2009. október 29., csütörtök

3.742 - Lengyel Alfonz beszél! - 2009. október 25.- Los Angeles

Von: Péteri Attila Árpád
Gesendet: csütörtök, 2009. október 29. 20:10
An: Kutasi József  
Betreff:
Lengyel Alfonz beszél! - 2009. október 25.- Los Angeles

 

Holgyeim es Uraim-Draga Magyar Testvereim.

 

Otvenharom ev tavlatabol visszanezve hajtom meg fejemet az 56-os hosi halottak elott, akik eletuket adtak azert, hogy mi szabadok lehessunk. Otvenharom ev tavlatabol visszanezve hajtom meg fejemet az 56-os hosi halottak elott, akik eletuket adtak azert, hogy mi szabadok lehessunk. A forradalom am Magyar nepnek a sztalinista diktatura es a Szovjet magszallas elleni szabadsag harca volt. A sztalinista kommunista kormany sortuzet nyitott a fegyvertelen tuntetokre, ezert ez a bekess tuntetes, onvedelembol fegyveres felkelesse valtozott. November elejen a Nagy Imre Kormanya kikuldte megbizottjait targyalni a szovjet csapatok kivonulasara, de November 4-iken a kormany kikuldottjeit letartotatta es a Szovjet csapatok haduzenet nelkuli tamadast intetek Magyarorszag ellen. A szovjet csapatok tulereje a nehany napig szabad es semlegesseget kijelento Magyar nep es kormanyat letiportak.

 

Sajnos az egy tortenelmi teny, hogy a gyoztesek irjak a tortenelmet es a veszteseket kiirtjak. Ez tortent igen sok magyar szabadsagharcossal is akiket a kadari Karhatalmi Ezredek fogtak el, vagy a Becsbe kikuldott pribekek Magyarorszagra vissza szallitottak, hogy azokat a Szovjet hatalmat kiszolgalo Kadaristak bortoneben felakasszak.

 

Amikor Parisban a Sorbonne –on kapott doktoratusom utan a Louvre Museumban voltam gyakorlaton akkor keszitettek elo a nagy Picasso kiallitast. Tobb mint haromezer kepe, szobrai es keramiaja valamint rajzai ennek a vilaghires muvesznek kerultek kiallitasra a Petit Palais, Grand Palais es a Bibliothec National-ban. Amikor Picassot interview-oltam a bemutatkozasomon kozoltem vele, hogy en a Sztalinista Magyar kommunistak bortoneben voltam hat evig politikai fogoly, majd onnan kiszabadulva az 56-os Szabadsagharcban resztvett menekult vagyok, Picasso felalt es atolelt, majd kozolte velem, hogy a Magyar Szabadsagharcnak a Szovjet orvtamadasaval valo leverese utan lepett ki a Kommunista Partbol. Hasonlo kilepesek voltak mas orszagok Kommunista partjaibol is. Szemmel lathatoan, sorsunk felrazta az egesz vilagot, es biztonsaggal mondhatjuk, hogy a Szabadsagharcunk nehany napos gyozelme a Szovjet Vilaghatalom vegenek kezdetet is jelentette.

 

Mi akik ebbol a borzalmas kadari nepirtasbol kimenekulhettunk, nezzunk vissza az elmult 53 evre es vizsgaljuk meg magunkat, hogy megtettuk e kotelessegunket amit megkovetelt a haza.

 

Vegzetunk szetszort minket a vilag minden reszebe, de az 56-szelleme valahogy osszefogott. Regeszeti kutato munkam alatt a Vezuvius tetejetol az Afrika-i Victoria vizesesig, vagy Kathagotol a kinai “Nagy Falig” mindenutt magyarokkal talalkoztam.

 

Egyetemi diakjaim kozott tobbnek szepen hangzo magyar neve volt, de azok kozul sokan nem tudtak, hogy Ok magyarok. Tobben azok leszarmazottai akik a felvidekrol jottek a 19szazad vegen Amerikaba, Csehszlovaknak titulaltak magukat. Magyaraztan, hogy amikor a nagyapjuk Amerikaba jott akkor meg Csehszlovakia nem is letezett. Biztosan talalkoztatok olyanokkal akiknek magyar nevuk volt, de fogalmuk sem volt arra, hogy ok magyarok.

 

A magyar 56-os szabadsagharcosokat ugyanugy mint a korabbi menekulteket Amerikaba erkezesunkkor az akkor mar regeben megalakult magyar szervezetek es egyhazak orommel tagjaiknak fogadtak. Megalakult meg 1956-ban a Magyar Szabadsagharcos Vilagszovetseg, valamint a Volt Magyar Politikai Foglyok Vilagszovetsege is.. Magammal hoztam Budapestrol a Volt Kereszteny Vilagnezetu Politikai Foglyok Szovtsegenek bejegyzesi okmanyat de beolvadtunk a Volt Magyar Politikai Foglyok Vilagszovetsegebe. Californiaba valo megerkezesem utan  1957-ben megalapitottam Los Angelesben a Magyar Szabadsagharcosok Vilag Szovetsegenek Californiai csoportjat.

 

Sokan beleptunk az Amerikai Magyarok Szovetsegebe (AMSZ), mely szervezetnek en is vezetosegi tagja lettem. Sajnos ez szervezet nem maradt egyseges hanem eloszor nagy vitatkozasok kozepette Amerikai Magyarok Oszagos Szovetsege (AMOSZ), majd pereskedes utan Magyar Amerikaiak Orszagos Szovetsege (MAOSZ) neven osztodassal szarapodott.

 

A MAOSZ elnoke Haydu K. Gyorgy 1956-ban a Camp Kilmer-i Magyar menekult tabor civil parancsnoka volt.  New Jersey-i-ben levo electromos gyaraban 700 menekult magyarnak adott allast. Az oregedes ellen egy nemzetkozi szervezetet alapitott, aminek keretein belul a vilag minden tajan vegeztek gerentologiai kiserletet. Tobb embervedelmi szervezetet is anyagilag segitett. A Dalai Lama testverenek fogadta.

 

Az US Kongresszusanak egyik tagja javasola Haydu Gyorgynek a Beke Nobel Dij odaiteleset. Amikor Gyurka baratom nem kapta meg az nagyon bantotta. Hogy felviditsam, azt mondtam neki, hogy Gyurkam Te szivesen ulnel egy sorban olyanokkal akik kozol vannak olyanok is akik hozza jarultak emberek lemeszarozasahoz, vagy felettuk levo hatarok elmozditasara. Erre a nem nagyon kedves nyilatkozatomra Gyurka baratom megnyugodott es vegrendeleteben ram hagyta Mindszenty Fopasztori keresztjet, amit a sokat szenvedett Biboros adott neki amikor hivatalos kikuldetesben, Budapesten. az USA Nagykovetsegen Haydu Ot meglatogatta.

 

Regeszeti kutatasaim soran Torokorszagba is elvitt a sorsom. Felmasztam a Janikula nevu tyorony tetejetre es leneztem a torony kozepen valo melysegne, ahonnan a torokok annakidejen dobaltak le a magyar hadifogjaikat. Rodostoba is elmentem, ahol az akkori Magyar emigraciobol ottmaradottak leszarmazottai kozul mar senki sem beszel magyarul.

 

Itt Amerikasban erdekes, hogy azok a Karpat medenceben levo es nemzetisegekhez tartozo egyenek akik otthon kolcsonosen gyuloltek egymast, Amerikaba kivandorolva, tobben uzlettarsak lettek. Lehet, hogy azokat a “Rabnemzetek osszefogasanak gondolata vezerelte, de lehet hogy csak egy meggazdagodasi lehetoseg.

 

1956 ota, a termeszet torvenye ertelmeben nem csak egyes magyar szerveztek de templomok es egyhazi intezmenyek is megszuntek. A vitatkozok egy resze mar az orok vadaszmezokon jarnak. Akik megmaradtak azoknak ivadekai kozul sokan mar nem nagyon beszelnek magyarul.

 

Akik meg az 56-os Szabadsagharcunk eszmejet igy oregsegunkben is szivunkben hordozzuk, fogadjuk meg, hogy barhova is sodor minket Istenunk, mi a nemzeti erzesuek lekuzdve a Turan-i atkot, oszefogunk es hatralevo eletunkben tovabbra is a magyar nepunk boldogulasaert fogunk dolgozni. A nemzeti erzesuek osszefogasat pedig nem ugy kell ertelmezni, hogy csak egyhangon csendulunk, hanem azt, hogy amiben egyetertunk azt teljes szivunkkel es kepessegunkkel tamogatjuk, de amiben nem ertunk egyutt azert egymast nem tamadjuk.

Isten minket ugy segeljen.

 

Dr. Lengyel Alfonz

Sarasota, Florida.

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------