Frigyesy Ágnes A szabadság minden előtt
Első alkalommal mutatták be A lyukas zászlót hazánkban
"Szabad országban szabadon akarok élni" fogalmaz Lassan György szabadságharcos az 1956-os forradalomról és szabadságharcról szóló szociopolitikai, történelmi filmben, a forradalom egyik túlélőjeként. A lyukas zászlót (Torn from the Flag) Magyarországon első alkalommal - nagy sikerrel - mutatták be 2009. július 25-én Egerben, a Slowfilm Fesztivál egyik versenyfilmjeként. A Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban, valamint Kanadában többszörös díjnyertes filmet első alkalommal mutatták be Kovács Klaudia szülővárosában.
A dokumentumfilm-thriller írója, rendezője és producere nemcsak hazajött, hanem hazaérkezett - mondta Kovács Klaudia, a filmbemutató után vele készült beszélgetés alkalmával. A művésznő 18 évesen hagyta el Magyarországot, s a Duna Televízió kérésére készített beszélgetéseket '56-os magyar szabadságharcosokkal. Ám az elkészült beszélgetéseket végülis a Duna Televízió nem közvetítette. Ekkor döntötte el Kovács Klaudia George Adams-sal együtt, hogy filmet készít e történelmi időszakról. 1998-ban kezdtek dolgozni a produkción, s érdekes módon nem Kovács Klaudiát találták meg a neves szakemberek, hanem ő kereste fel őket, így a film alkotói között találjuk Zsigmond Vilmos, Kovács László, Andew Senyei, George Adams Executive- és Társproducereket, Hules Endre író, rendezőt, Honti Zoltán operatőrt, Tóth Kinga produkciós munkatársat és Chris Horvath zeneszerzőt.
A lyukas zászló 2007. novemberében készült el, 55 perc archív anyag látható a filmben, s az 56-os szabadságharcról szóló remekmű közösségi összefogásból született: mintegy kétezer amerikai, kanadai személy, család, egyházi közösség, alapítvány támogatta a film elkészültét. Kovács Klaudia az est folyamán hangsúlyozta: - Noha a gyártás alatt Magyarországról is kértek támogatást, szülőhazája egy fillérrel nem járult hozzá a film sikeréhez. A művésznő "filmjével" szülővárosában sikerrel debütált, s jövőre szeretne részt venni a Magyar Filmfesztiválon is, ám mint mondta, komoly akadályokat kell lekűzdeniük, hisz noha a filmkészítői magyarok, nem Magyaországon élnek, s magyarországi támogatásban sem részesültek.
A drámai fordulatokban bővelkedő alkotás 1945-től az 1991-ig tartó időszakot mutatja be, s az '56-os forradalmat nemzetközi-történelmi-politikai összefüggésbe helyezi. A magyar szabadságharcot a kommunista rendszer hanyatlásának elindítójaként mutatja be, mely kiemelkedő fordulópontot jelentett a demokrácia felé. A filmben különböző álláspontot képviselő személyiségek mondják el véleményüket, illetve szabadságharcosok elevenítik fel a heroikus- és tragikus pillanatokat. A filmben mindvégig megmarad a természetes feszültség az egymást gyorsan követő interjúalanyok gondolatai következtében: megszólal és/vagy archív felvételen látható: Habsburg Ottó, Ronald Reagan, Henry Kissinger, Pozsgay Imre, Mihail Gorbacsov, Berecz János és több történész, valamint a forradalmárok közül Lassan György, Szlama Árpád, Mismás György, Pongrátz András, Atkáry Szilárd, Dózsa László stb.
Talán a film legdrámaibb történelmi pillanata: a magyar forradalmárok segítséget várnak Nyugatról, a végsőkig kitartanak, ám az soha nem érkezik meg. Ehelyett következik az orosz megszállás, megkezdődnek a börtönbe hurcolások, a kitelepítések, az akasztások és a tömeges menekülés Nyugat felé. Berecz János lerántja a leplet Kádár Jánosról, aki noha megmenthetné Nagy Imre mártírtársát a kivégzés elől, két miniszterelnöke nem lehet egy országnak...
S a film legdrámaibb személyes pillanata, amikor Szlama Árpád beszámol élete legmegindítóbb élményéről: 26 éves fiatalemberként került börtönbe, s amikor szabadult, 40 esztendős férfi tekintett rá vissza a tükörből. Az őrület és az összeomlás helyett azonban megmenti egy asszony és gyermekének szeretete... Dózsa László sorsa is hihetetlenül drámai: elmeséli hogyan lövik a tömegsírba, s onnan, mint élő halott hogyan mászik ki és jut el egy kórházba, ahol megmentik az életét...
Őszinte nyíltsággal beszél a filmben Mismás György, akinek egész családját elhurcolták a Gulágra. Elmeséli, hogyan tették tönkre apját a kommunisták: 5 kilós súlyt helyeztek a herezacskójára, melynek súlya alatt természetesen elveszítette egészségét. Szlama Árpád pedig arról a pillanatról számol be, amikor a börtönben ÁVÓ-s nők felizgatták meztelen testüket dörgölve az ő testéhez, majd a hímvesszőjébe dugott üveg-csövet szétverték a testében. A film szereplői, élő koronatanúk - nagyon helyesen - nyílt őszinteséggel beszélnek a kommunista terror eme rémes gaztetteiről.
Kedves olvasóimnak felteszem a következő kérdéseket: - Vajon él-e még az az ÁVÓs nő, aki emberi méltóságában meggyalázta Szlama Árpád szabadságharcost? Ha igen, mivel foglalkozik? Élnek a főbelövők, akik megvárták, hogy a magyar fiatalok betöltsék a 18. életévüket, majd lelőtték őket. Él-e még az a pribék, aki rálőtt Dózsa László szabadságharcosra? Élnek-e a fekete autó ÁVÓs verőlegényei? S ha igen, mivel foglalkoznak?
A lyukas zászló ezidáig 17 nemzetközi filmfesztiválon mérette meg magát, eddig 6 díjban részesült. Kovács Klaudia filmrendezőnek, producernek azonban az jelentené a legnagyobb elismerést, ha filmjét, A lyukas zászlót idehaza is megismerhetnék a nézők: fiatalok és idősek egyaránt. Mert az '56-os szabadságharc és forradalom a magyar történelem kiemelkedő eseménye. Leveretésekor és elárultatásakor a világ nagyvárosaiban szimpátiatüntetéseket tartottak! Ne csak mások legyenek büszkék forradalmárainkra és forradalmunkra! Itthon is kapja meg méltó elismerését e történelmi film! Szeretném hinni, hogy Kovács Klaudia és a film alkotói "proféták" lehetnek saját hazájukban!
Frigyesy Ágnes