Von: ÚDKposta [mailto:udkposta@gmail.com]
Gesendet: kedd, 2008. május 13. 20:52
An: antal@jozsef-kutasi.de
Betreff: Markion Csoport: Ziribár avagy Magyarország szakrális központja: Csíksomlyó és a Pilis.
Markion Csoport: Ziribár avagy Magyarország szakrális központja: Csíksomlyó és a Pilis.
| Csíksomlyó Magyarország egyik szakrális központja.
Pünkösd a Szentlélek megjelenésének ünnepe. A népi vallásosság csíksomlyói, hajnali napvárása az ige megtestesülése. Az egyház és a nép ilyen egymásra találása tette szakrális hellyé Csíksomlyót. A Nagy-Magyarországhoz való - sokszor kimondatlan - visszatalálás vágya pedig az egész Nagy-Magyarország szakrális helyévé avatta.
A népi vallásosság változatos formáit a lélek igénye hozta létre. A lélek igénye, hogy a bibliai évkör ünnepeit a templomi liturgiához képest emberközelibb, tevékenyebb módon élhessék meg. Ma már az egyházakban is sokan látják, hogy milyen hiba volt évszázadokon keresztül fellépni a népi vallásossággal szemben, mely mára - köszönhetően elsősorban a modernizációnak - szinte kiveszett. A lélek igénye azonban nem múlt el, csak a népi vallásosság helyét ma az ezotéria tölti ki.
De minden zsákutcából, minden bajból kiutat mutat a Szentlélek, a Pünkösd hajnalán felkelő nap vakító fénye. Kövessük, gyűjtsük az erőnket, így felismerhetjük hogyan mentsük meg magunkat és hazánkat, Magyarországot!
Pilis. A téli napforduló idején a Ziribár hegy mögül a Boldogasszony kápolna két pálos tornya között kél a nap. Érik a felismerés: Magyaroszág szakrális központja a Pilis. Ehhez a felismeréshez igazodott a pilisszántói Boldogasszony kápolna megtervezése (Makovecz iskola:Őrfi József) és megépítése (Szőnyi József). A kápolna Napba Öltözött Boldogasszonyát a december 21-i napforduló idején néhány napig hajnali fénybe öltözteti a Ziribár hegy fölött felkelő Nap.
De mi az a Ziribár? Sumér jelentései: ébredő, éltető, Teremtő fény, Napvárta helye, hegyszoros, friss harcos és újjászületés (Marton Veronika, Badiny J. Ferenc)
2008 pünkösd szombatján a csíksomlyói misével egy időben a pilisszántói Nagyboldogasszony Káplnában misét mutatott be a korábban a nemzetért heteket böjtölő(éhségsztrájkoló) Hofher József jezsuita atya. A szervezők ezt írták: Reményeink szerint így zsugorodik a szétszakadt nemzet 800 km-es távolsága, ölelésnyi közelségre. Így duplázódik a csíksomlyói Babba Mária és a pilisszántói Boldogassszony nemzetegyesítő ereje. Így fog testvéri kezet egymással a Kárpát haza két szent hegye, a Hargita és a Pilis. Részletsebben a több ezres pilisszántói zarándoklatról és miséről itt.
|