2008. március 10., hétfő

467 - A díjátadási ünnepséget Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke nyitotta meg.

Von: tornado-hirek@googlegroups.com

An: Kutasi József
Betreff: Esterházy János emlékérmek a VII. Világkongresszus évében

 

 

Budapesten, a Magyarok Világszövetsége székházában Halzl József, a Rákóczi Szövetsége elnöke felvidéki katolikus papoknak és laikusoknak adta át az évente odaítélt Esterházy János emlékérmeket. A díjátadási ünnepséget Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke nyitotta meg. A kitüntetetteket Duray Miklós és Bugár Béla méltatta. Az emlékünnepség a Himnusz éneklésével kezdődött és a Szózattal végződött.

 

Megnyitó beszédében az MVSZ elnöke méltatta gróf Esterházy János személyiségét, nem csak nagy formátumú politikusnak, hanem erkölcsi mércének is nevezve az 1957. március 8-án, a morvaországi Mírov börtönében elhunyt, máig nem rehabilitált magyar hazafit. Külön szólt arról a tényről, hogy Esterházy János lánya, gróf Esterházy Alice 2001-2003 között a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke volt. Megemlékezett Stelczer Elemérről, az Esterházy János Emlékbizottság idén elhunyt, alapító elnökéről.

            Koszovó függetlenségének kikiáltása és nemzetközi elismerése fölértékeli az önrendelkezés gondolatát. Lesznek népek, amelyek követik Koszovó példáját, mások pedig Koszovó példáján okulva fogalmazzák meg önrendelkezési igényüket. Sajnos, a magyar nemzeti közösségek nem lesznek közöttük. Ennek oka Magyarország és a magyar nemzet jelenlegi lesújtó állapotában keresendő, amely átfogó és mély, erkölcsi-szellemi válságban gyökerezik. Alapítása 70. évében, a Magyarok VII. Világkongresszusának évében a Magyarok Világszövetsége legfőbb feladatának egy erkölcsi, szellemi fordulat elősegítését tekinti, amely nélkül nem lehetséges sem politikai váltás, sem gazdasági felemelkedés – mondta Patrubány Miklós. Az MVSZ elnöke az egybegyűltek figyelmébe ajánlotta a Húsvét hetén megjelenő, korszakos művet, a Magyarságtudományi tanulmányok című kötetet, amely több ezer éves elhallgatott, letagadott magyar múltat tár fel.

 

            A 2008. évi Esterházy János Emlékérmet két felvidéki magyar katolikus intézménynek ítélték oda.

Elsőként a Pázmáneum Polgári Társulás – vezetője Karaffa János, teológiai tanár – képviselői vehették át a kitüntetést. A laudációt Duray Miklós mondta, kiemelve a társulás keresztényi és magyar nemzeti elkötelezettségét. Külön méltatta a névadó Pázmány Pétert, akit nem csak katolikus hitvitázóként illik számon tartania az utókornak, hanem úgy is, mint magyar nemzetstratégát, aki a protestáns erdélyi fejedelemmel Bethlen Gáborral nem a hit, hanem az ország sorskérdéseiről levelezett.

Ezt követően a Remény című, katolikus hetilap – alapító főszerkesztője Koller Gyula, Esterházy János volt rabtársa – munkatársai vehették át a megtisztelő kitüntetést. A tizennyolc évvel ezelőtti alapítás vajúdásait a kitüntetettet méltató Bugár Béla idézte fel.

 

            Az Emlékünnepség keretében Esterházy János halálának 50. évfordulóján, a 2007-ben megtartott Esterházy emlékév kiértékelése is megtörtént.

            2007-ben a cseh illetékesek közölték: nyomára bukkantak Esterházy János hamvainak. Az urnát 1965-ben a prágai motoli temetőben egy közös sírba helyezték.

A Felvidéken lebonyolított, több mint ötven eseményt, amelyek közül kimagaslik a 2007. december 1-én Királyhelmecen leleplezett Esterházy János szobor avatása, Hrubík Béla, a CSEMADOK elnöke foglalta össze.

A magyarországi rendezvények összegzését Molnár Imre, az Esterházy Emlékbizottság tagja végezte el, aki tavaly Kegyelem életfogytig címmel könyvet szerkesztett Esterházy János szenvedéstörténetének dokumentumaiból Mycielskiné Esterházy Mária feljegyzései alapján. Molnár Imre beszámolója szabályos programbeszéddé vált, amelynek központi gondolata ekként fogalmazható meg: tegyük Esterházy János emlékét, kiemelkedő személyiségét mindennapjaink részévé.

 

Martényi Árpád, az emlékünnepség főszervezője döbbenetes adatot közölt. Pár hónappal korábban Szegeden az egyetemen megalapították a Rákóczi Szövetség helyi szervezetét. Az alakuló ülésen mintegy harminc jogászhallgató vett részt, akiknek feltették a kérdést: Ki volt Esterházy János? A jelenlevő, hazafias érzelmű jogászhallgatók közül senki sem tudott a kérdésre válaszolni!

 

Vasárnap reggel az Esterházy emlékünnepség a budapesti Szép utcában, Esterházy János emléktáblájánál koszorúzással kezdődött. Beszédet mondott Németh Zsolt, a budapesti parlament külügyi bizottságának elnöke, és Lezsák Sándor, a budapesti parlament alelnöke.

 

Emlékezetes fellépése volt a pozsonyi Mariánum Egyházi Iskolaközpont II-IX. osztályos tanulókból álló, Stubendek István vezette kórusának.

 

Mindkét esemény a Himnusz éneklésével kezdődött és a Szózattal végződött.

 

Budapest, 2008. március 9.

 

MVSZ Sajtószolgálat

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------