2008. november 15., szombat

1.287 - Bozzay József: Ha egy országban demokrata az ellenzék?

Ha egy országban demokrata az ellenzék?
Magyar Sors Online 2008. november 13. csütörtök

ImageEz a fogalom maga egy vicc, mert egy ellenzék soha nem demokrata, fõleg egy olyan helyzetben lévõ országban, mint Hazánk.

Azok a gondolatok, amelyek az ellenzék radikalizmusát kérik számon, minden esetben gúnyos, lemosolygó, a "nagy politikához" nem értõ túlkapásként értékelik a hivatalos politikában.

Sok esetben az ellenzék tehetetlensége már túlmutat magán a tehetetlenségen, sõt bizonyos esetekben nagyon is együtt cseng az országunkat tönkretevõ hatalmi elképzelésekkel.

Több esetben is megfigyelhetõek az ellenzék és a hatalmat gyakorló politikai erõk azonos cselekedetei, amik kimondottan a Nemzet kárára történnek, és itt nem csak a különbözõ szavazások eredményeire gondolok.

Hosszú lehetne a felsorolás az alapszerzõdésektõl kezdve a Lisszaboni szerzõdésen keresztül egészen a különbözõ titkosítási indítványok elfogadásáig.

De valójában, hogy mi a bajom a demokráciával és az ellenzékkel, csupán annyi, hogy egyik sem létezik Magyarországon, igaz demokrácia a világon sehol nem is létezett és nem is létezik, de ellenzék az csak Hazánkban nem létezik.

Demokrácia helyett van nekünk ideológiánk és mindjárt kettõ is a javából egy belsõ ideológia és egy külsõ ideológia.

A belsõ ideológia lényege egy régi kísérletezés Hazánkkal szemben, aminek az a lényege, hogy megpróbálja egy több ezer éves nép identitását átértelmezni elszakítva gyökereitõl, az éppen aktuális világhatalmi törekvésekbe integrálni.

Ez mûködött már a dualizmus idejében is, a kommunista idõkben és napjainkban pedig a virágkorát éli, mivel a hivatalos politikában minden megfogalmazott gondolatnak ez az alapja.

A Fidesz akkor is ragaszkodik az úgynevezett demokratikus játékszabályokhoz, ha a hatalom egyértelmûen nem tartja be.

Ez lenne az egyik oka annak, hogy miért nincs ellenzék Hazánkban, mert a Fidesz demokrata, tehát egyfajta nemzetközi ideához kötõdnek elképzeléseik és nem a Magyar történelmi bölcsességhez, nem a Magyar tradíciókhoz, röviden nincs Nemzeti identitásuk.

A Fidesz nem természetes úton szervezõdött meg a legnagyobb ellenzéki párttá, hanem készen kaptuk az integráló ideológiájával együtt, amire ki lettek képezve és természetesen az elvárás a politikájukban ellentétes a Magyar érdekekkel.

A külsõ ideológia az már egy bonyolultabb összetevõkbõl álló nemzetpusztítási elmélet, mert a befogadó nemzet fogalmára épít.

1920-ban már az elsõ jelei ennek a nemzetpusztító politikának megmutatkoztak a trianoni békediktátum kapcsán, de még a Horthy korszaknak volt mibõl merítenie a még élõ szokásjogrendszerünkbõl és a népi bölcsességbõl a gazdaságuk és politikánk kialakításához.

Majd tudjuk, hogy egész Európa belekeveredett a második világháborúba és újra felerõsödött az igény a Magyar Nemzet elpusztítására.

Az alapelv nem változott, nevezetesen rossz hírünket kelteni a világban, annak ellenére, hogy befogadók vagyunk és beazonosítani a történelem hamisítása segítségével a Magyar nemzeti konzervatív gondolkodást más népek elpusztítása értelmében, megfogalmazni.

Lásd: rasszista, antiszemita, fasiszta, soviniszta, stb. stb.

Ez a felfogás a nemzetet különbözõ népcsoportokra bontja, megtiltja az egészséges asszimilálódást, sõt országokat szakít ki Magyarország történelmi területébõl.

A népcsoportok számára nincs kapcsolódási lehetõség az elhazudott és elnyomott Magyar nemzeti kultúrához, és egymás ellen fordítja az "oszd meg és uralkodj" felfogás jegyében.

Lobbi csoportok uralják a Nemzet javait, fõleg júdeai megfogalmazások alapján és ez által a politika irányítói is egyben ebbõl a körökbõl kerülnek ki.

Így tehát a Magyar politikában nincs ellenzék csak a hatalom és a Nép.

A hatalom magában foglalja az ellenzéket is, aminek az lett a következménye, ami elkerülhetõ lett volna ugyan, ha lett volna ellenzék, mert az elfecsérelt lehetõségeink következtében már csak egy forradalom tudja orvosolni Magyarország tragikus helyzetét.

Egy rövidlefolyású társadalmi sokk jelenség, ami alapvetõen átalakítja a társadalmi és politikai intézményrendszerét Magyarországnak.

Az eddigi hiszékenységünket fel kell váltania megmaradásunkba vetett hitünk õsi ösztöne.

Egy alapvetõ rendszerváltást nem várhatunk el a hatalomtól, mert azon kívül, hogy csak egy illúziót kergetünk, azon kívül eltelik az idõ az életünk, sõt még az unokáinké is.

Bozzay József
Újpest 2008-11-12
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------