Morvai Krisztina nyílt levele Gráf József miniszternek
2009.09.28 Jobbik.hu
Gráf József Földművelésügyi és Vidékfejlesztési
Miniszter úr részére
Budapest, 2009. szeptember. 24.
Tisztelt Miniszter Úr!
Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 17.§-a a következőképpen rendelkezik:
"Az állami szervek kötelesek az Európai Parlament képviselői részére a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni."
E jogszabályra figyelemmel az Európai Parlament magyarországi képviselőjeként és az EP Mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságának tagjaként az alábbi körben kérek felvilágosítást Öntől. (Tekintettel arra, hogy a magyar gazdák drámai helyzetbe kerültek, s a helyzet minden nappal rosszabb lesz, kérem, hogy a kért felvilágosítást soron kívül, a lehető legrövidebb időn belül szíveskedjék megadni.)
1. A tejtermelők helyzetének javítására irányuló kormányzati intézkedésekkel kapcsolatos felvilágosítás kérése
Az Európai Bizottság a Tanácsnak írott közleményében ("A tejpiac helyzete 2009-ben") - a továbbiakban Dokumentum - számos intézkedést tett lehetővé és javasolt a tagállamoknak a tejtermelők helyzetének javítása érdekében. Ezek közül szeretnék kiemelni néhányat, érdeklődve Miniszter Úrtól arról, hogy a Magyar Kormány élt-e ezekkel a lehetőségekkel, ha nem, miért nem, ha igen, akkor milyen formá(k)ban.
A Dokumentum a 4.3. pontban A tejtermékek értékesítésének előmozdítására irányuló egyéb intézkedések címszó alatt a következő (tej) piac védelmi felhívást intézi a tagállamokhoz.
"a) Forgalmazási előírások
A közösségi szabályozásban szereplő meghatározások szerint a tejtermékeknek (beleértve a tejet, vajat, tejszínt, savót, joghurtot és sajtot is) 100%-ig tejből kell készülniük. Az olyan helyettesítő termékek, mint például a látszólagos megegyezést mutató, úgynevezett "analóg" sajt vagy fagylalt - amelyek tejzsír helyett növényi olajokat tartalmaznak - piaci megjelenése tovább rontja a tejtermékek értékesítési esélyeit.
A tejtermékek használatban lévő elnevezéseit illetően a tagállamoknak proaktív intézkedésekkel el kell érniük, hogy a tejtermék meghatározása valóban érvényesüljön és ezáltal megelőzhető legyen, hogy a tejpiacot további károk érjék."
- Történt-e Magyarországon ilyen proaktiv intézkedés, megvédjük-e ma Magyarországon a piacot (az EU elvárásoknak megfelelően) a "mű-tejtermékektől"? Megtörtént -e a forgalomban lévő minden egyes tejtermék minőségi szűrése az idézett EU rendelkezés értelmében? A hajtógázos "tejszín" nevű szójás cukros "valami" az egyik legnyilvánvalóbb példa arra, hogy nem.
b) Egyéb intézkedések
"Nemrég valósult meg az iskolatejprogram kiigazítása, amelynek eredményeképpen a program leegyszerűsödött és immár kiterjed a középiskolákra is, valamint megnövekedett az érintett termékek száma is."
* Hogyan hasznosította a Magyar Kormány a tejtermelők megmentése érdekében az EU által támogatott iskolatej-programot?
A Dokumentum 5. pontja a következőként rendelkezik:
c) Előrehozott közvetlen kifizetések
"A Bizottság engedélyezni fogja, hogy a tagállamok a közvetlen kifizetések legfeljebb 70 százalékát december 1-je helyett már október 16-tól kezdődően folyósíthassák. A tagállamok ezen kívül a likviditási gondokkal küzdő tejtermelőknek úgynevezett csekély összegű ("de minimis") állami támogatásokat nyújthatnak, és piaci feltételekkel kölcsönöket is folyósíthatnak számukra."
* Kérdésem: Magyarországon számíthatnak-e a gazdák a közvetlen kifizetések jelentős részének október 16-án kezdődő folyósítására? Nyújtott-e a magyar kormány (magyar állam) a likviditási gondokkal kűzdő tejtermelőknek állami támogatást, amennyiben igen hány gazdának, milyen mértékben ? Milyen állami kölcsön felvételi lehetőségeket kaptak a magyar gazdák?
Az intervenciós felvásárlásokról így ír a Dokumentum:
"A Bizottság július 13-án javaslatot tett arra, hogy a vaj és a sovány tejpor intervenciós felvásárlása augusztus után is folytatódjon, átmeneti jelleggel a 2009-2010-es idényben és esetleg a 2010-2011-es időszakban is.
Az intervenciós készletek mindaddig raktáron maradnak, ameddig értékesítésük zavart okozhat a belső piacon vagy a világpiacon."
* Kérem, tájékoztasson arról, hogy állnak a magyarországi intervenciós felvásárlások?
A további lehetőségek között a Dokumentum kitér a magántárolásra és az export visszatérítésekre is, a következők szerint:
d) Magántárolás
"A magántárolási támogatás augusztus 15. után is folytatódik."
e) Visszatérítés
"A Bizottság a jelenleg folyó nemzetközi tárgyalások figyelembe vétele mellett - ameddig csak szükséges - objektív szempontok alapján továbbra is lehetővé teszi export-visszatérítés igénybe vételét."
* Kérem Miniszterurat, tájékoztasson a magántárolási támogatások és az export visszatérítések helyzetéről, a számok tükrében! (Hány gazda kapott ilyen támogatást, milyen mértékben, összegben?)
A dokumentum 8.2 pontja a következőkre mutat rá:
8.2. A közvetlen támogatások átcsoportosítása - különleges támogatás
"A 73/2009/EK rendelet 68. cikke rendelkezéseinek értelmében egy tagállamon belül a közvetlen kifizetések bizonyos mértékig átcsoportosíthatók lesznek a termelők, az ágazatok és a régiók között. A tagállamok programokat hozhatnak létre a mezőgazdasági termékek minőségének és forgalmazásának javítására, illetve a környezet védelmének vagy az állatok jóllétének a fokozására.
(...)A tagállamok programokat hozhatnak létre a mezőgazdasági termékek minőségének és forgalmazásának javítására, illetve a környezet védelmének vagy az állatok jóllétének a fokozására. A tejkvóták fokozatos felszámolásával járó következmények enyhítésére a tagállamok a tejágazaton belül külön támogatás formájában segíthetik az érzékeny területeket vagy a kiszolgáltatott helyzetbe került tejtermelőket.
A tagállamoknak a szerkezetátalakítási vagy fejlesztési programok hatálya alatt álló területeken lehetőségük van a termeléstől függetlenített intézkedések alkalmazására (az egységes támogatási rendszer keretében újabb jogosultak megállapítására vagy a támogatási értékhatár megemelésére) az egységes támogatási rendszer (SPS) és az egységes területalapú támogatási rendszer (SAPS) pénzügyi keretének legfeljebb 10%-áig, azaz mintegy 4000 millió EUR erejéig.
A 10%-ból 3,5% (mintegy 1400 EUR) kötődhet a termeléshez.
A tagállamoknak 2009. augusztus 1-éig kell dönteniük a különleges támogatás szükségességéről a 2010. évet illetően. Azok a tagállamok, amelyek 2011-től kívánnak különleges támogatást alkalmazni, 2010. augusztus 1-jéig hozhatják meg ezt a döntést. A tanácsi rendelet lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy döntésüket 2011. augusztus 1-jéig megváltoztassák. Ha ez problémát okozna, megfontolható e rendelkezés rugalmasabbá tétele.
A KAP állapotfelmérése megnövelte a tejtermelőknek nyújtható állami támogatások alkalmazási körét. Hogy a termelőknek kifizetendő támogatás ne csökkenjen a szükségesnél nagyobb mértékben, a tagállamok - a 3,5%-os felső határon belül - finanszírozhatják e támogatás legfeljebb 55%-át a tejtermelőknek szánt különleges támogatás formájában."
* Döntött-e a magyar kormány az augusztus 1-i határidőig, s sor kerül -e Magyarországon a fent körülírt ún. "különleges támogatásra"? Mit jelent ez konkrétan a magyar gazdák számára? A 73/2009/EK rendelet 68. cikke lehetőséget adna (adott volna?) arra is, hogy az almatermelők válsághelyzetét a kormány hatékony intézkedésekkel enyhítse.
(Az almatermelőknek a léalma botrányosan leszorított felvásárlási ára miatt kialakult válsághelyzetével kapcsolatban e levél későbbi részében kérek felvilágosítást.)
A Dokumentum 9. pontja a következő felsorolást tartalmazza:
"A vidékfejlesztés keretében a tejtermelők támogatásának az alábbi lehetőségei vannak:
* beruházási támogatás, például a tejtermelés hatékonyságának vagy az állatjóllét fokozásának az érdekében,
* kifizetések a kedvezőtlen helyzetű térségekben gazdálkodó tejtermelők részére,
* a környezetbarát tejtermelési formák támogatása, például a biotermelés, csökkentett trágyázású legelőgazdálkodás vagy a hegyi legelőgazdálkodás,
* egyes olyan állattartási formák támogatása, amelyek hozzájárulnak az állatok jóllétének előmozdításához, például legeltetési támogatás formájában,
* a tevékenységek diverzifikációjára irányuló támogatás, például a termelőhelyen történő értékesítés vagy a megújuló energia-termelés elősegítése,
* Azon tejtermelők támogatása, akik el kívánják hagyni az ágazatot, beleértve a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét is.
A tejágazat szerkezetátalakításához kapcsolódóan egy további lehetőség, hogy a tagállamok ösztönözhetik erős termelői szervezetek kialakulását a tejágazatban."
* Kérem Miniszter Urat, szíveskedjen részletes tájékoztatást adni arról, hogy a fent felsorolt támogatási lehetőségek közül melyikkel milyen mértékben élt a magyar kormány. Hány gazdának nyújtottak s milyen mértékben a felsorolt támogatási formákból? Milyen intézkedéseket tett a kormány a termelőhelyen történő értékesítés elősegítésére? (A gazdák hozzám érkező panaszaiból úgy tudom, hogy számos helyen az illetékes hatóságok mindent megtesznek a termelőhelyen történő értékesítés akadályozására, teljességgel szembemenve ezzel az EU javaslatának és a helyi értékesítést következetesen bátorító, támogató politikájának.) Hogyan ösztönzi a kormány erős termelői szervezetek kialakulását a tejágazatban? (A Dokumentum későbbi részéből tudjuk, hogy az EU arra is biztatja a tagállamokat, hogy a termelői szervezetek/szövetkezetek működési költségeihez járuljanak hozzá, ily módon is lehetőséget adva kialakitásukra és fennmaradásukra. Van-e erre példa Magyarországon? Milyen példák vannak a termelői szövetkezetek kialakulásának egyéb formában történő ösztönzésére?)
2. A versenyhatósági intézkedésekkel kapcsolatos információ kérés (nem kizárólag a tejtermelőkkel kapcsolatosan)
A Dokumentum fontosnak tartja a versenyjogi szabályok betartatását a tagállamokban, nyilvánvalóan utalva például a hipermarketláncok árleszorító gyakorlatára, illetve egyéb a tisztességes versenyt sértő megnyilvánulásaira. A versenyellenes - például a termelői/felvásárlási árakat mesterségesen leszorító - tevékenység elleni fellépésre nézve a Dokumentum a következő javaslatokat teszi:
10.2. Verseny
"A Bizottság - a Versenypolitikai Főigazgatósággal az élen - vizsgálja az esetleg előforduló versenyellenes gyakorlat eseteit az élelmiszer-ellátási láncban, különös tekintettel a tejágazatra. A versenypolitika az egyenlő versenyfeltételek biztosításában és a versenytorzulás megakadályozásában kulcsszerepet játszik az ágazat szempontjából. Ha a Bizottság megállapítja, hogy nincs igazi verseny, akkor habozás nélkül élni fog a Szerződésben biztosított hatásköreivel. Ugyanolyan fontos szerep hárul a hasonló hatáskörrel rendelkező nemzeti versenyhatóságokra is, akik a versenyjogot a nemzeti piac sajátosságainak megfelelően tudják alkalmazni. Ezért e szervek között az Európai Versenyhatóságok Hálózatán belüli párbeszéd javításával és további informális egyeztetések által hivatalosan is erősíteni kell az együttműködést és a bevált módszerek megosztását."
Kérem Miniszter Urat, tájékoztasson arról, milyen versenyhatósági intézkedések történtek a termelők (gazdák) védelmében, különösen az árakat leszorító, a versenyt látványosan tisztességtelenül korlátozó szupermarket/hipermarket láncok esetében? Ezt a kérdésemet nem csupán a tejtermelőkkel kapcsolatosan teszem fel, hanem általában a mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos versenyhatósági szerepvállalás vonatkozásában, azaz arra vagyok kiváncsi, mit tesznek a magyar versenyhatóságok azért, hogy a gazdákat/termelőket a teljes kiszolgáltatottságtól megvédjék, a versenyt sértő tevékenységet -különösen az említett láncok vonatkozásában - megtiltsák? Megszervezte-e a kormány azt, hogy a magyar versenyhatóságok -az EU javaslatának megfelelően - megismerhessék és alkalmazzák a más uniós országokban bevált versenyhatósági módszereket? Van-e ilyen terve a tárcának?
3. Tájékoztatás kérése az almatermelők (és az almatermelés) válsághelyzete kapcsán
Utolsó kérdéseim a léalma felvásárlással kapcsolatban - illetve az alma-ágazat teljes szervezetlenségének eredményeként - kialakult válsághelyzettel kapcsolatosak. A válsághelyzet ma már az egész ország számára ismert. A fő kérdés, hogy mit tesz az állam, mit tesz a kormány a drámai helyzet orvoslására. Az alma ültetvényeket az elmúlt lo évben sok milliárdos támogatással létesítették az adófizetők pénzéből és most sorsukra hagyja őket -és a gazdákat, az almatermelőket - az állam. Más megfogalmazásban: a nagyrészt közpénzből megvalósított beruházás most - a válság és a kormányzati tehetetlenség miatt- nem hoz hasznot az országnak, de tönkremennek az almatermelők is, vagy kivágják, vagy sorsukra hagyják az almafákat.
Mindez történik abban a Szabolcsban, ahol így is nagyobb a munkanélküliség az átlagnál és jelentősebbek a megélhetési gondok.
* Milyen intézkedéseket tervez a minisztérium az ágazat rendbetételére? Hogyan kívánja a kormány az EU és a magyar jogszabályok elvárásainak megfelelően - biztosítani a verseny tisztaságát, a termelők védelmét és a nemzeti vagyon herdálásának megakadályozását általában a magyar mezőgazdaságban és specifikusan az alma ágazatban?
* Kérem Miniszter Urat, tájékoztasson arról, lát-e a tárca lehetőséget az iskola-alma program beindítására? Az EU a 2010. évre - a költségvetés részévé téve- iskola-alma programot indít. Javaslom, hogy a magyar kormány -az ágazat és a gazdák válsághelyzetére tekintettel - legyen proaktiv és már az idei évben indítsa el a programot, összhangban az Unió elképzeléseivel. Hajlandó-e erre a kormány? (Mint köztudott, a léalma felvásárlásakor mintegy 40 százalékban étkezésre alkalmas almát vesznek át a felvásárlók -s adnak tovább magas áron. Ennek a gyakorlatnak a tisztességességéről és jogszerűségéről most nem szeretnék vitát kezdeményezni. Mindazonáltal ezen összefüggés alapján világos, hogy a mesterségesen és tisztességtelenül leszorított léalma felvásárlási ár helyett az iskola -alma program beindításával tisztességes ár realizálható.)
* A drámai mértékű jégkár kompenzálására, enyhítésére a ténylegesen elszenvedett kár töredékének erejéig került csak sor, az almatermelők -és más gazdák - vonatkozásában. Helyesnek tartja-e ezt Miniszter Úr, illetve van -e lehetőség további kárenyhítésre?
Kérem Miniszter Urat, hogy a fenti kérdéseimre a lehetőség szerinti legrövidebb időn belül válaszolni szíveskedjék. Ezúton is kérem arra, hogy az ismertetett Dokumentumban felsorolt intézkedéseket a legnagyobb számban és a lehető legnagyobb mértékben alkalmazzák a válsághelyzetbe jutott magyar gazdák érdekében.
Sajnálatos módon ezen intézkedések - teljeskörű kihasználásuk esetén is - csupán "tűzoltó" jellegűek. A valódi megoldást az alapproblémák megoldása jelentené. Magyarország úgy csatlakozott az Európai Unióhoz, hogy piacaink száz százalékát kellett felajánlanunk, "cserébe" pedig a régi tagállamok mezőgazdasági támogatásának 25%-át kaptuk. Ezt az igazságtalan és egyben jogszerűtlen "cserét" ideje lenne orvosolni. Vagy haladéktalanul meg kellene szereznünk a 100%-nyi mezőgazdasági támogatást vagy piacainkat védelmére kellene lehetőséget követelnünk, hiszen enélkül a magyar mezőgazdaság teljesen tönkremegy. A túlhajszolt liberalizáció eredményeként Magyarországra áramlik a külföldi élelmiszer, leszorítva az árakat, eltorzítva a piacot, tönkretéve a gazdákat és az országot is. (Az almaágazat válságának is egyik fő oka a kinai almasüritmény beengedése az országba. A tejágazat válságának egyik fő oka szintén a Magyarországra áramló hatalmas mennyiségű külföldi tej, tejtermék illetve "mű-tejtermék". ) Valódi orvoslást az jelent majd, amikor a teljes liberalizáció helyett átgondolt szervezésre kerül sor, s a WTO által diktált szabadkereskedelmi logikának a mezőgazdaságra erőltetését felváltja az élelmiszer önrendelkezés jogának gyakorlása. Ennek keretében az államok illetve a helyi közösségek maguk dönthetik el mit és hogyan kívánnak megtermelni s az embereknek joguk lesz helyben megtermelt, egészséges élelmiszert fogyasztani. Itt az ideje -a gazdaság és a politika egészében, s így a mezőgazdaságban is - egy új paradigma bevezetésének. Nem lehet tovább kozmetikázni azt a globalizált világuralmi rendet, amely látványosan megbukott. A globalizáció helyett lokalizációra, a kizárólag profit és pénzközpontú szabadkereskedelmi logika helyett ember és közösségközpontú döntéshozatalra van szükség.
Nem úgy kell feltenni a kérdést, hogy mi hoz több profitot, hanem úgy, hogy mi a jó döntés az emberek szempontjából s a közösség (így a falu, a vidék megmaradása és fejlődése) szempontjából.
Tájékoztatom, hogy levelemet megküldöm az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága tagjainak, s a sajtó útján a magyar nyilvánosságot is tájékoztatom, mind levelemről, mind az Ön szíves válaszáról.
Tisztelettel
Morvai Krisztina,
EP képviselő
(Független/a Jobbik Delegáció tagja)
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------