MAGYAR JUSTITIA BIZOTTSÁG
GYURCSÁNY FERENC
1/ Az "ámokfutó" miniszterelnök és kormánya (valamint holdudvara), egyre gyorsuló ütemben viszi teljes erkölcsi és gazdasági csődbe hazánkat. A túlélésre "játszó" kormányfő, újabb-és újabb ígéreteivel vagy ötletbörzéjével az orránál fogva vezeti a parlamentet, valamint ortodox híveit, élükön Lendvai Ildikóval, a "SÁNTA KUTYA" kitüntetés potenciális várományosával.
2/ Ha Gyurcsány és kormánya menesztése halasztást szenved és/vagy a parlament feloszlatása hamarosan nem valósul meg, akkor számolni kell azzal, hogy a következő választások után hatalomra jutó kormány és az ország olyan katasztrófális helyzetbe kerül, amelyből 25-30 évig nem lehet kilábalni! Gondoljanak erre azok a szavazók, akik foggal-körömmel ragaszkodnak megbukott elveikhez és leadereikhez, mert Marx-Lenin-Sztalin-Rákosi-Kádár-és Gyurcsány szellemét hagyják örökségül unokáikra, csatolmányként pedig adóssághalmazt, nyomort és kilátástalanságot.
3/ Az MJB gratulál Gyurcsánynak, a Szent János Szuverén Máltai Lovagrend Uralkodó Nagymesterétől kapott Lovagi Nagykereszt elnyerése alkalmából. Kapitális hazugunk megtévesztette az Uralkodó Nagymestert (is), aki abban a tudatban van, hogy Gyurcsány a "hit védelmében és az elesettek szolgálatában" tevékenykedik. Szolzsenyicintől plagizálva és az adott eseményre átírva: "sajnálni lehet azt a lovagrendet, amelynek ilyen kapitális hülye a vezetője".
BOROSS PÉTER ELŐRELÁTÁSA
Derék dolog az, ha valaki gondoskodik nyugdíjas éveiről, hogy ne szoruljon mások támogatására! Az MDF tavaly beterjesztett és expressz gyorsasággal elfogadott parlamenti beadványa alapján, az egykori miniszterelnökök másfélmilliós nyugellátásban részesülnek. Boross akkor tiltakozott, hogy nem miatta készült a javaslat, hiszen ő képviselő (is), majd bízva az emberek feledékenységében, lemondott képviselői mandátumáról és élvezi a törvényesen megállapított miniszterelnöki nyugdíjat. Medgyessy Péter is kapott az égből érkező mani után, lemondott a kft. elnöki jövedelméről, "átváltott" az újra, hiszen a törvény nem tett kivételt a ciklusát kitöltött vagy félidőben kiebrudalt miniszterelnök között. Vajon miért nem terjesztett vagy terjeszt be nyugdíjkorrekciót az MDF bányászok, buszvezetők, postások és más foglalkozást űzött nyugdíjasok számára?
MUNKAALKALMASSÁGI ÉS PSZICHIÁTRIAI VIZSGÁLAT
AZ MJB javasolja, hogy felelős munkakört csak azok tölthessenek be, akik előzetes, majd rendszeres, munkaalkalmassági, pszichológiai és pszichiátriai vizsgálaton vesznek részt és megfelelnek az előírt kritériumoknak. Ezek a vizsgálatok jelentős mértékben csökkentik vagy kizárják annak a kockázatát, hogy az érintett személy önmagára és szűkebb vagy tágabb környezetére kihatható káros munkakörben tevékenykedjen. Egy miniszterelnök vagy pl. egy képviselő sokkal nagyobb és maradandóbb károkat okozhat, mint egy szakács vagy kőműves. Egy elsózott húsleves nem egyenértékű egy "elqrt" (!) kormányprogrammal vagy dilettáns törvénnyel!
RENDŐRSÉGI ÜGYEK
1/ Az elmúlt években fokozatosan megromlott közbiztonsági állapotokért, a rendőri állomány szakkiképzésének gyengeségéért, a túlkapásokért, a diszkriminációs módszerek bevezetéséért vagy az elkövetők késedelmes felderítéséért, egyértelmű felelősség terheli Draskovics Tibor rendvédelmi minisztert, Bencze József országos rendőrfőkapitányt, ezért az MJB követeli azonnali felmentésüket és felelősségrevonásukat!
Menesztésük a miskolci rendőrkapitánnyal (Pásztor Albert r. ezredessel) szembeni dilettáns eljárásuk miatt is esedékes lenne, pontosabban: saját "törülközőjük bedobása", de ez a hozzáállás a posztkádári vezetők körében ismeretlen aktusnak számít.
2/ Mivel az országos "főrendőr" arra hívatkozott egy nemrégiben elhangzott tévés nyilatkozatában, hogy kevés a rendőr Budapesten és az országban, ezért többekben felmerül az a kérdédés, hogy felvonulások és tüntetések alkalmával miért van elegendő vagy több, mint elegendő "közeg"az utcán, mi a magyarázata, hogy egy földön fekvő idős ember megrugdosására 10-12 fő is jut?
Mennyivel veszélyesebb egy nemzeti színű zászlót lobogtató fegyvertelen állampolgár, egy kaszával, kapával vagy baltával hadonászó állampolgárnál?
BÍRÓSÁGI ÜGYEK
1/ Miért húzódnak egyes bírósági ügyek hónapokon vagy éveken át, mennyire felkészültek a bírák, az ügyeszek, illetve a nyomazati (ezen belül a különféle szakértői) szervek egy-egy feladat végrehajtására? Mennyiben érvényesítik azt a római jogban ismert elvet, hogy a büntetés mértéke és gyors kiszabása a "megtorlás" mellett az elrettentést is szolgálja?
2/ Van-e statisztikai adat arról, hogy a hamis tanúzás szankcionálását hányszor alkalmazták a bíróságok? Merthogy: a hamis tanúzás törvényes következményeire utaló a figyelmeztetés legtöbbször elhangzik a tárgyalóterembe megjelenő tanú felé, de a törvény alkalmazására alig van példa. 70-80 %-al csökkenne a bírákra háruló tárgyalások időtartama, ha komolyan vennék ennek a törvénynek az alkalmazását és ezzel a tanúkvallomások jelentőségét is növelnék.
JUTALMAZÁSOK
Célszerű lenne, záros (rövid) határidőn belül létrehozni egy pénzügyi ellenőrző bizottságot, amely felügyelhetné a különféle juttatások és jutalmazások jogosságát, és hatósági jogkörrel felruházva járhatna el a legkisebb törvénytelenségek (túlkapások, indokolatlanságok) észlelése esetében.
Lehetetlen dolog az OEP-nél vagy az APEH-nél arra hívatkozni, hogy milyen nagy összegekkel dolgoznak és mennyi hasznot hajtanak az államnak, hiszen egy APEH-es vagy OEP-es ügyintéző semmivel sem végez nehezebb munkát, mint egy vállalati bérelszámoló vagy villanyszámlás (gázszámlás) dolgozó, irreálisnak tűnik milliárdok kifizetése abból, amelyet az egyes adófajták révén "szippantanak" el az adózó alanyoktól.
Még ennél is undorítóbbnak tűnik, hogy olyanok markolnak fel milliókat, akik kiemelt fizetésben és különféle egyéb juttatásokban (gk. használat, mobil telefon használat, utazási lehetőségek, ruhapénz, szállodai költség, stb., stb.) részesülnek, sőt az is gyakori, hogy egy vagy több helyen végzett (papíron nyilvántartott) tanácsadói, ig. tagsági, elnökségi, szakértői, kuratóriumi tevékenységükért újabb (havi) százezrekkel vagy milliókkal gyarapítják vagyonkájukat.
PARLAMENTI KURIÓZUMOK
1/ Az EU egyik legszegényebb, legjobban eladósodott, lélekszámában leggyorsabban fogyatkozó, munkanélküliek és hajléktalanok száma permanensen növekvő, mezőgazdasági és ipari fejlődésben sereghajtó országunk - országgyűlési (és önkormányzati) képviselőinek száma abnormális nagyságrendű.
A hazug kormányfőnek most kerülhetett a kezébe az az 1994-es választási szórólapom amelyben azt ígértem a választópolgároknak, hogy megválasztásom esetében azonnal javaslatot teszek az országgyűlési képviselők számának és tiszteletdíjaiknak 50%-os csökkentésére, mert Gyurcsány is szóba hozta a képviselők számának csökkentését, de ez csak egy piciny morzsának számított ígéretei halmazában.
2/ Az előző témához kapcsolható az a példátlan és megmagyarázhatatlan gyakorlat, miszerint parlamenti képviselőink - igazolás nélkül - annyi pénzt vehetnek fel különböző (bemondott) kiadásaik fejében, amennyit nem szégyellnek, e-közben egy rokkant nyugdíjasnak azt a kis mellékes jövedelmét is megcsapolják, amelyért keményen megdolgozik, nehogy a hajléktalanok közé kerüljön. És minderről szemérmesen hallgat a parlament elnöke, a miniszterelnök, a pénzügyminisztérium, az APEH vagy más (ki tudja milyen?) illetékes személy vagy szervezet.
3/ A parlamenti "juttatások"közül az is megmagyarázhatatlan, hogy az egyes bizottságokban tevékenykedők miért részesülnek plusz (jelentős összegű) anyagi elismerésben, hiszen egyidőben csak egy helyen lehetnek, de mivel a bizottságokban helyettesíthetik is egymást, így elméletileg (vagy gyakorlatilag) elegendő (egy szavazási procedúrában) az 50%-os részvétel, hogy a bizottsági tagok 100%-ának a szavazata szerepeljen a jegyzőkönyvekben.
SZÓVIVŐK
Kissé félve merjük bejelenteni, hogy a szóvivőkre olyan szüksége van hazánknak, mint eszkimóknak a 25 faktoros naptejre! Egy adott szervezet vezetője "vigye a szót" a tevékenységükkel kapcsolatos tájékoztatásért (hiszen ez munkaköri kötelességük), nehezen képzelhető el, hogy ne legyen képes esetenkénti 10-15 percet igénybe vevő feladat elvégzésére.
Fel kell tételezni, hogy ennél sokkal több idő szükségeltetik a szóvivő képbe helyezésére (felkészítésére), még akkor is, ha az illető fiatal, csinos és jólöltözött.
A szóvivök és apparátusuk, illetve infrastruktúrájuk jelentős terhet rónak az adófizetőkre, és bizonyos értelemben (mintegy) tompítják a "szót adó" felelősségét a közvélemény előtt. Ma már megjelentek a helyettes szóvivők is, hamarosan várhatók a szóvivők szóvivői beosztások elterjedése, miként az is elterjedt, hogy egyes vezetők csak szóvivőjuk társaságában jelennek meg a kamerák előtt, ami csak abban az esetben lehet indokolt, ha egyikük fel van készülve, hogy rosszullét esetében ölbe kapja a másikat, vagyis a vezető viszi az ölében a szótlan szóvivőt, esetleg a szóvivő viszi a megkukult vezetőt...
KÓRHÁZI RÉMESETEK (csak ajánlott olvasmányként)
1/ Az Erzsébet Kórházban voltam szemtanúja annak az jelenségnek, hogy egy 17-20 év körüli fiatalember kiballagott a kórteremből egy kis folyosói és udvari sétára, balkezével vállmagasságban tartotta az infúziós műanyag tasakot,- és derűs egykedvűséggel "töltötte" magába az infúziós folyadékot, valamint cigarettája égéstermékét. Számos kórházi dolgozó elhaladt mellette, úgy tettek, mintha nem látták volna.
2/ Ugyanebben a kórházban statiszta szerepet játszottam egy kínos jelenetben. Feleségemet a reggeli órákban mérgezési tünettel szállították be szirénázó mentőkocsival a toxikológiai osztályra. A mentősök azonnal bevitték a vizsgálóba (felvevőbe vagy átvevőbe, ez kideríthetetlen maradt, mert a hosszú folyosóra nyíló ajtók többségén egyetlenegy felirat sincsen).
A folyosón várakoztam, ahol annyi szék, pad, sámli vagy más ülő-alkalmatosság sem volt, mint az ajtókon lévő felirat. Rövid idő elteltével egy nővér (vagy asszisztens) lépett ki a vizsgálóból (?) és meglátván az egyik helyiségből kilépő civilruhás (tehát nem orvosi köpenyben lévő) urat, közölte vele, hogy: "főorvos úr, meghozták az új beteget".
A főorvos úr megindult a vizsgáló(?) felé, de pont arra gördítette kocsikáját egy újságárus, akitől kért egy Népszabadság c. napilapot. Miután megkapta,- visszaballagott az irodájába, és nagy valószínűséggel (csak) rövidített "Szabad Nép" félórát tartott, mert 20 perc elteltével ismét előbukkant, majd pillantásra sem méltatva bekocogott a vizsgálóba, ahonnan már kivitték a mentősöktől átvett "új beteget".
Röpke 2-3 perc elteltével, a főorvos a nyitott ajtón át kikiabált (és kiintett), hogy menjek be! Még köszönésre sem adott időt (nyilván fellobbant benne a kötelességtudat), emelt hangon kérte a kórházi zárójelentést és a TAJ kártyát.
Közöltem vele, hogy ezek az okmányok nincsenek nálam, de rövid idő alatt behozom, a nagy sietségben nem jutott eszembe, hogy magahoz vegyem ezeket a dolgokat, a mentősök is (jogosan) siettettek, hogy egy-két törülközöt, pizsamát, papucsot kapjak fel, és a többi dolgokat ráérek később is bevinni.
Szavaim nem hatották meg a helyi törvényekhez ragaszkodó főurat, mert ordítani kezdett: "tudhattam, hogy kórházba megyek, lehetett volna annyi eszem, hogy a zárójelentést és a TAJ kártyát magammal hozzam".
Figyelmeztettem, hogy válogassa meg a szavait és vegye lejjebb a hangerejét, nem a TAJ kártyát kell vizsgálni, hanem a beteget. Erre még jobban felfújta magát, feljebb srófolta a hangerejét, ezért a további összeszólalkozás elkerülése érdekében, szó nélkül hátatfordítottam neki és kimentem a vizsgálóból.
Később megbántam udvariatlan viselkedésemet, hiszen alighanem rossz hireket olvasott kedvenc lapjában, ezért gyors kocsifordulóval bevittem a kezelő orvoshoz 3 db (azaz három darab) zárójelentést és a TAJ kártyát.
Miután itt is kaptam egy zárójelentést, rezignáltan vettem tudomásul, hogy feltűntették a TAJ kártya hiányát (a számok helyét akkurátosan "kiixelték"), és aláírattan velünk egy elismervényt, hogy ha nem lesz meg a kártyaszám, akkor kp-ben kell fizetnünk a 82-ezer ( azaz nyolcvankétezer) forintos kórházi költséget.
Epilógus helyett: feleségem másfél napig volt a kórházban, a TAJ kártyát időben megkapták, a mérhetetlenül hiányolt régebbi (három) zárójelentés mindegyikében szerepelt a TAJ kártya száma! Figyelmetlenül olvashatták, vagy esetleg el sem olvasták(!), mert ha igen, akkor nem írták volna le a hiányát. Az már csak hab a tortán, hogy új betegük személyében egy kollégájukról volt szó, bár semmilyen kivételezést nem igényeltünk.
A főorvossal tehát szűk két percet "beszélgettünk", majd a kezelőorvosával 3 percet a folyosón áldigállva, bár az igazsághoz tartozik, hogy másnap 11.30-ra kérte, hogy találkozzunk és egy szakorvossal is tárgyalunk. Esti félperces telefonbeszélgetésünk során meg is említette a másnapi "összejövetelt" amelyen én megjelentem, ő pedig nem! A szakorvos csekély három órás késéssel (14.30-kor) átjött a szomszédos épületből, beszélgettünk mintegy 3 (azaz három) percet a folyosó szellős környezetében, de ezalatt még két mobiltelefonos beszélgetést is lebonyolított, ami nagyfokú (irigylésre méltó) koncentrációs képességére utalt.
A nővérek megdolgoztak az OEP-től járó 82 ezer forintért, ehhez hozzájárult a két orvos kb. (összesen) 8-9 perces emelt színtű tevékenysége.
Éljenek soká Molnár Lajos és Horváth Ágnes ex-miniszterek (hasonló körülmények között betegen és kiszolgáltatottan), akik erkölcsi, anyagi, személyi, szakmai és szervezési értelemben úgy tönkretették az egészségügyet, hogy a többi tárcák miniszterei pironkodhatnak miattuk, pedig ők is sokat tettek a közromlás asztalára!
(Prof. Dr. Bokor Imre)
az MJB elnöke