Von: ERA [mailto:szabad.riport.editor@gmail.com]
Gesendet: vasárnap, 2009. január 25. 17:48
An: Kutasi József
Betreff: Feladataikat elhanyagolják
Audie Rácz Era, Fort András
Szabad Riport / Terra Incognita
Internetes Magazin
AMIKOR A KUFÁROK ÉS KOFÁK HATALOMRA JUTNAK...
avagy MIÉRT NEM NÉPSZERŰ A KORMÁNY?
- enyhén szólva!
A kérdésnek úgy kéne szólnia, miért gyűlölik egyre többen a regnáló kormányt? A válasz pedig megfogható minden családban, minden gazdasági ágban, a mindennapjainkban. Azok a főbb bűnök, melyekben a kufárok elmarasztalhatók a még(!) hatályos BTK paragrafusai közt fellelhetőek. A címbéli kérdés helyett újat kell fogalmazni: Meddig kell nekünk a nemzetellenes és köztörvényes bűnöket halmozó kufárok diktatúráját elviselni?
Sokan és sok helyütt leírták és elmondták már mi a baj. A legkülönbözőbb fórumokon, a legkülönbözőbb esetek kapcsán látott napvilágot a kormány, az országgyűlési - és önkormányzati képviselők bírálata. Nem ok nélkül!
Immár elmondhatjuk, az elmúlt több mint hat évben szinte semmit sem tettek a hazájuk felvirágoztatására, a magyar nép szolgálatára, - ami a feladatuk! Holott ezért lettek megválaszva, ezért kapják a nem kevés fizetésüket és majd ugyanennyi adómentes juttatásukat és kedvezményeiket. De nem hogy a munkájukat nem végezték el, visszaélve hatalmukkal romlásba döntötték az egész országot is! Feladataikat elhanyagolják, (bűnüldözés, bűnmegelőzés, egészségügy, nyudij stb.) vagy megpróbálják delegálni a feladukat az emberekre, mondván: öngondoskodás!
Se szeri se száma a népnyomorító intézkedéseiknek. Az a szándékos rombolás és kifosztás az élet és a gazdaság minden területén, amikkel előhozakodtak, és többségében le is nyomták a torkunkon, azt mondhatnám szinte példátlan az egész világon. Megfűszerezve persze jó adag demagógiával! Ezt a nép- és nemzetrontó tevékenységet nemes egyszerűséggel „reform"-nak jobb esetben megszorító intézkedéseknek nevezik. S nem átallják eredményként feltüntetni, azt hazudva hogy az érdekünkben cselekedtek.
Olyan napi események, mint a Dunaszerdahelyi és egyéb attrocitások mind, mind válasz és következmény nélkül maradtak, A gyávaságuk és gyengeségük okán, - kivéve, ha a saját zsebük megtömése érdekében kell tenni bármit is - csak a fegyvertelennekkel, a kiszolgáltatoakkal szemben mutatnak fel „erőt", akkor viszont megengedhetetlen, agresszív módon, az eszözökben nem válogatva, semmi pénzt nem sajnálva.
Az a megosztó politika, amit mesterségesen erősítenek, veszélybe sodorta a jó bel- és külkapcsolatokat. A hadsereg létszámának drasztikus csökkentésével védtelenné tették a hont.
Az ország sosem látott mértékú eladósításával, a multinacionális cégek indokolatlan és szükségtelen támogatásával mind gazdaságilag, mind pedig erkölcsileg kiszolgáltatták az országot a pénz oligarcháknak. S egyúttal a nemzeteket leigázó globalizációnak. Ennek egyik eszköze a kis – és középvállalakozások egyidejű elsorvasztása.
Az országnak tán soha nem volt ilyen korrupt vezetése. Korrupcióban már világvezetők lettünk, épp mert ebben élen járnak mindazok, akik a kapott hatalommal, a választói bizalommal visszaélnek.
Sosem látott mértéket öltött a munkanélküliség, a nevetségesen alacsony bér és az indokolatlanul magas adó, melynek kiszámítható következménye a megugró feketemunka. S lám, ebben is visszaköszön a demagógia: nem az okot szüntetik meg, hanem a következmény ellen lépnek fel!
S most, hogy a gazdasági válságba belerokkanunk,- más országokkal ellentétben, akiket nem talált ennyire leromlott állapotban -, dilettánsok bármi kiutat találni, de erkölcstelenségükben a titokban felvett hitelekből – melyeket szokásuk szerint velünk fizettetnek meg –, pöffeszkednek, gazdagodnak. Hízlalják külföldi bankbetéteiket, pocsékolnak új bútorra, luxus autókra. A beérkező támogatásokat ügyes technikákkal a saját és a baráti szféra vállalkozásaiba pumpálják – s az ország ebből szinte semmit sem kap.
Ezt egy közkeletű kifejezéssel lenyúlásnak nevezik mostanság, de én hajlok arra, hogy valójában ez lopás. Lehet, hogy jogillag, és törvényesen nem megfogható, ám mint tudjuk; a jog és az igazság ritkán járnak kézenfogva. Meg aztán az igazságszolgáltatásban is szép számmal helyezték el a baráti kört, így nem is csodálkozhatunk azon, hogy sosincs felelőse semminek a kufárok közt.
Azt halljuk mindenfelől, hogy ez egy felelősségvállalás és következmények nélküli ország. S valóban! Közülük csak alig-alig akad, aki felelősséget vállalna bármiért. Míg ezzel szemben a kiszolgáltatott állampolgárt bármikor készek szigorúan megbüntetni töredék annyi bűnért, mint amelyet ők elkövetnek.
A Szent Korona országa nem volt ilyen, A kufár kormány tette ilyenné! S hogy ezt megtehették és megtehetik mind a mai napig, annak - némi „külsős rásegítéssel"- a meglőző kormányok és képviselők gondos „előkészítő munkája" a legfőbb oka!
A megtévesztett naív választók csak igen kis mértékben okai ennek, noha a kufárok megpróbálják rájuk kenni, s őket felelőssé tenni minden bűnükért!
Ezért is hangoztatják cinikusan oly sok helyütt, hogy „Tetszettek volna forradalmat csinálni!" meg, hogy „Minden népnek olyan kormánya van amilyet megérdemel!" Ez azonban Magyarországon már régen nem igaz! Ezt a magyar nemzet nem érdemelte meg! Ennél sokkal jobb képviselőket érdemel! De hol vannak ezek a vezetők??!
Ezek után költői a kérdés hogy: Miért is nem népszerű a kormány? – enyhén szólva! A kérdésnek úgy kéne szólnia, miért gyűlölik egyre többen a regnáló kormányt? A válasz pedig megfogható minden családban, minden gazdasági ágban, a mindennapjainkban.
Azok a főbb bűnök, melyekben a kufárok elmarasztalhatók, a még(!) hatályos BTK paragrafusai közt fellelhetőek.
A címbéli kérdés helyett újat kell fogalmazni: Meddig kell nekünk a nemzetellenes és köztörvényes bűnöket halmozó kufárok diktatúráját elviselni?
Audie Rácz Era
----------------------------------------------------------------------------