Datum: szombat, 2008. október 25.
Von: Nemzeti Hirhalo
An: Kutasi József, Leányvár
TÕR A CSOMAGBAN
Kincsesné Salca Mária:
Varga István "Nemzeti Csúcs"-értelmezése
A "Nemzeti Csúcson" sokan emlegették a költségvetési "plafonra" vonatkozó törvénycsomagot, - különösen Fodor Gábor (SZDSZ) szorgalmazta. Talán nem tévedés, hogy a T/4318, T/4319 és a T/4320-as számúakról van szó.
Elfogadásuk az ú.n. Bokros-csomagnál is sokkal veszélyesebb lenne az Államra, a Nemzetre, a Kárpát-medence e területére nézve, - ráadásul, hogy az Alkotmánybíróság ne bírálhassa felül, az Alkotmányba akarják beépíteni, "alkotmánymódosításként"!
A kimutatható cél:
- az Állam, a Nemzet és a Kárpát-medencei geopolitikai tér hármas egységének további lebontása és ismeretlen hatalmi szerkezetbe illesztése;
- az Állam lebontása, mozgásterének szûkítése, az Országgyûlés és a kormány jogkörének szûkítése, - és külsõ hatások alá rendelése;
- a társadalombiztosítások leválasztása az államháztartásról;
- úgy akarják beállítani - az Alkotmányban! -, mintha a Nemzet pénzügyeire a világgazdasági spekuláció ugyanolyan befolyásolhatatlan, külsõ tényezõként hatna, amilyen az idõjárás;
- alapvetõ állami funkciók megszüntetése;
- számon kérhetetlen, átláthatatlan állapot teremtése, stb.
I. T/4318 Az Alkotmánymódosítás
1.1. Új rendelkezéssel bõvül az Alkotmány, a javaslat szerint úgy, hogy az Országgyûlés és a Kormány a hatásköreit az állami költségvetés fennhatóságának veszélyeztetése nélkül gyakorolja. Ezenkívül: a költségvetés alapvetõ elveit és szabályait törvény határozza meg a jelenlévõ képviselõk kétharmados szavazatával.
Ez azt jelenti, hogy a Magyar Állam költségvetését a jövõben nem a legfõbb népképviselet, az Országgyûlés készíti el, hanem valaki más, és az Országgyûlés annak lesz alárendelve! De ugyan ki más készíti el? Kitûnik a továbbiakból.
A javaslat egy új intézmény létrehozását illeszti az Alkotmányba. Eszerint Törvényhozási Költségvetési Hivatal (TKH) lesz az Országgyûlés új szerve, mely értékeli a törvényjavaslatokat az államháztartás szemszögébõl.
Ez azt jelenti, hogy a képviselõknek a kormány elõterjesztéseit és az egyéni képviselõi indítványokat ezen a szûrõn kell átereszteniük. A szûrõ eltanácsolhat, vagy informálisan lefékezhet minden törvényt, amely eléje kerül, és szinte a legtöbb törvény hatással van a költségvetésre.
Mindenesetre a Magyar Köztársaság Alkotmányában a nép van az Országgyûlés felett. De így a nép sem gyakorolhatja jogait, mert csak népszavazással módosíthatna a költségvetésen, ami a több-hónapos eljárás miatt túl késõn történne meg, viszont az Alkotmány szerint tilos is a költségvetést érintõ kérdésekben népszavazást tartani!
A költségvetés és egyáltalán a törvénykezés rendkívül rugalmatlan lenne, kiveszi a kormány és lényegében az Országgyûlés kezébõl is a döntést a kétharmados szabállyal, vagy akár hamis becslésekkel, adatokkal, csupán a tekintélyére alapozva uralja a még megmaradt szuverenitást.
1.2. Az alkotmánymódosító javaslat kiveszi az Állami Számvevõszék, az Országgyûlés ellenõrzõ szervezete kezébõl a költségvetési javaslat megalapozottságának, célszerûségének ellenõrzését, valamint a közpénzek felhasználásának törvényességi felülvizsgálatát és átadja egy az Országgyûlés feletti hatalommal rendelkezõ - "független"! - új intézménynek. Az Állami Számvevõszék jogköre a bevétel beszedésének és a kiadás kifizetésének törvényességi vizsgálatára szorítkozhat, tehát csupán az eljárás szabályszerûségét vizsgálhatja, a tartalmi kérdéseket nem.
Ha ezt az alkotmánymódosító törvényjavaslatot az Országgyûlés megszavazza, mint népképviselet önmagát fosztja meg a költségvetés bírálatának szakszerûségétõl. Tisztán politikai akarattá válik, hogy az ország mire mennyit költsön, egyáltalán, költsön-e bizonyos tételekre. Ez hasonlít a Magyar Nemzeti Bank és az Állami Számvevõszék kapcsolatára. Nyilván tovább csiszolódik majd a Költségvetési Hivatalra vonatkozó törvény is, akár a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó törvény, - és egyre tovább növeli a Nemzet kiszolgáltatottságát.
A törvényjavaslat szerint a képviselõk kétharmados szavazással választják a Költségvetési Hivatal elnökét és a jelenlévõ képviselõk kétharmadával fogadják el a mûködési szabályzatát. Látható, mekkora szerepet szán az Alkotmány a kiválasztott személynek.
1.3 Már az eddigiek is botrányosak, de tovább lehet fokozni. Az alkotmánymódosító törvényjavaslat szerint az Országgyûlésnek nem kell társadalmi-gazdasági tervet és államháztartási mérleget készítenie, a kormánynak sem kell társadalmi-gazdasági tervet elõterjesztenie, ezeket az Alkotmányban csak az állami költségvetés végrehajtásához szükséges intézkedésekre cserélik fel.
A javasolt változások azt jelentik, hogy Magyarország törli az Alkotmányából az elõre tekintés kötelezettségét, és törli annak az államháztartási mérlegnek az elkészítési kötelezettségét, melynek egyensúlyáról szól a legtöbb vita a Parlamentben.
Igaz, hogy eddig sem a tervezés, sem a mérlegkészítés kötelezettségét nem tartotta be az Országgyûlés, ezért is tartunk ott, ahol vagyunk. Az, hogy egy ország ne készítsen mérleget, csak beszéljen róla, az már esztelenség. Így maga az Országgyûlés is csak egy végrehajtó szervezetté válik, mert a Költségvetési Hivatal majd megmondja: csak ezt lehet, mást nem, - de a jövõben a képviselõk nem vitatkozhatnak róla, mert terv sincs, amivel összehasonlítani lehetne, mérleg sincs, ami igazolhatná a tervet.
Ez az igazi káoszpolitika! Az ország tartós kifosztásának biztos módja!
Fontos, hogy a Valutaalap 2008. június 10-én megígérte, hogyha így módosítjuk az alkotmányt, olcsóbb hitelekhez jutunk. Ez akár korrupció is lehetne, csakhogy a magyar kormány ritkán vesz fel hitelt, mert leginkább kötvényeket ad el. Látszik az IMF (Nemzetközi Valutaalap) sablondumája és kábítása - no és számolási képességének hiánya. Vajon mibe kerül nekünk a mostani és a jövõbeli állapot - és mennyi lenne a "kamatkedvezmény"?
A jelenlegi válság is mutatja, az a legnagyobb hibánk, hogy nem tervezünk elõre, nem tudjuk, mit, miért teszünk, csak sodródunk - miközben mások terveznek a kárunkra! Ezek a mások akarják elvenni alkotmányos jogainkat, lebeszélni bennünket az Alkotmányban eddig elõírt kötelezõ elõretekintésrõl.
2. Egyéb, más célú alkotmánymódosítás is szerepel a törvényjavaslatban. Módosítani akarják az ország felségjeleirõl való szavazást. Jelenleg a Köztársaság címerérõl és zászlajáról ÉS azok használatáról a képviselõk kétharmaddal szavaznak. Ezt úgy módosítanák, hogy a címernek és a zászlónak csak a használatáról döntenének, és a jelenlévõ képviselõk kétharmada szavazatával. Így nem szavazhatnak majd a képviselõk arról, hogy milyen legyen (maradjon) a felségjel, elmarad a döntés a leírásáról és ábrájáról, csak a használatról dönthetnek. (Vajon változtatni akarnak az ország címerén és zászlaján - és ebbe az Országgyûlés bele se szólhasson?!)
II. T/4319 sz. törvényjavaslat.
Az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerbõl áll.
Ez azt jelenti, hogy jóval korábban leszalámizták az államháztartásból a Magyar Nemzeti Bankot, most pedig kihagyják az elkülönített állami alapokat és a társadalombiztosításokat.
Itt lóg ki a lóláb: a társadalombiztosítást így-úgy átgyömöszölve a társadalomtól le kell választani. Ha külön rendszerbe kerül, ott könnyen eladhatják: "privatizálhatják" - ahogyan a Pénzügyminisztériumtól leválasztották az Államadósságkezelõ Központot, mint zártkörû részvénytársaságot. A következõ lépés az egészségügy és a nyugdíjbiztosítás részvénytársaságba szervezése, még ha egyelõre teljesen állami tulajdonnal is. Majd lassan eladják a részvényeket. Egyébként is, a részvénytársaság másként gazdálkodik, mint egy állami intézmény. Be lehet kényszeríteni az üzleti világba még állami tulajdon mellett is. A nyugdíjrendszert hasonló sorsra szánják. Így mindegyiket levágják a közpénzekbõl gazdálkodó állami költségvetésrõl, hogy az Országgyûlés feletti "cerberus" õrzésével kitaszítva éljen meg abból, amit beszed, és elõbb-utóbb a díjat is maga állapítsa meg.
Az elkülönített alapokat hagyjuk most, a többi sokkal fontosabb.
A törvényjavaslat meghatározza az államháztartási fogalmakat. Nincs köztük "államháztartási mérleg", csak pl. egyenleg, egyenlegromlás, hiány, többlet, stb. Mint ördög a tömjénfüsttõl, úgy félnek a mérleg elkészítésétõl, annak nyilvános bemutatásától. Miért? Mert ott lenne a helye a nemzeti vagyonnak is. A vagyonról eddig sem készült leltár, úgy látszik, ezután sem akarjuk, hogy legyen.
Általános megjegyzés.
A törvényjavaslat olvasása felveti a kérdést: mit csinál ezek után a Pénzügyminisztérium? A válasz a sorok között van: hamarosan megszûnik. A törvényjavaslatban nem szerepel az a szó, hogy pénzügyminiszter. Miért? Mert új neve van: államháztartásért felelõs miniszter. Már a Magyar Nemzeti Bank sem nevezi a tulajdonosát képviselõ minisztert pénzügyminiszternek, csak államháztartásért felelõs miniszternek. Ennek oka világos: a pénzügy nem lesz állami kategória. (Kossuth Lajosnak hamarosan nem lesz utóda a kormányban.)
A Költségvetési Hivatal belépésével megszûnik a felelõs Pénzügyminisztérium. A monetáris politikai befolyását a "független" Magyar Nemzeti Banknak adta el, az államadósság kezelését az Államadósságkezelõ Központnak, mint zártkörû részvénytársaságnak, a nemzeti vagyon ügyét szintén egy új szervezetnek, most jön a költségvetés. Felszalámizzák a Pénzügyminisztériumot is, ember legyen a talpán, aki majd követni tudja a nemzeti számlákon az ország pénzügyeit. (Nemzeti számla: a háztartás, a civil szervezetek, a vállalatok, az államháztartás és a hitelintézetek, benne az Magyar Nemzeti Bank is.)
A törvényjavaslat jókora hatalmat ad a Költségvetési Hivatalnak. Minden törvény-, vagy határozati javaslatot, módosító indítványt csak akkor tárgyalhat az Országgyûlés, ha a Költségvetési Hivatal elõbb látja, és jónak találja - saját hatásvizsgálata szerint. Ez elképesztõ apparátust igényel, duplázódik a törvényalkotási élõmunka, lelassul a törvénygyár, hiszen náluk (számukra) "ésszerû" határidõre dolgoznak. A Költségvetési Hivatal mindent köteles elutasítani, ami rontaná a költségvetés egyenlegét. (Gúzsban táncol majd "Feri" is.)
A Költségvetési Hivatal feladata lesz mindaz, amit a Pénzügyminisztériumnak kellett volna eddig végeznie. Nem tette, bizonyára, hogy a hiányra lehessen hivatkozni és az új szervezet szükségességére.
A Költségvetési Hivatal elnökét 12 évre választják, és újra választható lesz. Ez hosszabb, mint a FED, az ECB és más monetáris intézmény vezetési megbízása. Minél nagyobb a hatalom, annál hosszabb a megbízás - a mai kapitalizmusban. Itt aztán lesz hatalom! Egyszemélyi diktatúra - és még csak el sem számoltatható, mert mentelmi joga lesz. Csak akkor távolítható el, ha választójogát elveszti és jogerõsen elítélik bûncselekményért.
Ez az alkotmánymódosító törvényjavaslat az elfogadása után szinte azonnal, 8 nappal késõbb már hatályba is lép. Az államháztartás alrendszereit 2009. január 1-tõl szûkítik. Azért olyan sürgõs, mert ezt csak az év fordulóján lehet végrehajtani. (Vajon a 2009-es költségvetési törvényben már így szerepel?)
Itt most nem térünk ki részletesen az IMF (Nemzetközi Valutaalap) szerepére, de õk kényszerítik ki a változásokat. Nem kizárt, hogy válsághangulatot is azért keltenek, hogy kikényszerítsék ezt a (társadalomellenes!) törvénycsomagot.
Volt már egy paktum az MDF és az SZDSZ között, - hét ország vezetõ bankárai utaztak ide pénzügyi fenyegetéssel, hogy kikényszerítsék! - még mielõtt az MDF koalícióra lépett volna a kisgazdákkal és a kereszténydemokratákkal. Szóval, volt már egy pénzügyi zavarokkal kikényszerített nagykoalíció.
Most készül egy másik ilyen paktum.
Úgy tûnik, ez "faktum".
Varga István hétfõn 17 órától elõadást tart a Hermann Ottó Társaság gyûlésén, a Magyarok Háza, Budapest, V. ker. Semmelweis u. 1-3. Arany János termében.
*** www.nemzetihirhalo.hu *************
1956-1989
Sólyom László köztársasági elnök találkozója
Tõkés László EP-képviselõvel
Tõkés László EP-képviselõ Sajtóirodája 2008. október 25-én az alábbi közleményt adta ki Csíkszeredából, valamint Székelyudvarhelyrõl: - Ami 1956-ban, Magyarországon kezdõdött el, az 1989-ben, Romániában fejezõdött be - fogalmazott Traian Bãsescu, Románia elnöke 2008. október 23-án Csíkszeredában. A nemzeti ünnep alkalmából Székelyföldre sereglettek a romániai magyar politikai élet vezetõi, hogy Sólyom Lászlóval, a Magyar Köztársaság elnökével együtt emlékezzenek és fejezzék ki tiszteletüket az '56-os hõsök elõtt. Ezt a közös ünnepet tisztelte meg jelenlétével Traian Bãsescu román államelnök is.
Sólyom László 2008. október 23-a és október 27-e között magánlátogatást tesz Székelyföldön, és ez alkalomból igyekszik minden fontosabb helyszínre ellátogatni, találkozni egyházi, közéleti, civil-társadalmi, valamint politikai intézmények, szervezetek vezetõivel.
A köztársasági elnök erdélyi magánlátogatásának második napján a csíksomlyói Kegytemplomot kereste fel, ezt követõen találkozott a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban Tõkés László püspökkel.
A magyar államfõt Tõkés László EP-képviselõ Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) volt elnöke és Toró T. Tibor parlamenti képviselõ, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke társaságában fogadta, majd négyszemközti beszélgetésre vonultak el.
Tõkés László, az EMNT elnöke több súlypont köré csoportosította mondanivalóját. A székelyföldi önrendelkezés kapcsán Tõkés László egyfajta egyensúlypolitika mellett érvelt, jelezvén, hogy a székelyföldi önrendelkezés kérdése mellett továbbra is megoldatlan a másik magyarok lakta vidék helyzete is - a partiumi régióról van szó. Tõkés László kiemelte: a határ mentén élõ magyarság számára létfontosságú a Partiumi Határmenti Régió kialakítása, a határok fölött átívelõ nemzetegyesítés egyik kulcsmozzanata lehet a határmenti együttmûködés gördülékenyebbé tétele. Ennek módozatairól kellene közös stratégiai tervet kovácsolni, vélte az erdélyi magyarok európai képviselõje, és ennek égisze alatt meghívta Sólyom Lászlót egy tavasszal megszervezendõ közös konferenciára, amely meghívást a magyar köztársasági elnök örömmel elfogadott.
A témából következõen rövid elemzést igényelt a magyar-román közös kormányülés gyakorlata is. Tõkés László EP-képviselõ szerint ezeken rendre kimaradnak a fontosabb nemzeti kérdések, mint például a romániai kisebbségi törvény felvállalása román részrõl, az államilag finanszírozott magyar tannyelvû egyetem ügye, a csángókérdés stb.
Viszont örömmel üdvözölték a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) akkreditációját. A négy évig vajúdó, ezt kimondó, immár Traian Bãsescu által is aláírt törvény megszületését áttörésként értelmezték. Tõkés László ugyanakkor felvetette, hogy üdvözlendõ lenne, ha a magyar és román állam paritásos alapon finanszírozná a romániai magyar magánegyetemi hálózatot, vagyis a román állam legalább annyival támogassa a PKE-t és a Sapientia-EMTE felsõfokú intézményeket, amennyivel a mindenkori magyar kormány összegszerûen hozzájárul a magyar egyetemek fennmaradásához.
A találkozót megelõzõ nemzeti ünnepünk kapcsán Tõkés László püspök Sólyom Lászlóval egyetértésben szükségesnek tartotta az '56-os perek áldozatainak rehabilitációját, külön kiemelve a Szoboszlay Aladár, Sass Kálmán és Dobai István áldozatát és szerepét, nem feledkezve meg a többi romániai '56-os rehabilitációjáról sem, amint erre egyébként a Magyar Köztársaság elnöke utalt is október 23-ai beszédében.
Tõkés László püspök tájékoztatta Sólyom László államfõt az idén kezdõdõ forradalmi emlékévrõl, amely a temesvári és az ezt követõ romániai események huszadik évfordulóját hivatott méltóképpen megünnepelni. Sólyom László köztársasági elnök Tõkés László felkérésének eleget téve vállalta a rendezvénysorozat fölötti fõvédnökséget. A hely szelleme által mintegy megkövetelten szót ejtettek Tõkés László EP-képviselõ európai programjának egyik fontos vonatkozásáról, a Keresztény Európát! elnevezésû programról, amelynek egyik kiemelkedõ állomását képezi a 2008 decemberében, Brüsszelben, az Európai Parlament épületében megrendezendõ Biblia-kiállítás, amely fölött szintén Sólyom László köztársasági elnök vállalta a fõvédnökséget (a kiállítást egyébként Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke nyitja majd meg).
A beszélgetés végén röviden áttekintették a romániai magyar-magyar politikai együttmûködés jelenlegi állapotát. Tõkés László, EMNT-elnök tájékoztatta a magyar államfõt az idei nyári tárgyalások folyamatáról, és csalódottságának adott hangot, amiért a szûklátókörû pártlogikák miatt kudarcba fulladt az erdélyi magyar összefogás.
Az államfõvel való találkozót követõen Tõkés László EP-képviselõ Székelyudvarhelyen munkaebéden vett részt a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének vezetõivel, majd kora délután lakossági fórum keretében egyfajta bõvített fogadóórát tartott. A jó hangulatú beszélgetésen rövid áttekintést nyújtott az Európai Parlament mûködésérõl, vázolta azokat a lehetõségeket, amelyeket az EP-képviselet biztosít a kisebbségben élõk számára, ezzel szerves összefüggésben röviden az erdélyi magyarság belpolitikai helyzetét is értékelték.
Tõkés László összefoglalásképpen felhívta a jelenlévõk figyelmét az elkövetkezendõ évek egyik sarkalatos tézisére. Az Európai Unióban nem szeretik a kisebbségi problémákat, fogalmazta meg tapasztalatait az EP-képviselõ, a kollektív jogok problémaköre kényelmetlen, ám megoldásra váró feladat. Viszont, hangsúlyozta az erdélyi magyarok európai képviselõje, számunkra adott egy másik lehetõség is: az Európai Parlamentben a magyar ügyet kell képviselni, a sokfelé szakított nemzetrészeket egységbe foglaló módon a magyar ügyért kell minden magyar nemzetiségû EP-képviselõnek együttmûködnie, és akkor rögtön más súllyal esnek latba az egységesülõ Európában élõ tizenötmillió magyar jogos követelései.
Továbbította:
Frigyesy Ágnes
Sólyom László és Tõkés László Csíksomlyón 2008. okt. 24.
Sólyom László, Tõkés László, Fodor Imre és Törõ. T. Tibor Csíksomlyón , 2008. okt. 24.--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------