Datum: csütörtök, 2008. október 23.
Von: Apagyiné Gáspár Jolán
An: Kutasi József/ Budapest
2008. szeptemberElég volt aparlamenti színházból!
2007. március 13.
Hornok Ernõ
Verespatak
A kanadai cég az õszi parlamenti választásokat várja
Ismeretes, hogy egy kanadai–román vállalat az Erdélyi-Szigethegységben, a Maros folyó vízgyûjtõ területén szeretné megnyitni Európa legnagyobb ciános technológiájával mûködõ külszíni aranybányáját. Ahhoz, hogy ezt megtehessék, a verespataki ingatlanok felvásárlásába kezdtek, s eddig több, mint 200 millió dollárt fordítottak különbözõ hatósági engedélyek elkészítésére és benyújtására.
A lakosság kiköltöztetése mellett a másik problémát az okozza, hogy éppen a római kor óta lakott városka épített környezete is veszélybe került, hiszen Verespatak alatt találták meg a próbafúrások során a leggazdagabb aranylelõhelyeket. Ezzel együtt elpusztulnának a város templomai, temetõi, sõt a ma már világhírûnek és egyedülállónak számító római kori aranybánya-járatok is. A bányavállalat engedélyezési eljárása az elmúlt hónapokban megrekedt, ugyanis a román környezetvédelmi minisztérium semmisnek nyilvánította a cég által benyújtott településrendezési tervet, így a környezetvédelmi engedélyt sem kaphatják meg – egyelõre…
Bogyay Elemér, a Magyarok Világszövetségének kanadai elnöke köztudottan egyik legnagyobb ellenzõje a verespataki bányanyitásnak. Bogyay június 19-én még Torontóban részt vett a kanadai-román aranybánya vállalat részvényesi gyûlésén. Bogyay Elemér ugyanis részvényt vásárolt a cégben, s mint mondja, tette mindezt azért, hogy a cég, mint részvényesét, minden írásos jelentéssel és információval ellássa. Bogyay Elemér lapunknak elmondta, hogy a részvényesi gyûlésen megszavaztak 60 millió dollárt a verespataki bánya idei megnyitásához. Alan Hill elnök bocsánatot kért a részvényesektõl, hogy az elmúlt évben nem sikerült megnyitni az erdélyi aranybányát, és hogy emiatt a cég részvényeinek értéke jelentõsen esett. Az elnök ugyanakkor bejelentette, hogy a romániai önkormányzati választásokon jelentõs részben „az õ emberei” nyertek és úgy néz ki, hogy az õszi parlamenti választásokon szintén „a cég emberei” kerülnek a parlamentbe. Az elnök hangsúlyozta, hogy a verespataki ingatlanok 75 százalékát már felvásárolták, és így semmi akadályát nem látja annak, hogy az aranybánya termelése végre beinduljon. Ekkor jelentkeztem – mondja Bogyay Elemér –, hogy szeretnék hozzászólni. Elmondtam, hogy számomra problémás a cián használata a bányászatban és megemlítettem, hogy 2001-ben egy ugyancsak Erdélyben mûködõ ausztrál vállalat aranybányájának cianidos tározója átszakadt, a méreg a Tiszába került, melynek vizét, élõvilágát súlyosan szennyezte. Hangsúlyoztam, hogy ez a kanadai verespataki bánya negyvenszer nagyobb lesz, mint a nagybányai ausztrál vállal
A helybeliek által mûködtetett információs iroda
Az új Verespatakra vezetne ez az újonnan épített, de máris beszakadt út
Az új Verespatakra vezetõ út vége
12
kozás. Megemlítettem, hogy egy magyarországi újságíró, Hornok Ernõ Verespatakról szóló fotókiállítása az elmúlt év õszén bejárta Kanada több nagyvárosát, sõt bemutatták az Egyesült Államokban, Clevelandban is. A kiállítást látva a környezetvédõk és a zöld pártok képviselõi nagy aggodalommal nyilatkoztak a kanadai cég ciános eljárásával kapcsolatban. Amikor arról beszéltem, hogy Verespatakon vannak olyanok, akik nem hajlandók eladni a házukat, mert azt mondják, hogy õk már csak koporsóban akarnak innen eltávozni… Megkérdeztem Alan Hill elnöktõl, hogy lesz-e a cégének elegendõ koporsója?! Ekkor a gyûlés biztonsági embere elvette tõlem a mikrofont … – mondta Bogyay Elemér.
A részvényesi gyûlést követõen augusztus végén Bogyay Elemére sorok írójával ellátogatott Verespatakra. A városka fõterén két egymás mellett lévõ házban két információs iroda is mûködik. Az egyik a verespataki civilekbõl alakult egyesület, amelyet a romániai Soros Alapítvány is támogat. Õk azok, a mintegy ötven helybeli család, akik semmi pénzért nem adják el házaikat és nem is akarnak elköltözni Verespatakról. A másik információs központot a kanadai-román vállalat mûködteti. Itt egy hölgy adott tájékoztatást arról, hogy a kanadai cég milyen humánusan foglalkozik a kilakoltatás ügyével. Tájékoztattak bennünket arról is, hogy Verespataktól néhány kilométerre fog felépülni az új Verespatak összkomfortos, kanadai típusú, könnyûszerkezetes házakból, ahová már elkészült az új út is. A ciánnal kapcsolatban pedig azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az uniós elõírásoknak megfelelõen fogják ártalmatlanítani a cianidos zagyot.
A városkában hamar híre ment a Kanadából érkezett magyar részvényes látogatásának és egy francia televíziós stáb, valamint egy rádióriporter kért interjút Bogyay Elemértõl. Még egy rövid sétát tettünk a katolikus és az unitárius templom körül a temetõkben, majd búcsút vettünk Verespataktól. Az úton lefelé jövet hatalmas transzparens hirdeti a kanadai vállalat európai minõségû bányászati építkezését abban az útkeresztezõdésben, ahol az új Verespatakra vezet a nemrég átadott bekötõ út. Bekanyarodtunk, hogy lássuk az új beruházást! Meglepve tapasztaltuk, hogy a néhány hónapos út burkolata az egyik részen a szakadékba rogyott, látható, hogy utat nem alapozták alá. Alig egy kilométer után a dombtetõn az aszfaltszõnyeg véget ér, s kiderül, hogy ez az út nem vezet sehová…
Bogyay Elemér, az MVSZ elnökségi tagja rádióinterjút ad
...majd tájékozódik a kanadai vállalat információs központjában
Verespatakon két éve zárták be ezt a szintén külszíni fejtéssel dolgozó aranybányát, és bocsátottak el 300 dolgozót