2009. február 1., vasárnap

1.758 - Posta Imre: Jelen helyzetünkben antiszemitának lenni hazafias kötelessége minden honvédőnek!

Von: czapp81
Gesendet: vasárna, 2009. február 1 19:47
An: Kutasi József
Betreff:
Nem tudom, ki mint van vele, de a tavasz be fog köszönteni!

 

Posta Imre: Jelen helyzetünkben antiszemitának lenni hazafias kötelessége minden honvédőnek!

 

 

 

 

 

Nem tudom, ki mint van vele, de a tavasz be fog köszönteni! Van egy ilyen előítéletem, de nyugodtan cáfoljon meg, aki tud jobbat. Éjjel olvasgattunk a párommal és folyamatosan zörögve estek le a tantuszok. Semmit nem tudunk a történelmünkről. Átvertek, átvernek permanensen.

Ami nagyon megnyerő és megható is volt, ez egy apró zönge, még villanyoltás előtt. Verám azt mondja nekem, a szemembe nézve, hogy igazából az a megdöbbentő, hogy már jó ideje én is azt mondom, amit most olvasgatunk csak. Ne kérdezzétek honnan tudom, hogy mi az Igazság rólunk, magyarokról, s honnan veszem a bátorságot ahhoz, hogy ezt szinte semmi háttértudással, de ki merem mondani! Érzem a zsigereimben és kész. Minden, amit most tanulok és tapasztalok, az csak megerősíti bennem azt, amit már mélyen, belül régtől fogva érzek. Ennyi a titka, íme a nyitja.

Elhatároztam, hogy beszélek a fiam történelmet tanító nénijével arról, hogy ha lehet, okítsa már a gyerekeket az igazából is megtörtént eseményekre, ne arra a maszlagra, amit most oktatnia kell. Tudom, hogy ez rebellió, de ha kell, akkor a dirihez is bemegyek ebben az ügyben, sőt, feljelentem az oktatási tárcát a históriánk rosszhiszemű torzításért, s vele együtt a MTA-t! A pereknek úgy sincs jelentősége már. Elmossa őket majd a háború!

Na nem azért mondom ezt, mert borúsan látom a jövőnket, hanem az optimizmusom miatt. Minél előbb jön az a vérzivatar, annál hamarabb leszünk képesek újra belekezdeni. Már aki túléli. (Bocsánat, itt kicsit megszakadt most a telegráf szalag, mert volt egy terápiás ülésem, de újra itt vagyok.) Igen, egyre többen látják azt, hogy a helyzetből a történelmi tapasztalatok és az ember ostobaságát is egybe vegyítve csak fegyveres harcok árán lehet valamilyen eséllyel kikeveredni. Ezek nem egyszerű, hanem tényszerű gondolatok, melyeknek azért is nagy a súlyuk, mert magam is tudom, hogy nem jó a Sátánt a tűzfalra vetíteni, mert megjelenik Izrael látképe.

Nincs mitől félni emberek! Ha jön az a háború (k), akkor nem azért lesz itt, mert én azt állítom, hanem azért mert a Sátán népe a vérünkre és az otthonainkra, de mindenek előtt a földünkre áhítozik. És nem „megjelennek", hanem már itt vannak. Miközben báránybőreik alól már kilóg a patájuk, a helyzet is egyre ziláltabbá válik.

Magyarország gazdaságilag összeomlott, ám a látszat még tartja magát. Még mindig működik a hipnózis. A transzban lévő emberekre jellemző, hogy a szuggesztió hatására olyasmit érzékeljenek ami nincs ott, és olyasmiről ne vegyenek tudomást ami ott van. Ez még poszthipnotikus állapotban is működik. Tehát, ha felébresztettek „álmodból", még nem vagy teljesen birtokában teljes, józan ítélőképességednek, és hajlamos vagy irracionális cselekedetekre, főleg ha erre utasítást is kaptál!

Miért is írok most erről a témáról? Ma reggel eszembe jutott, hogy itt van ez az antiszemitizmus dajkamese, ami halálos fegyverként is elsülhet, és erre sajnos van már precedens. De akkor mit is jelent a szemitizmus, mint fogalom? Zsidó-barátságot, ajnározást, szeretetet, istenítést? Miért nem beszélünk antikrisztianizmusról, antimohamedianizmusról, de közelítsük meg másképpen is a kérdést.

Az arabok is szemita törzsek, de ha nem kedveli őket valaki, nem mondhatja magát antiszemitának. Tényleg, van arra szó, ha valamely más népcsoporttal szemben fejezi ki az ember a nemtetszését? A magyarban én nem ismerek ilyen kifejezést, de ez azért lehet, mert tudatlan vagyok, vagy pedig a magyar nyelv nem befogadó a gyűlölet ilyen szintű megjelenítésére.

Miért van az, hogy csak ez a nép vívta ki az egész világban ezt a jeles státuszt, hogy magukra tekintve elítélő kifejezést használó személyeket antiszemitának titulálhat? Magyarországon dívik a magyargyűlölet. Cigányok részéről, zsidók szájából egyaránt jelentős szómennyiség és tett irányul ebbe az irányba. Ezek tények. Ha Magyarországon antiszemitának lenni bűn, viszont szemitának lenni erény, az az én olvasatomban a következőket jelenti. Tudjuk, hogy a zsidók gyarmatosítanak bennünket és elég nyílt genocidumot hajtanak végre a nemzetünkön. Háborús terület vagyunk. Ha nyílt konfliktus törne ki, akkor egyértelművé válna az, mit még sokan nem akarnak megérteni. Hadi állapotban azok, akik az ellenséget segítik szóban, tettben és gondolatban, hazaárulóknak minősülnek! A mai teória holnapi kénszerű ténnyé változna.

Gyurcsány és csapata háborús bűnsegédlettel, hazaárulással történő vádolhatósága megkerülhetetlen kérdés lenne. Aki ma szemita, az már most felkészülhet a hazaárulás vádjával való szembenézésre. A zsidó nem baráti nép, hanem erőszakos behatoló, agresszor, aki az ősi magyar föld létét, nemzetünket, hazánkat veszélyezteti. Azok a zsidók, akikkel eddig együtt békében és humánus viszonyban éltünk Magyarországon, ne kövessék el azt a hibát, hogy segítik az ellenséget!

Már mondtam máskor is, de most újra megerősítem: antiszemitának lenni nem lehetősége, hanem kötelessége a magyarnak, ha hazafinak tartja magát, ha nem. A szemitizmus pedig ebben a hadiállapotban az ellenség támogatását jelenti! Félreértés ne történjen, itt nem arról van szó, hogy a zsidó jó ember-e, vagy nem, hanem egy erőszakos területszerző agresszióhoz való kényszerű hadászati hozzáállást értek ezalatt. Aki az ellenséggel barátkozik, az áruló és haditörvényszék előtt kell felelnie tetteiért!

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------