2009. október 27., kedd

3.720 - A Magyarok Szövetsége kérte a köztársasági elnököt, hogy még az 2010-es országgyűlési választások előtt fejezze be az ország hosszú távú érdekeit szolgáló alkotmányozási folyamatot

A Magyarok Szövetsége országos küldöttsége 2009. október 25-én délután átadta a köztársasági elnök megbízottjának a szövetség által kidolgozott alaptörvény (alkotmány) javaslatát

Az ország 670 településéből érkező küldöttek kinyilvánították azon kérésüket, hogy a köztársasági elnök azonnal indítsa el a rendszerváltás óta elmaradt alkotmányozás folyamatát.

A Sándor palota előtti téren a települési elöljárók felolvasták a szövetség társadalmi vitára bocsátott 120 paragrafusból álló s a hagyományos magyar jogrendre épülő alkotmánytervezetét. Vukics Ferenc elnök, valamint Bődi Szabolcs és Herpai Sándor alelnökök beszédeikben hangsúlyozták, hogy a hazánkat sújtó, a nemzet minden részére kiterjedő gazdasági, társadalmi, erkölcsi válság megoldása csakis a közmegegyezés, azaz az alapvető társadalmi kérdésekben megnyilvánuló megosztottság megszüntetése lehet. Ennek kizárólagos feltétele a rendszerváltás befejezése, vagyis hazánk közéletének valódi demokratizálása, ami a gyakorlatban csakis az új alkotmányos feltételek megteremtésével oldható meg.

A Magyarok Szövetsége kérte a köztársasági elnököt, hogy még az 2010-es országgyűlési választások előtt fejezze be az ország hosszú távú érdekeit szolgáló alkotmányozási folyamatot, kezdeményezze az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását, és szülessen meg az új alaptörvény, amely alapján végbemegy a valódi rendszerváltás.

Az ország közvéleménye nem bízhat a politikai váltógazdaságban, abban, hogy a jobb oldal hatalomra kerülése révén minden gond megszűnik. A gazdasági, népesedési, erkölcsi válságot csakis nemzeti összefogás révén, az eljövendő nehéz időkben is egységet tartva lehet leküzdeni. Ehhez azonban nem elég a választásokban, a politikai váltógazdaságban bízni, hanem újra kell fogalmaznunk a társadalom működésének alapelveit és szabályait. Hazánknak alkotmányra van szüksége, amelyben biztosított a hatalommegosztás, a valódi demokratikus népképviselet, amely lehetetlenné teszi a felelőtlen politizálást, a nemzeti vagyon és a jövő lehetőségeinek elherdálását.

A javaslat szerint a szakmai munkák és a társadalmi egyeztetés után 2010 februárjában teljes társadalmi képviselettel bíró alkotmányozó nemzetgyűlés elfogadja az új alaptörvényt (alkotmányt), ezt követi majd az 2010 májusára kihirdetett országgyűlési választás.

Magyarok Szövetsége Sajtószolgálat

Gondolatok a Sándor-palotánál

 Olvasóink gondolatai

Bár már több évtizede élek a fővárostól 60-80 kilométernyire, és ahogy az évek múlnak, egyre kevésbé vágyom a nagyvárosi zajokra, szagokra, piszokra, a többnyire mogorva emberek közelségére, és egyre inkább vonz a vidéki csend és a jó levegő, mégis a torkomban kalapál a szívem, valahányszor Budapestre utazom. Mert ez a mi fővárosunk, nekem szülővárosom, a Duna legszebb ékköve. A lelkem ünneplőbe öltözik, amikor meglátom a budai hegyeket és a patinás épületeket. Nem tudom már az idejét, mikor jártam legutóbb a Várban, de az akkor még romos Sándor-palota üresen állt. Most, október 25-én, ezen a hihetetlenül verőfényes, kellemesen meleg őszi vasárnap délutánon is üres volt, vagyis majdnem. A köztársasági elnök úr nem tartózkodott otthon.

Jómagam a társaimmal a Magyarok Szövetsége rendezvényén vettem részt, a palota melletti téren. Úgy ezred-magammal hallgattam a tárogató hangját, énekeltem a Himnuszt, hallgattam meg a szövetség elnökét, Vukics Ferencet, alelnökét, Bődi Szabolcsot, s hangfelvételről a külföldön tartózkodó Wittner Máriát, aki nekünk üzent. És hallgattam a mikrofonhoz lépő Seres Máriát, aki már megint nem nyughatik, és nevünkben és helyettünk is, a magyaroknak fontos kérdéseket akar feltenni. Nem törte meg, inkább megedzette, ahogy az a bizonyos, hatszázezer aláíróval megtámogatott kérdés lepattant a hatalom faláról. Most újra kérdéseket tesz fel, olyan kérdéseket, amelyekre a Magyarok Szövetsége által kidolgozott Nemzeti Érdek Programban és az Alkotmány tervezetben már ott a válasz, de az aláírásgyűjtésre is szükség van, mert lehet, hogy egyszer csak a sok lúd disznót győz, és azért is, mert biztosan lesznek, akikhez ezen az úton jut el a Magyarok Szövetségének az üzenete.

Hallgatjuk a megyei elöljárókat, akik egymást váltva felolvassák az Alkotmány tervezet kivonatát. A legérzékenyebb területeket érintő tételeknél – mint a Szent Korona minden hatalom és jog forrása, elidegeníthetetlen nemzeti vagyonunk tulajdonosa, vagy mint a pártok állami támogatásának megvonása, vagy mint ez a passzus: A házasságra, családalapításra és gyermeknevelésre kizárólag különnemű párok jogosultak, és még sorolhatnám – heves tetszésnyilvánítás, taps a válasz.

Nézem a zászlóözönt, a településnév-táblák tömegét, és nézem az embereket. A hölgyet, aki nem bírván a helyben állást, le és fel járkál, s időnként együtt tapsol a tömeggel. Csengét, aki élvezi, hogy a kellemes napsütésben magyar zászlót lengetve szaladgálhat a kockaköveken, és apja csak arra figyelmezi, vigyázzon, ne érjen a földre a zászló. A kilátásban gyönyörködő turistákat. Külföldiek. Többnyire olasz és angol beszédet hallani. Egy csoportnak svédül magyaráz az idegenvezető. Itt, a téren bukkan fel a mélyből a Budavári Sikló. A felérkező turisták kilépnek az üvegezett épületből, körülnéznek, majd dermedten megállnak. Mi ez a sok ember, mi ez a gyűlés, vajon veszélyes-e számukra a helyzet. Aztán a békés embertömeg láttán ki-ki indul a mellvédhez, gyönyörködni a város látképében, vagy az ellenkező irányba, körülnézni a Várban. Nézem a rendőröket. Fiatal gyerekek. Az ötvenhatos filmben láttam ilyen ifjakat, csak az ő arcuk és a Sándor-palotánál álldogáló, a rendezvény biztosítására kivezényelt ifjú rendőrök arca egészen más érzésekről árulkodik.

Hallom Herpai Sándor alelnököt, hogy Sólyom László távollétében a megbízottjának átadták Magyarország Alaptörvényének tervezetét és a kísérő levelet, benne az oly régen várt mondattal: a köztársasági elnök oszlassa fel az Országgyűlést!

„Hazádnak rendületlenül légy híve, ó, magyar!...”

Fogy a Nap ereje. Ahogy indulunk haza, fázósan húzzuk össze magunkon a fehér szalaggal díszített kabátot. Alig várom, hogy újra otthon legyek ófalui kis házamban.

Tudom, hogy nem leszünk benne a tévében, de ez nem számít. Nem ez számít. Az számít, hogy amit meg kellett cselekednünk, azt megcselekedtük, és megcselekedjük a jövőben is.

Együtt. Mert, Arannyal: Élni fog a nemzet, amely összetart. Eljött az időnk.

Koczka Kata

2009. október 26-án

Képek a Sándor Palotánál tartott rendezvényről

A Sándor Palotánál tartott küldöttgyűlésen készült képek:

Kottmayer Tibor képei

Bogdándy György képei: