2.130 - Bayer Zsolt: Barátaim, ha valamikor, hát most itt az idő. Ha egymillióan kiülünk a Kossuth térre, s nem mozdulunk, ezek egy hét alatt el fognak takarodni.
Von: Lajos Krutak
Gesendet: szerda, 2009. március 25. 21:02 An: Kutasi József Betreff: Magyarhírlap
Bayer Zsolt: Csattanó maszlag
2009-03-23 06:37:13
Gyurcsány Ferenc az MSZP szombati kongresszusán a felelősségteljességtől át- és meghatva megbízta Gyurcsány Ferencet, hogy találjon egy új miniszterelnököt maga helyett, s arra is, hogy alakítson új kormányt.
Azt hiszem, azt remélem, mindenki átlát ezen a trükkön (kivéve az MSZP maradék szavazóbázisát, de az nem érdekes immár. Ott úgysem látnak át soha semmin...). S hogy mi lesz?
Az lesz, hogy összeáll hamarosan az MSZP–SZDSZ-koalíció. Vagy az MSZP–SZDSZ–MDF-koalíció. Az a bizonyos magyar olajfa, amit helyesebb és találóbb csattanó maszlagnak nevezni. Igen érdekes és tanulságos az MDF és Bokros Lajos elmúlt 48 órában tett nyilatkozatait olvasgatni. Miután Gyurcsány bejelentette ájult híveinek, hogy most úgy jön, mintha menne, Bokros Lajos a bejelentés utáni negyedik percben felemelte a kezét, mint egy igazi Steinmann, és jelentkezett miniszterelnöknek. Bokros felismerte a csonka gúlát, ami egy közönséges gúla, csak ki van vágva belőle egy Gyurcsány. Dávid Ibolya pedig az ötödik percben négykézlábra állva végigosont az MSZP-padsorok alatt, mint a kis Lőbl, és talpcsiklandozással jelezte, hogy az MDF kész tárgyalni az új miniszterelnök személyéről, de ízibe’…
Aztán eltelt egy nap, és mindenki közölte, hogy nem tart igényt Steinmannra. S lám, Bokros és Dávid és Herényi már azt mondják, hogy az MDF nem kíván részt venni az MSZP hatalmi játszmáiban. Jaj, dehogynem! Dávid Ibolya a szétvert MDF romjain pipiskedve alig várja, hogy miniszter lehessen az "új" kormányban. Ez az, ami neki "megérte"... S így áll össze a magyar csattanómaszlag-koalíció. Vessünk is pillantást erre a növényre! Mi is az a csattanó maszlag? A csattanó maszlag egyéb nevei a következők: tölcséres beléndek, dögfű, szúrós disznó. Egyéves gyom. Karógyökere ujjnyi vastag, erősen elágazó. Előfordulása: trágyatelepek, állatszállások környékén, parlagokon, feltúrt, bolygatott legelőkön, delelők, itatók környékén. Hatóanyagai: a növény minden része, főként a levele és a magja összesen 0,1-0,6 százalék hioszciamin, szkopolamin, atropin alkaloidokat tartalmaz, amelyek a paraszimpatikus idegrendszert bénítják. Erősen mérgező hatásukat szárítás után is megtartják. Az alkaloidtartalom legnagyobb a magvakban. Négy-öt gramm levélből készült főzet mérgezést okoz. Gyermekkorban 15-20 mag elfogyasztása halálos lehet. A megbetegedés tünetei: izgatottság, szapora érverés, a nyálkahártyák száraz volta, remegés, pupillatágulat, fénykerülés, görcsök, kólikás nyugtalankodás, célszerűtlen, törtető járás, majd tompultság, aluszékonyság, végül bénulás, kollapszus következik be.
Most ne mondják nekem, hogy nem ismerik fel ezeket a tüneteket! Ne mondják, hogy elkerülte figyelmüket a trágyatelepek környéke…
Ez lesz. Ha hagyjuk. Ha nem tépjük ki tövestül az ujjnyi vastag, erősen szerteágazó karógyökeret. S most senki ne jöjjön azzal, hogy "majd a Fidesz", és hogy "álljon végre az élre valaki". Nem, barátaim, ez nem a Fidesz dolga, ha van pillanat, amikor a szeretve tisztelt népnek kell lépnie, hát ez az a pillanat, ’56-ban sem mondta senki, hogy gyerünk, emberek! Csak mentek. Mindenki. Mert tudták, érezték, ez így nem létezhet tovább. És akkor egy iszonyatos diktatúra volt itt, és a rettenetes szovjet armada.
Most nincs itten más, csak a csattanómaszlag-koalíció, a lassú mérgek, a trágyadomb, a célszerűtlen, törtető járás. Hát akkor? Mire várunk? S leginkább: mitől félünk? S ugyan mi vesztenivalónk van még? Hiszen már kifosztottak, megaláztak, tönkretettek bennünket. S éppen most jelentették be, hogy a java csak ezután következik. Most közölték, hogy az igazi "lépések" még csak eztán jönnek a célszerűtlen, törtető járásban. Hát akkor? Hol vagyunk mi? Az izlandi kormány lemondott magától. A lett kormányt elzavarta a nép néhány nap alatt. Mi tényleg megvárjuk, amíg megbénul az idegrendszerünk? Vagy már meg is bénult? Hát hol vagytok, magyar gazdák, magyar parasztok… Hol vagytok, polgárok… Hol a maradék középosztály? Hol vannak a megnyomorított orvosok, a megalázott tanárok? Az utcára kergetett melósok, bányászok, kohászok… Hol vannak a diákok?
Mit is mondott nekünk a mi Narcissusunk? Hogy lesznek majd tüntetések, aztán megunják, és hazamennek…
Tényleg így lesz? Tényleg igaza lesz? Tényleg leakasztanak valahonnét egy másikat, és minden folytatódik tovább, mintha mi sem történt volna, és Narcissus a háttérben röhög tovább? Tényleg a képünkbe köpnek, már megint?
Barátaim, ha valamikor, hát most itt az idő. Ha egymillióan kiülünk a Kossuth térre, s nem mozdulunk, ezek egy hét alatt el fognak takarodni. Nincs az a sün, amelyik egymillió embert elvisz majd a Gyorskocsi utcába.
Hát csináljunk már valamit, az Isten szerelmére! Mert készül már a főzet nekünk, csattanó maszlagból… Megisszuk?