Von: Nemzeti Hírháló
Gesendet: csütörtök, 2010. február 18. 08:58
An: Kutasi József
Betreff: Csapdába kerülhet a Fidesz a választások után!
Csapdába kerülhet a Fidesz a választások után
Portfolio.hu - Index 2010. február 17., szerda 09:04
Csapdába kerülhet a Fidesz és elnöke, Orbán Viktor, miután nem fogja majd tudni megvalósítani a választási kampány során elhangzott ígéreteit - fogalmaznak legutóbbi feltörekvő piaci anyaguk Magyarországgal foglalkozó részében az ING elemzői.
A szakértők mindezt azzal indokolták, hogy az új kormány sem számíthat nagyobb költségvetési mozgástérre, miközben szükség van további strukturális lépésekre. Magyarország konvergenciafolyamatairól pedig lesújtó képet festenek a bank elemzői: ha a nem gyorsul a gazdaság teljesítménye, akkor még legalább 40 évre lesz szükségünk, hogy beérjük a nyugat-európai színvonalat.
Mély recesszióba süllyedt tavaly a magyar gazdaság, éves szinten 6,3 százalékos visszaesést volt kénytelen elszenvedni, idén pedig várhatóan 0,5 százalékos GDP-növekedést produkálhat - vélekednek az ING elemzői feltörekvő piaci anyagukban. Így az elmúlt 10 évben nemhogy konvergált volna a magyar gazdaság az euróövezethez, de még távolodott is - állapítják meg a bank szakértői, akik megemlítik: az elmúlt 5 évben a magyar gazdaság évi 1 százalékos konvergenciafolyamatot tudott felmutatni Nyugat-Európához, szemben a 1990-es évek második, valamint a 2000-es évek első felében tapasztalt 2 százalékos éves közeledéssel. Az ING elemzői tovább folytatják pesszimista hangú összegzésüket, ezek szerint ha a magyar gazdaság teljesítménye nem gyorsul a közeljövőben, akkor Magyarországnak még legalább további 40 évre lesz szüksége a teljes felzárkózáshoz.
Az áprilisi választások után a Fidesz és elnöke Orbán Viktor egyaránt csapdába kerülhetne, miután a túlzott választási ígéreteket nem tudja majd beváltani. Ahogyan nem sikerült az amerikai elnöknek, Barack Obamának sem - vetítik előre a bank elemzői feltörekvő piaci anyagukban. Magyarország egyrészt a globális válság, másrészt pedig a gyenge belső kereslet miatt szenved. Utóbbi a szigorú monetáris politikával és az ország romló versenyképességével magyarázható a bank közgazdászai szerint. Az ING elemzői a belső kereslet fellendülésével kapcsolatban is komoran fogalmaznak: az áprilisi választások után felálló új kormánynak is kevés mozgástere lesz a költségvetés területén (az IMF, az EU illetékesei, valamint a hitelminősítők és a piacok is szoros figyelemmel követik a fejleményeket). A magánszektor erőteljesen eladósodott, ami szintén korlátozza a belső kereslet fellendülését.
A strukturális változások szükségessége (nyugdíj, egészségügy, adó- és közigazgatási reform) valamint a pattanásig feszült idei költségvetési egyenleg komoly konfliktusokat hozhat a felszínre Magyarországon - jósolják az ING elemzői, akik azzal számolnak, hogy nem teljesül az idei évre kitűzött GDP-arányos 3,8 százalékos hiánycél (5 százalékos deficittel számolnak).
Mi vár a magyar piacokra?
Úgy tűnik, hogy a tavalyi 39 százalékos hiánycél teljesítése nem elég ahhoz, hogy újabb vételi hullám jelentkezzen a hosszabb lejáratú magyar állampapírok iránt. Ennek elsődleges oka a bank szakértői szerint, hogy a piacok kételkednek az idei költségvetési hiánycél teljesítésében. Mindeközben a rövidebb állampapírhozamok tovább csökkenhetnek a kamatcsökkentés folytatásával párhuzamosan. Az ING elemzői egyébként azzal számolnak, hogy a magyar alapkamat 5,5 százalékon érheti el mélypontját a nyár folyamán.
A forint viszonylagos stabilitása részben a pozitív nemzetközi befektetői hangulatnak, részben a külkereskedelmi mérlegben tapasztalt jelentős javulásnak, részben pedig a példátlan nettó finanszírozási többletnek köszönhető - állapítják meg a szakértők, akik hozzáfűzik: a Magyar Nemzeti Bank számára elfogadható lehet a forint 265-275 ingadozó árfolyama. Az elemzők alapesetben azzal számolnak, hogy a következő időszakban is ebben a sávban mozoghat a hazai fizetőeszköz euróval szembeni árfolyama. Ezt a várakozást két tényező írhatja át: a nemzetközi piacok hangulata, valamint az áprilisi választások zavart okozhatnak a magyar piacon is.
Éppen ezért felfelé mutató kockázatokat látnak a forint árfolyamában, az euróval szembeni mélypont a második negyedévben jöhet a 285-ös szint környékén - írják az ING közgazdászai, akik megjegyzik: továbbra is jelentősnek mondható Magyarország sérülékenysége. Ezért egy kockázatosabb forgatókönyv bekövetkezése esetén (1,30-ig erősödő dollár az euró ellenében, a görög problémák súlyosbodása, a magyar költségvetési hiány jelentős növekedése) a forint akár a 290-es szintig is emelkedhet.
A magyar részvénypiac - vélekednek az ING szakértői - alulteljesítheti a régiót, valamint a többi feltörekvő piacot, miután ismét felerősödtek az eladósodott országokkal kapcsolatos félelmek. A bank elemzői szerint a Mol felülteljesítő lehet, míg az OTP és a Magyar Telekom alulteljesítheti a piacot.
Mire kell figyelni?
Az ING elemzői friss anyagukban megemlítik, hogy várhatóan a Fidesz alakít kormányt az áprilisi választások után, ugyanakkor a bizonytalan szavazók jelentős arányára is felhívják a figyelmet. Amennyiben a legnagyobb ellenzéki párt nem tudja majd megszerezni a szavazatok 50 százalékát, akkor nehéz politikai helyzet alakulhat ki, hiszen ebben az esetben felmerül a koalíciós kormányzás lehetősége, melynek során a Jobbik vagy az egyik középre helyezkedő párt jöhet szóba.
A bank szakértői lassú kilábalást vetítenek előre a magyar gazdaság számára, amit az ország nettó megtakarító pozíciója is alátámaszt. A fizetési mérleg tavaly az első alkalommal mutatott többletet, ami első ránézésre kedvezőnek tűnik, ugyanakkor kedvezőtlen folyamatok is meghúzódnak a háttérben. A gyors javulás elsősorban a recessziónak és a korábbi évek fenntarthatatlan gazdaságpolitikájának köszönhető. Az MNB kényelmetlen helyzetbe kerülhet idén, ami a magas munkanélküliségből, a lassan beinduló gazdasági növekedésből és az inflációból származhat - olvasható az ING friss elemzésében.
Euróbevezetési kilátások
A görögországi költségvetéssel kapcsolatos problémák újabb kockázati tényezőt hoztak a felszínre az euróövezet bővítését illetően. Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank ugyanis várhatóan nagyobb figyelmet fog szentelni az euróbevezetési feltételek hosszú távú fenntarthatóságának - vélekednek az ING elemzői, akik szerint az észtek 2011-es csatlakozása után legalább 3 évet kell várni a következő euróövezeti bővítésre. A bank szakértői szerint Magyarország és Lengyelország euróbevezetési tervei akadályba ütközhetnek az unió szigorúbb fiskális ellenőrzése miatt, ezért egyik országban sem lesz euró 2015 előtt.
Az elemzők a magyar euróbevezetési kilátások kapcsán úgy fogalmaznak, hogy a várhatóan Fidesz-vezette új kormány számára nem lesz elsődleges fontosságú a közös európai valuta mihamarabbi bevezetése. Nem számítunk arra, hogy a Fidesz 3 százalék alá csökkenti a GDP-arányos költségvetési hiányt a gazdasági növekedés teljes beindulása előtt, így 2014 előtt még nem csökken a maastrichti szintre a magyar államháztartás hiánya - fogalmaznak a szakértők.
Mindez éles ellentétben áll a Merrill Lynch elemzőinek utóbbi időben hangoztatott optimista véleményével. A BoA-ML bankcsoport londoni befektetési részlege azzal számol, hogy Magyarország 2011-2012 környékén beléphet az ERM-2 árfolyamrendszerbe és 2014-ben bevezeti az eurót. A Merrill szakértői mindezt a stabil fiskális egyensúlyra és a Fidesz azon törekvésére alapozzák, miszerint a várhatóan kormányra kerülő párt meglovagolja az eurócsatlakozásból származó előnyöket. Az eurócsatlakozás magyarországi lakossági támogatottsága ugyanis jelenleg magasabb, mint bármelyik magyar politikai párté, így az a kormány, amelyik beviszi Magyarországot az euróövezetbe, népszerűsége egyértelmű növekedésére számíthat - áll a Bank of America-Merrill Lynch csütörtöki londoni elemzésében. Ha a következő kormánynak eltökélt szándéka lesz az euróövezeti csatlakozás, az 2014 januárjáig megvalósítható, és ezzel az akkori kormány támogatottsága éppen az abban az évben esedékes választások előtt erősödhet - írták a BoA-ML londoni elemzői.