2008. január 3., csütörtök

56 - Angol vélemény: Gyurcsány pöcegödröt csinált Magyarországból

2008-01-01 20:43 Barikád.hu


Borisz Abramovics
orosz "üzletember",
a Malév tulajdonosa

Az év végén több angol lapban is lesújtó vélemények jelentek meg az orosz kézbe került magyar légitársaságról. A cikkírók példákat hoznak fel, hogy Magyarországot, a Malévet és a ferihegyi állapotokat a mértéktelen korrupció, az üzembiztonság hiánya, a terrorizmus veszélye, a vezetők hozzá nem értése, a magyar rendőrség tehetetlensége és mindenkivel, még a turistákkal szemben is kulturálatlan és ellenséges magatartása jellemzi.

Védelemre, szolgálatkészségre, segítőkész ás angolul értő rendőrre, személyi és anyagi biztonságra a budapesti repülőtéren tartózkodó vendégek nem számíthatnak, a Malév idős és műszakilag nem megfelelően felkészített gépei és a ferihegyi kiesegítő személyzet tevékenysége egy ideje már kifejezetten rizikót jelent az utasok életére és vagyonbiztonságára. Aki teheti, az kerülje el a magyar főváros nemzetközi repülőterét, aki ezt nem tudja megtenni, az csak a saját felelősségére utazzon Malév repülőgéppel a budapesti nemzetközi repülőtérre - javasolja a lap.

Az egyik újság azzal a humorosnak szánt bevezetővel kezdi kezdi a cikkét (az angol humor mindig híres volt...) hogy a Malévra már csak azért is remekül illik a neve, mert a mal annyit jelent latinul, hogy rossz. És hogy Malévnál és Ferihegyen minden rossz, azt példákkal alá is támasztják: a Malévnál rendszeresnek tekinthető az utasok becsapása, a jegyek szándékos túlszámlázása, előfordult, hogy a magyar légitársaság egy külföldi állampolgártól a 300 dolláros visszaútra szóló jegyéért annak tízszeresét, azaz 3 ezer dollárt kért.

A hazatérő külföldiek csomagjait a ferihegyi röntgengépeknél, a csomagszállító szalagoknál, a raktárakban vagy a kifutópályán megdézsmálják, az értékesebb tárgyakat, fényképezőgépeket, laptop számítógépeket kilopják, előfordult, hogy valakitól a biztonsági személyzet egy tagja 2 ezer dollár készpénzt lopott el. Az újság kissé cikk-cakkos következtetése: ezek után hogyan várhatjuk el a budapesti repülőtér biztonsági személyzetétől, hogy leleplezze a bombával a gépre felszálló terroristákat? Mert ha a terroristák 2 ezer dollárral meg tudják vesztegetni a magyar biztonsági embereket, akkor a repülőtéren dolgozó korrupt biztonsági cégek dolgozói miatt minden utas életveszélyben érezheti magát.

A számtalan ponton felszerelt térfigyelő kamerák semmit sem érnek, mert azokat csak egy esetleges terrorcselekmény elkövetése után nézik vissza, a személyzet által elkövetett bűncselekmények bizonyítására a repülőtéri biztonsági szolgálat vezetője a kamerák felvételeit nem engedi felhasználni.

A cikk azt tanácsolja a Ferihegyen áldozattá vált turistáknak, hogy ne utazzanak haza, vagy ne folytassák az útjukat, hanem üljenek le a váróban és hívják fel hazájuk nagykövetségét. A magyarokhoz segítségért fordulni nem érdemes, puszta időpocsékolás, a magyar rendőrök udvariatlanok, nem beszélnek angolul, mindenfajta kérést vagy bármiféle kommunikációt visszautasítanak, a telefont válasz nélkül leteszik.

Ha egy felháborodottabb vagy erőszakosabb turista valamilyen módon mégis eléri, hogy rendőrségi feljelentés legyen az ügyből, vagy hogy a repülőtéri biztonságiak jegyzőkönyvezzék a bűncselekményt, akkor sem fog semmi történni. A Malév a szabályzatára hivatkozva visszautasít minden segítséget és felelősséget, mondván, hogy ők csak a repülőgépeiken történtekért vállalnak felelősséget, a repülőtéren történtekért nem, mert ahhoz semmi közük nincsen.

Magyarországon jelenleg az a szokás, hogy ha nagy nehezen a rendőrség mégis aktát nyit valamilyen ügyről, akkor sem történik semmi, mert nem nyomoznak, a rendőrök nem csinálnak semmit, hanem 8 hétig érintetlenül a fiókban hagyják az ügyet. A harmadik hónap közepén-végén küldenek - már ha küldenek - a károsultnak egy formalevelet, hogy "nagyon sajnáljuk, de a nyomozásunk nem vezetett eredményre."

Ennél csak az gyakoribb, hogy a magyar rendőrség semmiféle levelet nem küld, a kínkeservesen kiharcolt adatfelvétel után az ügy egyszerűen és számukra kényelmesen nyomtalanul eltűnik és a továbbiakban mindenféle felvilágosítást megtagadnak az érdeklődőktől, de még a károsultaktól is. A rendőrséghez segítségért fordulni nem csak a ferihegyi repülőtéren, de bárhol Magyarországon bármilyen ügyben felesleges és értelmetlen dolog. Jellemző, hogy még a magyar ügyvédek is lebeszélik a rendőrségi panasztételről a hazai vagy külföldi károsultakat. Ez az angolszász jogrendszerben élő briteket mélyen megdöbbentő helyzet a szemükben közép-afrikai szintre süllyeszti Magyarországot.

Magyarországon hónapról hónapra csökken a közbiztonság, rakéta gyorsasággal nő a bűncselekmények száma, a rendőrök korruptak, tudatlanok, arrogánsak nem csak a turistákkal, de a magyarokkal szemben is. Ezzel együtt rohamosan növekszik a külföldiek kárára elkövetett felderítetlen lopások, rablások, vendéglátóhelyi csalások, visszaélések és egyéb bűncselekmények száma. A külföldi turista Magyarországon kiszolgáltatott helyzetben van és nagyon könnyen áldozattá válhat. A Better Hungary nevű, a magyar kormány által erőltetett propaganda kampány a felsoroltak miatt már az indulásának pillanatában nevetségessé vált.

Amióta a zűrös múltú és tisztázatlan orosz és ukrán kapcsolatokkal rendelkező, Putyin orosz elnök érdekkörébe tartozó Borisz Abramovics "üzletember" gyanús körülmények között megszerezte a Malévet, azóta az EU többször is eredménytelenül próbált kapcsolatba lépni a magyar légitársaság eladásának ügyében a budapesti kormánnyal.

A brüsszeli hivatalnokok gyanúját tovább fokozták a sorozatos és rejtélyes cserék a Malév vezetőségében - a jelenlegi Malév vezér a szintén zavaros múltú és kétes titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező orosz Pjotr Viktorovics Leonov. Az EU szerint különös figyelmet érdemel az orosz German Negomedjanov személye, a repülőgépek javítását, műszaki felkészítését és technikai ellenőrzését alvállalkozóként végző orosz cég és annak vezetője, Jevgenyij Pavlovics Rudenko, és a ferihegyi repülőteret jelenleg birtokló német Hochtief Aktiengesellschaft cégcsoport budapesti tevékenysége is.

Az EU-nak komoly problémái vannak a Malév gépek műszaki állapotával, azoknak az EU konformnak megfelelő átalakításával, az orosz vezetők által már bejelentett, de Brüsszel számára túlzottnak tűnő, a biztonságos üzemeltetést veszélyeztető 9 százalékos (közel 1000 embert érintő) leépítéssel. Az EU légiforgalommal foglalkozó illetékeseinek a minden szintet ellepő magyarországi és ferihegyi korrupción kívül már régóta tudomása van a Malévnál és a repülőtéri dolgozók körében tapasztalható széleskörű oroszellenességről, ami már eddig is több szabotázsgyanús járatkimaradást, és nyomában belső vizsgálatot eredményezett. Nem titok az sem, hogy az Unió fejlettebb tagállamai szankciókat követelnek a magyar-orosz Malév ellen a nem megfelelő biztonsági állapotban levő gépek és a nem az EU-hoz tartozó állampolgárságú vezetők miatt. (Ezen az sem fog változtatni, ha emiatt Leonovnak gyorsan magyar állampolgárságot adnak.)

Brüsszelben nagy derültségel fogadták azt a hivatalos magyar indoklást, amivel az orosz vezetők népszerű és zsúfolt Budapest-New York és a Budapest-Toronto járatok ideiglenes felfüggesztését indokolták Magyarországon. Széles körben köztudott, hogy az észak-amerikai járatok a legnyereségesebbek közé tartoztak. A felfüggesztést az öreg gépek nem megfelelő karbantartása, túlhajszolt üzemeltetése és a rossz műszaki állapotuk miatt az EU és az amerikai légiforgalmi hatóságok közösen "kérték." Abramovicsék nem nagyon bánták, mert a gyors anyagi hasznot leső oroszoknak sokkal kényelmesebb az elavultnak tekinthető jelenlegi gépparkkal a sokba kerülő és a sok EU-s zaklatással járó nyugati és amerikai járatok helyett Kelet felé fordulni. A tengerentúli járatokat az American Airlines-al közösen az idegenforgalmi szezon elején felújítják, de a megállapodás részletei nem ismeretesek, mert az ameriakiakkal kötött szerződést nem hozták nyilvánosságra, azt jó kommunista szokás szerint Abramovicsék évekre titkosították.

Az oroszok 2008 január 14.-étől hasonló okokból törlik az írországi Cork városába induló Malév járatokat is. (a Budapest- Dublin járat még egyelőre megmarad) Ezen a vonalon több mint két év alatt 26 ezer ember utazott, a tavaly karácsonyi és újévi járatok közel 100 százalékban eladott ülésekkel repültek. A malévos orosz "üzletemberek" előzetesen bővebb tájékoztatást nem adtak az íreknek, Kevin Cullinane, Cork repülőterének marketing igazgatója egy angol lapnak adott interjújában "őszinte meglepetésének" adott hangot és "nagyon sajnálja," a Malév döntését. A Cork-i járat későbbi újraindításáról egyelőre szó sincs, a felszabaduló gépeket ezúttal is keleti irányba csoportosítják át.

Visszatérve a ferihegyi utasokat sújtó állapotokra, a cikkíró úgy jellemzi a helyzetet, hogy semmi jó nem várható annak az országnak a repülőterén, ahol egy hitelét vesztett, népszerűtlen, korrupt és hozzá nem értő kormány van hatalmon, vagy azon a repülőtéren, ahol az utazóközönséggel és a sajtóval tartandó jó kapcsolatokért felelős PR menedzser nem veszi fel a telefont, nem válaszol a postai és az elektromos levelekre, és nem reagál a hangpostájában hagyott üzenetekre sem.

Nem felejtik ismételten megemlíteni azt sem, hogy a Malév menetrendszerű járatait a múltban sorozatos szabotázsok és műszaki hiba miatti rendkívüli járatkimaradások érték, sőt évekkel ezelőtt az is előfordult, hogy a magyar külügyminiszter a Malév helyett a lengyel légitársaság gépével kellett hogy utazzon, mert a Malév többszöri próbálkozás ellenére, a sok hibás repülőgép miatt képtelen volt számára műszakilag megfelelő állapotú gépet rendelkezésre bocsájtani.

A cikk emlékezteti az olvasókat arra is, hogy 1975 szeptember 30.-án a Malév szovjet gyártmányú TU-154-es gépe Bejrút közelében a tengerbe zuhant. A polgári személyszállítási célokra használt magyar gép az utasok tudta nélkül - állítólag - varró- és írógépalkatrésznek listázott Kalasnyikovokat, kézigránátokat és más, az utcai harcokban hasznosítható könnyűfegyvereket szállított Arafat csoportjának, a Palesztin Felszabadítási Szervezetnek az 1975 áprilisa óta polgárháború sújtotta libanoni fővárosba. A 161 utas számára tervezett gépen csak hatvanan utaztak, mert még az utastér egy részét is lezárt fegyverládák foglalták el.

(Barikád emlékeztető:
A gépet - állítólag - az izraeliek annak ellenére rakétával lelőtték, hogy tudták, hogy ártatlan kisgyerekes utasok és apácák utaznak rajta. A Moszad abban a hitben volt, hogy Kaled Fahum, Arafat helyettese a kíséretével és egy Moszkvában kiképzett palesztin katonai csoporttal együtt ezen a gépen utazik, de - állítólag - megsúgták nekik, hogy baj lehet, ezért az utolsó pillanatban lemondták az utat, és egy későbbi géppel Belgrádba mentek. [egy másik verzió szerint a szerencsétlenül járt gép először Rómában szállt le, és a palesztinok ott elhagyták a gépet] A 60 utas (köztük csak egy magyar) és a magyar nemzetiségű személyzet szörnyethalt. Lázár György, az akkori magyar miniszterelnök ki sem vizsgáltatta a szerencsétlenség okát, még a fekete dobozt sem hozták fel a viszonylag sekély tengerfenékről, a roncsokat sem, pedig az angol haditengerészet felajánlotta az ingyenes segítséget. A Malév és a magyar hatóságok még az utaslistát és a teherárú listát is eltüntették. Az MTI mint mindig, ezúttal is szokás szerint mélyen hallgatott, hosszan lapított, majd 12 óra múlva, aznapi 74. belpolitikai hírként futólag megemlítette. A magyar hivatalos körök a tényeket elhallgatták, és a katasztrófát ismeretlen, kideríthetetlen körülmény következményeként tüntették fel.

"Égbekiáltóan hazug álláspont, amelyet a körülmények, a tanúvallomások, a környezetben működő katonai radarfelvételek egyértelműen cáfoltak" - írja a Szarvasbikák, gépmadarak c. könyvében Fülöp András, a Malév volt főpilótája, aki harminc évig dolgozott a Malévnál. A Malév a hozzátartozóknak a történtekről őszinte felvilágosítást nem adott, valós anyagi kártérítést a mai napig nem fizetett, még a felszínre felbukkant 34 holttestek a nemzetisége és holléte is bizonytalan. Felmerült a Malév részéről az államilag támogatott terrorizmus mellett az államilag támogatott biztosítási csalás lehetősége is, mert az akkori magyar szokás szerint a polgári gépet a magyar légitársaság szabálytalanul és törvényellenesen katonai célokra, azaz fegyverszállításra használta, így ha beismerik, hogy mi történt, akkor nem kapott volna a magyar állam egy fillért sem a külföldi biztosítótól. A Malév gépeit eddig 11 nagy szerencsétlenség érte, amelyekben legkevesebb 203 ember vesztette életét.)

Az angol lap három napon át három részben leadott írásának végén minden alkalommal arra biztatja az olvasóit, hogy a világ különböző országágaiban élő olvasók a Magyarországon vagy a budapesti repülőtéren kárt vagy sérelmet elszenvedett bármilyen nemzetiségű turistákkal együtt a biztonságos internetes szerverükön keresztül email-ekben vegyék fel velük a kapcsolatot. Kérésük esetén anyagi kártérítésért csatlakozhatnak az orosz tulajdonú Malév és a ferihegyi repülőteret üzemeltető német társaság ellen készülő nagyszabású - angol nevén class action consumer law suit - csoportos bírósági perhez.

A cikkíró ezekkel a szavakkal fejezi be az orosz-magyar légitársaságot, hazánkat és kormányunkat népszerűsítő budapesti tudósítását:

"Magyarország az az ország, ahol senki semmiért nem vállal felelősséget. Úgy tűnik, hogy Magyarország a jelenlegi kormányzat alatt a korrupció pöcegödrébe süllyedt."

Jack Corn
barikad.hu