának 6. bekezdése kimondja: ha egy már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvénnyel szemben megerősítő népszavazás van folyamatban, akkor azt nem írhatja alá a köztársasági elnök. Márpedig - mivel már benyújtottam hitelesítésre a kérdésemet az Országos Választási Bizottsághoz - most ez a helyzet. Vagyis még mindig vannak fékek és ellensúlyok, amelyek nem teszik lehetővé, hogy mindent lenyomjanak az emberek torkán.