Fotó: Frigyesy Ágnes
Gesendet: vasárnap, 2009. április 26. 12:39
An: Kutasi József
Betreff: De hol is élnek a palócok?
Frigyesy Ágnes
Magyar értékek védelmében
Kárpát-medencei palóc találkozó a Budai Várban
– Ahogy a növénynek fontos a gyökere, az embernek is szüksége van arra, hogy ragaszkodhasson hagyományaihoz. Az elmúlt évtizedekben elvágták gyökereinket, szétzilálódtak közösségeink, családjaink. Szembe kell szállnunk minden romboló erővel – mondta Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke a Kárpát-medencei palóc találkozón 2009. április 25-én Budapesten. A Magyar Kultúra Alapítvány patinás székházában megtartott konferencián bemutatkoztak a rimóci-, a felvidéki százdi-, valamint a délvidéki kupuszinai palócok.
Prószéky Gábor nyelvész az egyik legmarkánsabb magyar nyelvjárásnak nevezte a palócot, akik mindmáig megőrizték tájnyelvüket, noha az elmúlt évtizedekben hátrányos megkülönböztetés érte általában a nyelvjárásokat. Bél Mátyás 1742-ben kiadott terjedelmes munkájára utalva kijelentette: a palóc tájegységen „mindenki kiválóan magyar, itt a latin nyelv nem tudott lábra kapni, itt a nemzeti érzéshez, a nemzeti hagyományokhoz való ragaszkodás mindig erős volt. Ennek a megyének (Nógrád) a népe, legsúlyosabb politikai üldözések közepette is, hűségesen ápolta a nemzeti törekvéseket".
De hol is élnek a palócok? A palóc terület a Duna-Tisza közétől, az ország kellős közepétől fölfelé, délnyugattól északkeletre hosszú vonalban húzódik az Alföld és a szláv nyelvhatár között. Az út a délibábos Alföld felső rónaságán halad keresztül, csak fönt, a Közép-Kárpátok nyúlványainál szakad meg.
Először is a Pest megyével szomszédos Nógrádot nézzük. E megye hazánk egyik legérdekesebb része; izzó itt még a magyarság büszke faji érzése, lángol még a hagyományos hazaszeretet. Ez a szeretet ebben az egy megyében is egész sereg várral védte hajdan a magyarságot – írja tanulmányában Szabó Diána. Majd így folytatja: – E szép megyében született Madách Imre, Lisznyay Kálmán; innen származott a nagy Mikszáth Kálmán, aki ennek a népnek szentelte A jó palócok című kötetét, melynek bája, csillogó humora, pompás sok megfigyelése nemcsak szerzője nevének hírét alapozta meg, hanem a palócoknak is egyszerre népszerűséget szerzett. Jerney János 1855-ben írt tanulmánya Borsodban 11, Gömörben 4, Hevesben 18, Nógrádban pedig 15 községet sorol fel tősgyökeres palóc-helységnek. Megjegyzi azonban maga is, hogy lajstroma hiányát igenis érzi. Hisz – tegyük hozzá, noha alig ismert –, élnek palócok Délvidéken, Kupuszinán is.
Limbacher Gábor néprajzkutató Vallás a palócoknál címmel a hit jelentőségéről szólt előadásában. Hangsúlyozta: 25 éves gyüjtőmunkája során feltárult előtte mindaz a határtalan műveltség, mely jellemző a palócokra. A szakrális dolgokat fenn ábrázolják művészi alkotásaikban, mint ahogy a templomokat általában dombra vagy hegytetőre építették, hogy felfelé kelljen menniük az Isten házához. A szakralitás és a természet szétválaszthatatlan, így például a Nap és az Oltáriszentség, vagy a Boldoganya és a Boldogasszony fája. A szent tér, a szent tárgy és a szent idő jelentőségére hívta fel a figyelmet. Jézus születése, a 2000 évvel ezelőtti Betlehem jelenné válik a palóc családoknál minden Karácsonykor, s ez isteni élménnyel tölti fel őket egész évre.
De honnan származnak a palócok – tehetjük fel a kérdést. Legelterjedtebb az a vélemény, hogy az Árpád-házi királyok alatt beköltözött kunok ivadékai. A National Geographic tanulmányírója szerint mások kételkednek a palócok kun vagy egyéb idegen eredetében. Szeder Fábián, a Tudományos Gyűjtemény 1821. évi kötetében históriai adatok alapján azt állította például, hogy a palócok a magyarokkal érkeztek Pannóniába és közös az eredetük. Szerinte: ha a palócok később jöttek volna, mint a többi magyar, arról, mint nevezetes dologról nem hallgattak volna a hazai vagy a külföldi krónikások.
Koleszár Olga, egy fiatal palóc leány megható lírai vallomást tett arról, mit is jelent neki személy szerint palóc mivolta. Bemutatta az alig ismert délvidéki Kupuszina nevű magyar falut, ahol a sokszoknyás egyedi népviselet még ma is a mindennapok tartozéka, a vallásos népénekekkel együtt. Kupuszinán 21 kereszt, szobor, kápolna áll, az egyik legrégebbi az 1833-as Nepomuki Szent János színes szobra, mely utal a palócok vallásosságára. Olga legnagyobb kincsnek nevezte a népviseletüket és az anyanyelvüket, s Ravasz László református püspökkel hiszi: „Nem a nyelvünk olyan, mint mi, hanem mi vagyunk olyanok, mint a nyelvünk."
A Kárpát-medencei palóc találkozó része egy konferencia-sorozatnak, mely a kárpát-medencei értékek felmutatására vállalkozott – jelentette ki Molnár Béla, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke, a konferencia-sorozat megálmodója és főszervezője. Hangsúlyozta: – Össze kell gyüjtenünk a Kárpát-medence értékeit, legyen az természeti kincs, (Nemzeti parkjaink) építészeti alkotás, templomaink, elfeledett irodalmi műveink, állataink, kivesző félben lévő madaraink stb. E cél érdekében hozták létre Kárpát-medence értékei elnevezésű honlapot www.hungaricum.info.hu címmel, ahol veszendő értékeinket leltározzák fel az Info 13 Egyesület közreműködésével. Minél több civil szervezet jelentkezését várják, akik készen állnak értékeink feltérképezésére, hogyha unokáink kérdéseket tesznek fel nekünk, tudjuk rá a választ, s értékeink ne mehessenek veszendőbe – hangsúlyozta Molnár Béla.
Kiemelkedő kulturális értékünk Feszty Árpád, jelenleg Ópusztaszeren látható Feszty-Körképe. Feszty Zsolt, a neves festőművész dédnagybátyja felvidéki református lelkész villantotta fel neves elődje életútját, felidézve azt a pillanatot, amikor Kuncze Gábor, a politikai hatalom (SZDSZ) képviselőjeként a Feszty- Körképet cirkuszi látványosságként minősítette le, s kijelentette: a festmény nem képvisel kulturális értéket. Feszty Zsolt rámutatott: – A festményt évente 6-800 ezer ember tekintette meg, idén ez a szám kétszázezerre csökkent, de még így is a legtöbbet látogatott emlékhely és múzeum, mégis egyetlenegy fillér állami támogatást sem kap!
E cikk írójának megjegyzése: természetesen mi, magyarok kiemelkedő, pótolhatatlan kulturális, művészeti kincsként tekintünk Feszty Árpád monumentális festményére, és várjuk a megfelelő új magyar, nemzeti kormány felállását, akik fontos kormányzati lépésként védelmükbe veszik majd népünk honfoglalásáról készült történelmi festményt és emlékhelyet, s támogatás által is méltó helyre kerül majd megítélése.
– Jót, s jól – ebben áll a nagy titok – idézte a Kazinczy Emlékév jelmondatát Koncz Gábor, a Magyar Kultúra Alapítvány igazgatója, aki szerint jól tesszük, hogy ápoljuk és éltetjük – jelen esetben – a palóc hagyományt. A Magyar Kultúra Háza a magyar-magyar párbeszéd székháza, ahol évente mintegy 300 találkozóra, konferenciára, tanácskozásra kerül sor, ezáltal is biztosítják a magyar értékek felmutatását. Koncz Gábor egy új turisztikai programról szólt, mely Picinyke csodákra hívja fel a látogatók figyelmét, illetve beszámolt egy internetes televízió beindításáról, mely a világban bárhol nézhető lesz.
Palócföldön a néprajzi gyűjtések gazdag folklórt hoztak felszínre. Kiemelkedően gazdag a hiedelemvilág, a lakodalomhoz és a jeles napokhoz kapcsolódó szokásanyag. Jellegzetes palóc szokás volt a kiszehajtás: virágvasárnap a lányok menyecskeruhába öltöztetett szalmabábut vittek végig a falun, majd a határba érve levetkőztették, és a folyóba dobták vagy elégették. Ezzel szimbolikusan megszabadították a falut a téltől, minden bajtól, betegségtől. Az ünnepi női viselet Rimócon, Százdon vagy épp Kupuszinán különösen színpompás. A tanácskozás résztvevői megcsodálhatták e népviseletet, rimóci, kupuszinai palóc dalokat hallhattak, a rimóci népitánc hangulatába is belekóstolhattak, ahol fiatal és idős egyszerre táncolt, sőt táncra perdült Bába Iván volt külügyi államtitkár, aki Palócföld neveltje, illetve Koncz Gábor, a MKA igazgatója. A százdi citerazenekar produkciójával többször elkápráztatta hallgatóságát. Végezetül a kupuszinai, százdi és rimóci palóc énekesek és táncosok közös énekével zárult a színes, jóhangulatú találkozó. Frigyesy Ágnes
---------------------------------------------------------------------------------