Von: Nemzeti Hirhalo [mailto:hirhalo@fw.hu]
Gesendet: kedd, 2008. április 29. 19:59
An: Kutasi József
Betreff: "Szánalmas miniszterelnök"
Mozgalmi munkával indult a miniszterek pályája
2008-04-28 21:26 Jobbik.Net
A harmadik Gyurcsány-kormány névsorát figyelve megállapíthatjuk, hogy a kiválasztás egyik feltétele az MSZMP-s múlt, a külkeres bizalmi állás, tanácsi, pártbizottsági vagy apparátusi tapasztalat, esetleg az úttörőszövetségben végzett munka volt. Bajnai Gordon egyetlen szerencséje, hogy fiatal, de a KISZ őt sem kerülte el.
Gyurcsány Ferenc
A miniszterelnök 1984 és 1988 között a KISZ Pécsi Városi Bizottságának titkára, majd a KISZ KB Egyetemi és Főiskola Tanács elnöke volt. 1989-ben a KISZ-utód Demisz alelnökévé választották.
Szűcs Erika
Hivatalos életrajza szerint 1981-1989 között a Miskolci és a Borsod-Abaúj Zemplén megyei pártbizottság munkatársa volt. Sokkal tovább nem lehetett.
Gyenesei István
Ugyan ma Somogyország követeként független képviselő az országgyűlésben, 1973-tól az MSZMP és a KISZ Somogy megyei központi apparátusában töltött be tisztségeket. 1986-tól 1990-ig a Somogy Megyei Tanács elnöke volt.
Szabó Pál
Életrajzában nem szerepel párttagság, de a hetvenes és a nyolcvanas években is bizalmi állásban, külkereskedőként dolgozott. A magyar alumíniumipar képviselőjeként Irakban, Indiában üzletelt. 1987-től az Aluker általános vezérigazgató-helyettese volt.
Szabó Imre
Azon pedagógusok közé tartozik, akik az ifjúság ideológiai nevelésében is közreműködtek: 1983-1987 között a Magyar Úttörők Szövetségében a sport, a táborozás, a turisztika, valamint a környezet- és természetvédelem felelőse. Végül is érthető, hogy most ő kapta a környezetvédelmi tárcát.
Molnár Károly
Párttisztségéről vagy -tagságáról nem tudni. Ő inkább tudományos karriert épített. 1988-tól a Budapesti Műszaki Egyetem gépészeti eljárástechnika tanszékét vezette.
Székely Tamás
Párttisztségéről vagy tagságáról nem tudni. A rendszerváltás előtt elsősorban gyakorlati tapasztalatokat szerzett az egészségügyben, a budapesti Balassa János Kórház sebészorvosa volt.
Bajnai Gordon
Szerencséje, hogy fiatal. A rendszerváltás idején a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem nemzetközi gazdasági kapcsolatok szakának hallgatója. Tagja a KISZ-nek, és fel is szólalt a szervezet 1989. április 12-i kongresszusán, ahol az új szeleket megérezve az MSZMP-vel kötendő stratégiai szövetség elutasítása mellett érvelt.
Gráf József
MSZMP-tag, 1985-től 1989-ig a szigetvári városi tanács vb-tagja volt.
Hiller István
MSZMP-tag, méghozzá 19 éves korától az állampárt kettéválásáig.
Kiss Péter
A budapesti KISZ első titkára 1986 és 1989 között. 1989-ben a Központi Bizottság tagja.
Draskovics Tibor
MSZMP-tag, a Pénzügyminisztériumban dolgozott.
Szekeres Imre
A veszprémi városi tanács tanácselnök-helyettese.
Veres János
Az MSZMP Nyírbátori Városi Bizottságának gazdaságpolitikai titkára volt. 1988 és 1989 között már a pártbizottság első titkára.
Szilvásy György
1981 és 1984 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem KISZ-bizottságának titkára, 1985-1989-ig a KISZ Központi Bizottsága Egyetemi és Főiskolai Tanácsának titkára.
index.hu
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Megkurtítja a szociális kiadásokat az új miniszter?
(NAPI Online) 2008. 04. 29. 10:14:47
A társadalmat szembesíteni kell azzal, hogy olyan jóléti rendszereket üzemeltet, amelyeknek nincs jövőjük - mondta Szűcs Erika szociális miniszterjelölt az InfoRádióban.
Szűcs Erika folytatni kívánja elődje munkáját, feladatának tartja, hogy sikerre vigye a Lamperth Mónika minisztersége alatt kidolgozott Munka, tudás, tulajdon programot. A nyugdjíkorhatár emelését szükségesnek, ám nem túl lelkesítőnek tartja, a gyermekvállalás ösztönzésére ugyanakkor várhatóan nagyobb hangsúlyt fektet a jövőben a minisztérium.
Szűcs Erikának, aki az MSZP választmány elnökhelyettese és Miskolc alpolgármestere, nem volt sok ideje mérlegelni, hiszen szombaton kapta a felkérést a tárca élére.
"Szánalmas miniszterelnök"
A német nyelvterület lapszemléje
2008. április 28. 08:07 Keresztes Lajos - MNO
A Die Presse kommentárjában foglalkozik Magyarország sírásóival, a "szánalmas miniszterelnökkel" és a "felelőtlen ellenzéki vezetővel". A lap másik cikkében ismerteti a magyarországi kormányválság történéseit. A Die Welt a szélsőbaloldal növekvő befolyásáról tudósít a Baloldali Párt felső vezetésében.
Die Welt
A konzervatív napilapban Kristian Frigelj Nőtt a radikálisok befolyása a Baloldali Pártban című cikkében ismerteti a német belső elhárítást mind jobban zavaró jelenséget, az alkotmányellenes kommunista pozíciók erősödését. Sahra Wagenknecht hosszú ideig távol volt Németországtól. Azonban messzire is elhallatszik, amint Brüsszelből időről időre követelte a kapitalista rendszer meghaladását. "Egy új európai gazdasági rendszerért fogunk harcolni" - hangoztatja a Baloldali Párt európai parlamenti képviselője. A 38 éves politikus asszony felemelkedése a Baloldali Párt alelnökévé mind kifelé, mind befelé jelzésként lenne értékelhető. Wagenknecht szimbolikus figurája pártja "kommunista platformjának".
Észak-Rajna-Vesztfália és Alsó-Szászország már időközben publikálta alkotmányvédelmi jelentését, és bejelentette, hogy a Baloldali Pártot a "szélsőbaloldali törekvésekre utaló jelek" miatt továbbra is megfigyelik. Az alsó-szászországi döntés különösen markáns, mivel a Baloldali Párt a közelmúltban bejutott a hannoveri tartományi gyűlésbe. A lap értesülése szerint Hessenben és Hamburgban, ahol szintén ez év elején bekerültek a tartományi parlamentekbe, szintén folytatják a megfigyelésüket. A Baloldali Párttal kapcsolatban a legnagyobb probléma, hogy vezető személyiségei túl közel kerültek a szélsőbaloldali nézetekhez, néhányan közülük büszkék a Német Kommunista Pártban eltöltött sokéves tagságukra, vagy éppen olyan alkotmányellenes nézeteket vallottak, mint a demokrácia meghaladása. "A Baloldali Párttal kapcsolatos egyik legfontosabb problémát az egyértelműen baloldali szélsőséges nézetek eltűrésében, felhasználásában és integrálásában látom" - nyilatkozta Heinz Fromm, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal elnöke a lapnak.
Die Presse
A konzervatív osztrák napilapban Christian Ultsch Magyarország sírásói című cikkében temeti az országot. A szerző a hanyatlást a "szánalmas miniszterelnökben" és a "felelőtlen ellenzéki vezetőben" véli megtalálni. Egy alkalmatlan és/vagy felelőtlen elitnek sikerült a volt kommunista reformországok mintadiákját Európa utolsó helyére leküzdenie. A szánalmas, 1,3 százalékos gazdasági növekedéssel Magyarország az unión belül a hátsó piros lámpa. Munkanélküliség, infláció, az adók és az eladósodottság magasak. A politikusok népszerűsége azonban már a föld alá süllyedt. Ez jórészt Gyurcsány Ferencnek köszönhető, a Miniszterelnöki Hivatalba beköltözött szánalmas alaknak, aki most a kisebbségi kormányt vezeti. Koalíciós partnerei elmenekültek, mert a) nem látnak más túlélési esélyt, és mert b) a szocialista kormányfő a nyilvánosság nyomása miatt letért a reformok útjáról. Az előre hozott választások nagy győztese Orbán Viktor lenne, de ez nem segítene Magyarországon, mert Orbán egy piacellenes populista, nem az a reformer, akire az országnak szüksége van, aki azt mondja, amit az emberek hallani akarnak, ahelyett, hogy a takarékosságról és az adósságcsapda elleni küzdelemről győzködné őket. A magyarországi válság még tovább fog húzódni.
Die Presse
A konzervatív osztrák napilapban Peter Bognár Magyarország: Gyurcsánynak kell a vörös lámpát egyedül tartania című cikkében foglalkozik a budapesti kisebbségi kormánnyal. Ami régóta látható volt, most már bizonyosság: az SZDSZ április 30-án kilép a koalícióból, így döntött vasárnap az SZDSZ küldöttgyűlésének meggyőző többsége. Gyurcsány Ferenc most már csak egy kisebbségi kormány élén áll, ez még nem fordult elő a rendszerváltás óta. Az előre hozott választásokat mind az SZDSZ, mind az MSZP kizárta, mert súlyos vereséget szenvednének. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint az MSZP tíz, az SZDSZ két százalékon áll, amivel be sem jutna a parlamentbe. Ezzel szemben a Fidesz 32 százalékos támogatásra számíthat. Az SZDSZ kilépése után Gyurcsánynak mind a három távozó miniszter helyett újat kell keresnie. A kormányfő többször utalt arra, hogy el tudja képzelni, szakembereket hívjon a tárcák élére. Ami a kisebbségi kormányt illeti, Gyurcsány optimista, szerinte képes megszerezni a többséget a szocialisták által beterjesztett törvényekhez. Itt az MSZP főként az SZDSZ-re és az MDF-re számít.
Az első bizottság támogatta - Szűcs kétes cégekben is dolgozott
2008-04-29 13:20 hírTV
Tíz igen, két tartózkodás és hét nem szavazat mellett támogatta Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszterjelölt kinevezését az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága keddi ülésén. A jelöltet, aki több kétes cégben is dolgozott, szintén kedden két további bizottság is meghallgatja.
Szűcs Erika a már elindult munkapiaci kezdeményezések sikeres menedzselését nevezte elsődleges feladatának, hogy a jó tervezetekhez parlamenti többséget, esetleg ötpárti konszenzust tudjon kialakítani. A miniszterjelölt szerint a jövőben a munkára való alkalmasságot és a foglalkoztathatóságot kell erősíteni, elsősorban képzéssel. Szűcs Erika ezen kívül a decentralizációra hívta fel a figyelmet: szerinte a lehető legtöbb döntést helyi szintre kell vinni, hiszen minden térségben más igények vannak.
Több kétes cégben is dolgozott a munkaügyi miniszterjelölt
Szűcs Erikát a Horn-kormány idején gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség a Rákóczi Regionális Fejlesztési Bank Rt. csődje miatt. Az ország egyetlen fejlesztési intézete az ő vezérigazgatósága alatt ment tönkre - félmilliárd forintos indulótőkéjének csaknem teljes egészét elveszítette, 1998-ban, leváltásának évében pedig 255 millió forintos veszteséget hagyott hátra tulajdonosainak, a Magyar Fejlesztési Banknak, és több önkormányzatnak. Szűcs ezen kívül felügyelőbizottsági tag volt az Energol-ügyben érintett ETL Rt.-ben is.
Szabó Imrének saját szavazata is kellett a bizottsági támogatáshoz
A környezetvédelmi miniszterjelölt csak a saját szavazatával tudta biztosítani magának a támogatást az Országgyűlés szakbizottságában. Az MSZP-s tárcavezető kinevezését a szocialista politikus meghallgatása után a magát ellenzékinek nevező SZDSZ is támogatta, a testületben így szavazategyenlőség alakult ki.
A bizottság eddig egyfős kormánypárti többséggel működött, aminek maga a miniszterjelölt, Szabó Imre is a tagja volt. Katona Kálmán, a testület MDF-es elnöke végül engedélyezte, hogy a patthelyzet miatt Szabó is szavazzon, a jelölt pedig, tartózkodás helyett, elfogadta saját beszámolóját. Az új tárcavezető az SZDSZ támogatását feltehetően annak köszönheti, hogy szakállamtitkárként tovább dolgozhat a tárcánál Dióssy László, Veszprém volt szabad demokrata polgármestere.
hírTV, FH
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
EU-források pártpolitikai célú felhasználása?
2008. április 29., 15:06 fidesz.hu
Az összeférhetetlenségi törvénnyel ellentétesnek nevezte a Fidesz európai uniós szakpolitikusa kedden azt a bejelentést, amely szerint a szocialista országgyűlési képviselők fejlesztési mentorként segítik a jövőben a kiemelt uniós projektek megvalósulását.
Nógrádi Zoltán az MTI-nek kijelentette, hogy a források elosztásának az Európai Unió eljárásrendje szerint kell történnie, abba a politikai szereplőknek nem lehet beleszólása. Szerinte így lehet elkerülni a politikai befolyásolást és a korrupciót.
Varju László szocialista képviselő kedden közölte, hogy MSZP-s honatyák fejlesztési mentorként segítik a kiemelt uniós projektek megvalósulását. A mintegy 30 politikust Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter kérte fel a szocialista frakció kezdeményezésére.
A fideszes politikus szerint ez az eljárás ellentétes a néhány hónapja elfogadott, a képviselői összeférhetetlenséget szabályozó törvénnyel. Hozzátette: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a szocialista frakció egyben tartása érdekében "osztotta ki" az uniós források mintegy egynegyedét kitevő kiemelt projekteket a politikusok között.
Nógrádi Zoltán úgy vélekedett, hogy ezzel veszélybe került az uniós források "tisztességes, pártpolitikától és korrupciótól mentes elosztása".
(MTI)
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------