A Szent Korona és a magyar címer kapcsolata
2009.10.15, 00:10 Nemzeti Hírháló
Egy levelezőlistán, a Magyarok Világszövetsége cikkírójának furcsa állítása miatt élénk levelezés folyik arról, hogy valahonnan az az ötlet szállta meg némelyik hazánkfiát, hogy nem is az 1848/49-es szabadságharcban vétette le Kossuth kormányzó és elvbarátai a Szent Koronát a magyar címerről, hanem később, a nem itt minősítendő Károlyi Mihály gróf.
Ilyen vitába nem avatkozom, mert ez nem vita. Kossuthék csinálták a Kossuth-címert úgy, hogy a szerintük királyságot (esetükben osztrák császárságot is) jelképező korona a trónfosztás révén elvesztette jelentőségét. Kossuthot sem minősítem itt, éppen elég van a rovásán ahhoz, hogy egyszeri írásomat elégnek tartsam véleményem igazolásához.
Ezt a Szent Korona és magyarok címere kapcsolatot egy kis példányszámban megjelenő lapban, az Igenben, aminek akkor még alapítója, Czakó Gábor volt a főszerkesztője, megírtam, éppen húsz éve. Akkor volt nagyon fontos a kommunistáknak, hogy maradjon a Kádár-féle komszomoljelvény, a heraldikai dilettantizmus magyar csúcsa a Magyar Köztársaság címere, míg a liberálisok azon voltak, hogy a Szent Koronát pusztítsuk ki a magyar állam jelképeiből, mintha nem maga a Korona volna államiságunk.
A lap akkoriban kifejezetten magas színvonalú volt. Szerkesztői és szerzői is alkalmasak voltak arra, hogy jó legyen. Ez addig tartott, míg egy fiatal pap magánlakása volt a szerkesztőség, de amint átköltözött a KDNP Nagy Jenő utcai székházába, a párt akkori vezetősége, élén Giczy Györggyel, sietve pártlappá tette. A vele való kapcsolattal akkor felhagytam. Pedig a szerzők között a fiatal Várszegi Asztrik, Bolbericz Pál és hasonlók írták az igét, míg a civil dolgokkal megfelelő szerkesztők foglalkoztak.
A vita persze ott is kitört, mert vannak dolgok, amikkel kapcsolatban nem engedek, mivel nem engedhetek. Tilos engednem.
A nem sokkal később már parlamenti vitaként is megjelenő Koronával, vagy nélküle kérdésben vitatkozók - ahogy azóta rendes gyakorlat lett a Házban - néhány kivétellel akkora marhaságokat beszéltek, hogy kénytelen voltam megírni, mi köze van a címernek a Szent Koronához, és viszont.
Hogy ne untassam az olvasót, röviden tájékoztatom akkori és azóta is változatlan álláspontomról. Utána lehet vitatkozni, ha akarnak, de nélkülem, mert ténykérdések nem képezhetik vita tárgyát.
Ezt üzenem az MVSZ-nek is.
Tehát a Szent Korona.koronás címert" 8 (Nyolc) ellenszavazattal, mert ennyien voltak a maszopék, még mindig az volt - és láthatóan maradt - a köztudatban, hogy "koronás címer".őre meg is jegyezték, hogy ezért van rajta a kis korona, és az abból kiemelkedő apostoli kettős kereszt, ami Szent István jelképe, mert az apostoli méltóságot a világon egyedül ő és országa kapta meg a pápától.
Mivel az idő mérhető, tehát fizikai, csak bizonyos materiális dolgokra vonatkozhat, tételezzük, hogy ez igazság ezúttal akkor is mindegy, ha időrendben előbb volt a Szent Korona, mint a Magyar Királyság címere.
Megírtam tehát (túl sokak döbbenetére), hogy nem a címernek van koronája, hanem a Koronának címere. Alig később, amikor a Ház végre megszavazta a "
Annyiszor és annyi helyen megírtam, hogy NEM, NEM A CÍMERNEK VAN KORONÁJA, HANEM A SZENT KORONÁNAK VAN CÍMERE.
Szeretettel ajánlom ezt mindenki, így az MVSZ szíves figyelmébe is, mert ha nem így közelítjük, minden hamis, amit ez ügyben kimondunk, vagy leírunk. Kossuth címere olyan, amilyen, azé, akié. Tőlem lehetne Károlyié is, ha az 1848/49-es Kossuth-címer fölött nem laza koszorú és huszárkard lett volna. Teljesen érdektelen. A Szent Korona a magyar nemzet államisága, és csak neki lehet magyar címere. Egy pajzs, a hétszer vágott mezővel (nem babonás szám, hét vezér jött egészen idáig vissza az ősi hazába, ők, heten metszették el karjukat a vérszerződés megkötésekor, és akár szemérmeskedünk, akár nem, itt, a Kárpát-medencében folyik az a bizonyos négy ezüst folyó is. A hármashalmon lehet vitázni, hogy melyik három hegy az, vagy három-e, mint a magyar igazság, illetve nem a koronázó dombok-e a koronával, ahova az ország összehordott földjéből rakott kupacon koronázták a királyainkat -
Másnak nincs joga viselni, de ha valaki tud egy titkos szentszéki rendeletről, amely megemlékezik a kereszténység terjesztésében apostoli térítő munkát végzett, tehát első királyának koronázására a pápa által a menet előtt vitt kettős keresztről, kérem, értesítsen, nem szeretnék tudatlanul élni az Apostoli Tót Köztársaság szomszédságában.
Mivel húsz évvel ezelőtt született csecsemők mára felnőtt és zömükben félrenevelt, tudatlan felnőttek, nem árt ezt ismételten elmondani.
Mert amit a liberális senkiháziak közönséges fejfedőnek, micisapkának merészeltek nevezni, a mára felnőtt nemzedék számára is általában a címerre tett - jó esetben - jelkép.
A helyzet, tessék megjegyezni, az, hogy a címer a magyar állam, a Szent Korona címere, nem pedig úgy áll a viszony, hogy a címernek van állama.
Ez a címer, ami a heraldikai dolgozatok helyett ilyen egyszerűen is elmagyarázható.
A magyar címer a Magyar Szent Korona címere, és kész.
Dr. Szitányi György
▼