| Sólyom László Úr,
a Magyar Köztársaság Elnöke részére Budapest
Pf. 227
1536 Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Tisztelettel felszólítom, hogy 2009. június 7-ére hívja össze Magyarország Alkotmányozó Nemzetgyűlését, hagyományaink szerint. Az Ön közszereplésének nyilvánosságára vonatkozó kötelezettségét és az ügy alapvető fontosságát figyelembe véve az Ön kötelessége, hogy a felszólítás szerinti határozatot személyesen adja át és indokolja 2009. március 15-én 17 órakor az Országgyűlés Irodaháza melletti Olimpia Parkban az állampolgárok ott lévő képviselői előtt. Indoklás | 1. | A Magyar Köztársaságban a hatalmat köztörvényes bűncselekmény útján szerezte meg a jelenlegi Országgyűlés és Kormány. | | 2. | A hatalomgyakorlás az 1. pont szerint erőszakos, ezért a választók kötelessége ennek az állapotnak a megszűntetése törvényes eszközökkel. | | 3. | A jelenlegi jogrendszer alkotmányos joghézaga miatt az erőszakos hatalomgyakorlás megszűntetésének módja a Corpus Iuris Hungarici-ből eredő analóg jogintézmény életbe léptetése, ami az Alkotmányozó Nemzetgyűlés. | | 4. | A parlamenti pártok egyetemlegesen annak a piaci fundamentalizmuson alapuló hittételnek[1] (gondolkodási módnak, paradigmának) az elkötelezett követői, amely összeomlásának hatása – azonnali gondolkodási mód (paradigma) váltás nélkül – beláthatatlan következményekkel jár Magyarország életére. Ennek a gondolkodási mód váltásnak az eszköze az Alkotmányozó Nemzetgyűlés. | Részletes indoklás | Ad 1. | A „rendszerváltás” a diktatúra formájának megváltoztatását jelentette a Magyar Köztársaság Országgyűlése határozatai következtében, így az 1949. évi XX. tv. Magyarország státuszát meghatározó cikkének (2. § (1) „A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”) egyik fordulata sem igaz. | | | a./ | Magyarország nem független, mivel függetlenségének leglényegesebb jogosítványait a föderatív Európai Unió kizárólagos hatáskörébe utalta [Ld. Lisszaboni Szerződés II. rész 3. cikk (1) és (2) bekezdés[2]]. Az Országgyűlés elmulasztotta a 2/A § beiktatásakor a 2. § módosítását, így ellentmondás keletkezett a jogszabályi szövegben. | | | b./ | Magyarország nem demokratikus állam, mivel a szubszidiaritáson alapuló népuralom (demokrácia) nem érvényesül (éppúgy, mint a sorsközösség vállalás – szolidaritás), tekintettel arra, hogy a Lisszaboni Szerződés I. rész 5. cikk (3) bekezdése[3] által kizárólagos hatáskörbe utalt (függetlenséget megszüntető) területekre nem vonatkozik a szubszidiaritás elve. | | | c./ | Magyarország nem jogállam, mivel | | | | - | az Országgyűlés folyamatosan, többrendbeli, mulasztással megvalósított jogsértést követett el (legsúlyosabb az 1949. évi XX. törvény peambulumában meghatározott alkotmányozási kötelezettség mulasztásában jelentkezik[4]), | | | | - | az Országgyűlés jogszabályokat sértő határozatokat hozott, többek között az EU Alkotmány, majd a Lisszaboni Szerződés megerősítő határozataival[5], | | | | - | a jogalkalmazásban a parlamenti pártok javára megkülönböztetés bizonyítható, többek között a 2006. évi parlamenti választások során elkövetett választási bűncselekménnyel kapcsolatban[6] és [7]. Ezzel a jogalkalmazó hatóság megsértette az 1949. évi XX. tv. ügyészség pártatlanságára vonatkozó 51. § (1) és (3) bekezdését[8], valamint a jog előtti egyenlőségre vonatkozó 57. § (1) bekezdését[9].
Akkor, amikor a miniszterelnök őszödi beszéde után egy másik vezető politikus is önkéntes beismerő vallomást tett[10] - a 2002-es választáskor megvalósított - választási (köztörvényes) bűncselekmény elkövetésére, nincs módja az Országgyűlésnek továbbra is gyakorolni a hatalmat.
Ezzel törvényszerűen megnyílt a hatalomgyakorlás erőszakosságának bizonyítottsága, amely a választók számára kötelezővé teszi a hatalom törvényes eszközökkel történő átvételét az 1949. évi XX, tv. 2. § (2) bekezdése szerint[11], aminek eszköze – alkotmányos joghézag folytán – az Alkotmányozó Nemzetgyűlés. | | | Mindezek természetes követelménnyé teszik, hogy a társadalmi együttélés szabályait a társadalom ne jog szerint (de iure), hanem tény szerint (de facto) értelmezze és gyakorolja.
Mindezek a hatalom részéről, a jogrendszer sérelmére elkövetett cselekmények a választók részéről a jogkövető magatartás megtagadását eredményezték, és ezen keresztül a jelenlegi erőszakos események elkövetéséig vezettek.
Annak megelőzése érdekében, hogy a hatalom hibája miatt ne alakulhasson ki polgárháború, illetve elejét vegyük az erőszakos hatalom-megszerzésére irányuló cselekvéseknek, létre kell hozni a békés hatalomátvétel feltételeit, az Országgyűlés önfeloszlatását és az alkotmányos joghézag kitöltéseként az Alkotmányozó Nemzetgyűlést.
Az előbbire felszólítottam Szili Katalin Házelnök asszonyt, utóbbira pedig Önt, tisztelt Köztársasági Elnök úr. | | Ad 2. | Az 1949. évi XX. törvény 2. § (3) bekezdése szerint: „Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.”
Gyurscány Ferenc és Zuschlág János által önként bevallott köztörvényes bűncselekmény elkövetése alapján jött létre Magyarország legfőbb államhatalmi szerve az Országgyűlés, és legfőbb végrehajtó szerve, a Kormány. Ezzel tehát az erőszakos hatalomgyakorlás bizonyított.
Az 1949. évi XX. tv. 2. § (2) bekezdése szerint: „A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.”
Mivel az erőszakos hatalomgyakorlást a köztörvényes bűncselekménnyel választott képviselet valósítja meg, a jogellenes helyzet megszűntetésének a közvetlen hatalomgyakorlással kell megvalósulnia. A közvetlen akaratnyilvánítás módja az 1949. évi XX. tv. 28/B §-a szerint[12] a népszavazás és a népi kezdeményezés.
Az 1. pontban bizonyítottak szerint a jogállamiság állami gyakorlata dőlt meg, ezért a teljes jogrendszert át kell alakítani úgy, hogy az a társadalmi együttélést a választók érdekében valósítsa meg, vagyis alkotmányozási szinttől kell új gondolkodási módnak érvényesülnie.
Az ebben a tárgyban történő népszavazást az 1949. évi XX. tv. nem zárja ki[13], viszont az Alkotmánybíróság 2/1993. (I. 22.) AB határozata megtiltja[14]. | | Ad 3. | Létre jött tehát az alkotmányos joghézag: kötelessége a választóknak az erőszakos hatalomgyakorlás törvényes eszközzel történő megszűntetése, de nincs meg ennek törvényes eszköze.
A nemzetközi és hazai joggyakorlat szerint a joghézag megszűntetésének módja a nemzet teljes joganyagából a helyzetre analóg (hasonló, egyező, rokon) jogintézmény alkalmazása.
Ez az analóg jogintézmény a Corpus Iuris Hungarici szerint az Alkotmányozó Nemzetgyűlés, aminek hagyományaink szerinti feladata: | - | Alkotmány hatályba léptetése (ha ez – mint most – szükséges), | | - | Alaptörvény és az alaptörvény szintű törvények hatályba léptetése, módosítása, hatályon kívül helyezése, | | - | Megerősíti a választók által kiválasztott népképviselők megbízását, ezzel létrehozva Magyarország legfőbb hatalmi szerveit. | Ennek kiírása most Köztársasági Elnök úr kötelessége. | | Ad 4. | A politikai, gazdasági és társadalmi világválsággal együtt az a gondolkodási mód (paradigma) is megbukott, amely ennek ideológiáját adta.
A jelenlegi parlamenti pártok ezt egyetemlegesen nem látják, és nem egy alapjaiban a megbukottól eltérő gondolkodási módra történő áttérést készítenek elő, hanem a megbukott gondolkodási mód módosításával igyekeznek a válság negatív hatását csökkenteni, a megszűntetés lehetőségének feladásával.
Elfogadhatóként akarják a választók elé tárni, hogy a válság következtében a tényleges munkanélküliek száma a munkaképes lakosság negyedét éri el (a munkanélküliek számának elismerten 105[14] és 150[15] ezerrel történő növekedésével), hogy legalább 3 millió ember számára jelenti a minimális életfeltételek elvesztését a hitel-visszafizetés ellehetetlenülése[16], hogy a nyugdíjasok létminimuma került veszélybe, hogy a fiatalok jövőképét már a külföldi munkavállalás sem jelenheti.
Ennek a gondolkodási módnak a kötelező megszűntetése annak eszköze, a pártrendszer és az erre alapuló, jelenlegi választási törvény megszűntetését is jelenti.
Hagyományaink szerint az Országot alkotó terület és személyek társadalmi csoportokon keresztül történő képviselete szerint kell összehívni a gondolkozási mód (paradigma) váltást előkészítő Alkotmányozó Nemzetgyűlésnek.
Ennek előfeltételeként a köztörvényes bűncselekménnyel létrejött Országgyűlés feloszlatására szólítottam fel Szili Katalin Házelnök Asszonyt. | Kelt Szegeden, 2009. február 25-én. Tisztelettel: 
Dr. Halász József
6701 Szeged, Pf. 2443.
30/616-3894
info@szksz.hu Kapják:
Címzett,
Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés Házelnöke,
Parlamenti pártok elnökei,
Média. __________________________ [1] Ez a piaci fundamentalizmus, amely a reagani-thatcheri idők óta a meghatározó hitvallás volt, most megbukott - állítja Soros.
A krízis szerinte újfajta gondolkodást, paradigmaváltást igényel - ez endogén válság, amelyet a pénzügyi rendszer önmaga hozott létre.
Népszabadság: Soros még nem látott ekkora válságot - mti.hu 2008. október 14. 08:00 [2] (1) Az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a következő területeken:
a) vámunió,
b) a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása,
c) monetáris politika azon tagállamok tekintetében, amelyek hivatalos pénzneme az euro,
d) a tengeri biológiai erőforrások megőrzése a közös halászati politika keretében,
e) közös kereskedelempolitika.
(2) Az Unió szintén kizárólagos hatáskörrel rendelkezik nemzetközi megállapodás megkötésére, ha annak megkötését valamely uniós jogalkotási aktus írja elő, vagy ha az hatásköreinek belső gyakorlásához szükséges, illetve annyiban, amennyiben az a közös szabályokat érintheti, vagy azok alkalmazási körét megváltoztathatja.
Lisszaboni Szerződés II. rész 3. cikk [3] (3) A szubszidiaritás elvének megfelelően azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók.
Lisszaboni Szerződés I. rész 5. cikk (3) bekezdés [4] A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:
1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA [5] „A Magyar Köztársaság alkotmányos rendje szerint tehát lehetséges népszavazás tartása arról a kérdésről, hogy az Országgyűlés megerősítsen-e valamely nemzetközi szerződést – így az ASz-t – vagy sem.”
58/2004. (XII. 14.) AB határozat [6] 211. § Aki a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás vagy népi kezdeményezés során
a) a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást,
b) népszavazás vagy népi kezdeményezés indítványozása érdekében erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez aláírást,
c) jogosultság nélkül szavaz,
d) jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel,
e) arra jogosultat a választásban, illetőleg a népszavazásban akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, illetőleg anyagi juttatással befolyásolni törekszik,
f) megsérti a választás, illetőleg a népszavazás titkosságát,
g) meghamisítja a választás, a népszavazás, illetőleg a népi kezdeményezés eredményét,
bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről XV. Fejezet I. Cím A választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény [7] A politikai pártok képviselői által a választási kampányokban tett – a párt ideológiáját, az ahhoz kapcsolódó stratégiákat, ezen belül az ország állapotával kapcsolatos nézeteket tükröző – kijelentések valóságtartalmának vizsgálata nem tartozik a bűnügyekben eljáró hatóságok hatáskörébe, ezen kijelentésekért történő helytállás a politikai felelősség kategóriájába tartozik.
Az ilyen, akár megtévesztő, akár nem megtévesztőnek ítélt nyilatkozatok a választó érdemi szavazási döntését befolyásolják és nem a már kialakult szavazói döntésnek megfelelő, a szavazat leadásához szükséges (és így a büntetőjog által védett) választási eljárási rend biztonságát sértik.
Központi Nyomozó Főügyészség Nyom. 44/2007. sz. [8] 51. § (1) A Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak a védelméről, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről.
(2) Az ügyészség törvényben meghatározott jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, továbbá felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett.
(3) Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén - törvényben meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség védelmében.
1949. évi XX. törvény - A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA [9] (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.
1949. évi XX. törvény - A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 57. § [10] Eltüntetett dokumentumokról, így többek között mintegy ötezer 2002-es kopogtatócédula másolatáról, s üres ajánlószelvényekről is beszélt szerdán délelőtt Zuschlag János az ellene és tizenöt társával szemben folyó perben a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon.
Eltüntetett dokumentumokról is beszélt Zuschlag János - mti.hu 2009. február 25. 10:00 [11] (3) Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.
1949. évi XX. törvény - A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 2. § [12] (1) Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.
1949. évi XX. törvény - A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 28/B. § [13] (5) Nem lehet országos népszavazást tartani:
a) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról,
b) hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról,
c) az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről,
d) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről,
e) az Országgyűlés feloszlásáról,
f) a Kormány programjáról,
g) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről,
h) a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról,
i) a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról,
j) a közkegyelem gyakorlásáról.
1949. évi XX. törvény - A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 28/C. § [14] „A népszuverenitásból fakadó jogoknak mind az Országgyűlés, mind népszavazás útján történő gyakorlása csak az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően történhet. A népszavazásra bocsátott kérdés nem foglalhat magába burkolt alkotmánymódosítást.”
2/1993. (I. 22.) AB határozat [15] „Ha az egyelőre 2,4 százalékosra előre jelzett gazdasági visszaesés magasabb lesz, a foglalkoztatásban is rosszabb adatok várhatók”
Népszava: több mint százezren veszíthetik el állásukat - mti.hu 2009. február 24. 07:00 [16] A romló, már 2-3 százalékos gazdasági lassulással számoló előrejelzések fényében Szűcs Erika reálisnak nevezte a munkanélküliek számának a sajtóban felvetett 150 ezres növekedését.
A 150 ezres elbocsátás abszolút reális - privatbankar.hu MTI 2009. január 19. 15:06 [17] Drasztikusan nőtt a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) "feketelistáján" szereplő, lakossági hiteladósok száma, egy év alatt 39 százalékkal emelkedett, a harmadik negyedévben átlépte a 900 ezret a rendszerben nyilvántartott összes lakossági mulasztás száma
Egyre több lakossági hiteladós a KHR "feketelistáján" - mti.hu 2008. november 12. 22:00 -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- |
