2010. január 30., szombat

4.491 - Melegh Szabolcs: Mert a küzdelem soha sem hiábavaló, csak a mi életünk rövid arra, hogy a végére jussunk.

Von: Melegh Szabolcs
Gesendet: péntek, 2010. január 29. 20:50
An: 'Kutasi József'
Betreff: 4.441 - Bóna Mária Ilona: Azt hiszem be fogom fejezni a levelezést, mert nem szeretnék belehalni a hiábavaló küzdelembe!

 

Feladni bármit amiben hiszek? Ha egy embert is sikerült megmenteni, már megérte. De itt egy másik történet: Egy missziós pap negyven évig dolgozott egy területen. Úgy halt meg, hogy egy embert sem sikerült megtérítenie. Halála után a törzs főnöke egy küldöttség élén felkereste a püspököt. Arra kérte küldjön hozzájuk egy papot. Miért kell nektek pap, kérdi a püspök,  40 évig volt veletek egy misszionárius és senki sem hallgatott rá? Igen, de figyeltünk rá. Előbb meg akartuk tapasztalni, hogy minden úgy következik be ahogy az atya elmondta és olyan lesz a halála ahogy megígérte. Mi ezt megtapasztaltuk ezért kérünk papot.

 

Nem biztos hogy eszünk annak a fának a gyümölcséből, amit mi ültettünk el. Sőt elültetjük, annak ellenére, hogy tudjuk, mi már nem valószínű, hogy eszünk gyümölcséből. Mert a küzdelem soha sem hiábavaló, csak a mi életünk rövid arra, hogy a végére jussunk.

 

Szeretettel ölel: Melegh Szabolcs