2010. február 23., kedd

4.717 - Miskolci ügyészség akadályozza Bábonyibércen a törvényes rend helyreállítását és szándékosan veszélyezteti a lakosságot.


Von: szemes
Gesendet: kedd, 2010. február 23. 13:34
An: Kutasi József

Betreff: Miskolci ügyészség akadályozza Bábonyibércen a törvényes rend helyreállítását és szándékosan veszélyezteti a lakosságot.

 

Miskolci ügyészség név szerint Dr Baloghné Dr Csergő Márta városi vezető-helyettes ügyész akadályozza a Bábonyibércen a törvényes rend helyreállítását.

Nem hajlandó határozatot hozni a köztisztaság biztosítása érdekében, hogy megszűnjön az utcára folyó szennylé. Ezáltal szándékosan veszélyezteti a lakosság egészségi állapotát és járványveszély kialakulását segítheti elő /pl: Calici virus most a Semmelweis korház/

Csatolom a levelét.

 47171.png

47172.png

Mellékelem a válaszlevelemet:

 

Miskolci Városi Ügyészség

Dr. Baloghné Dr. Csergő Márta

Városi vezető-helyettes ügyész

 

Miskolc

Palóczy út 1

 

Ügyiratszám: TK.2821/2009/7-I.

Tárgy:Panasz

 

Tisztelt Ügyész Asszony!

 

Megkaptam legutóbbi 2010 február 19.-én kelt értesítését, melyet nem fogadok el. Indoklásom az alábbi: A lakhatási feltételeknél az ivóvízbekötés nem feltétel. Tehát amennyiben a közelben van közkút, a vízellátás onnan biztosítható. A szennyvízelvezetést az alábbiak szerint szabályozzák: 3 lehetőség van. 1. Szennyvízszikkasztással /szigeteletlen szennyvíztároló/ 2. szigetelt derítővel /szigetelt szennyvíztároló/ ebben az esetben időszakos ürítés is kell. 3. Szennyvízcsatornába való bekötés.

 

Miskolc Bábonyibérc véd műves terület, a 20.540/1967 sz ÉVIZIG határozat szerint a Miskolc város vízellátásába bekapcsolt források védőidomaira esik,ahol tilos bármiféle szennyezőanyag elhelyezése, szennyvízszikkasztás és elnyelhetés is.  Ezek alapján megállapítható, hogy  szennyvízszikkasztás tilos. Csak szigetelt szennyvíztárolóba lehet a szennyvizet gyűjteni és értelemszerűen,azt időszakonként üritettni, jelen esetben Miskolcon kijelölt szállítóval lehetséges csak, melynek az ellenőrzése jegyző feladatkörébe tartozik.

 

Tehát az ivóvízbekötés és a szennyvízelhelyezés nem összefüggő. Ami annyit jelent, hogy ha valakinek nincs ivóvízbekötése, az a közkútról tud vizet vételezni. Ebben az esetben is fennáll ezt követően a szennyvízelhelyezés, mivel az élet velejárója az, hogy a fogyasztást ürítés is követi az emberi szervezetnél. Tehát keletkezik szilárd és folyékony halmazállapotú szennylé, amely független az ivóvízbekötéstől, és a lakhatással együtt járó dolog.

 

Ön a levelében arra hivatkozik,hogy a 1.§ (2) bekezdés alapján kibocsájtónak nem minősülnek. Ezzel szemben a rendelet egyértelműen rendelkezik, hogy

1. § (1) A rendelet területi hatálya Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed a folyékony kommunális hulladékot kibocsátó, közüzemi szennyvízcsatornára rá nem köthető ingatlan tulajdonosára, illetőleg az ingatlant egyéb jogcímen használóra, valamint a közüzemi szennyvízcsatornával ellátott, de rákötési kötelezettségének még eleget nem tett ingatlan tulajdonosra, illetőleg az ingatlant egyéb jogcímen

használóra, továbbiakban: Kibocsátó.

 

Ezen felül a MMJV építési és környezetvédelmi O. által kiadott 2577-2/2009 ikt sz levélben is rögzítésre kerűlt, hogy a 2000. évi XLIII. Sz. hulladékgazdálkodási törvény 4.§.e/ pontja kimondja, hogy elvárható felelős gondosság elve alapján a hulladék – jelen esetben szennyvíz – mindenkori birtokosa köteles a lehetőségeinek megfelelően mindent megtenni annak érdekében, hogy a hulladék /szennyvíz/ környezetet terhelő hatása a legkisebb legyen.

Ugyanezen törvény 4§.g/ pontja kimondja, hogy a szennyező fizet elv alapján a szennyvíz előállítója, tulajdonosa köteles saját költségén gondoskodni az ártalmatlanításról /megfelelő gyűjtésről és elszállításról/, valamint az okozott kár megtérítéséről és a környezeti állapot helyreállításáról.

 

Ezen felül az interneten megtalálható, rendelkezésre álló országos jogszabályok ezeket alátámasztják és összhangban állnak ezen alaptörvényekkel pl: 1997. évi LXXVIII. Törvény,

 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet is.  ÉPÍTMÉNYEK KÖZMŰELLÁTÁSA  Szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetés  Ezen rendeletek az egész országban kötelező érvényű rendeletek, ezért a miskolci  rendelet sem tartalmaz olyat, hogy lakhatás esetén, amennyiben a területen nincs vízbekötés, abban az esetben sem kell a szennyvízelvezetésről gondoskodnia az ott lakónak.

 

További kérdések: 1.Amennyiben lakhatásra alkalmatlan az ingatlan, abban az esetben önkormányzat milyen törvények, rendeletek alapján ad ki lakhatási engedélyt lakcímkártyával. /jelen helyzetben ez áll fenn, mivel a segélyeket a postás ezekre a címekre kézbesíti/

 

2. Amennyiben engedély nélküli az ingatlanhasználat, miért nem történik önkormányzat részéről szankcionálás,büntetés, ingatlan kiüríttetés.  Az építmény használatbavétele 44. § szerint (4) (1) bekezdésben előirt használatbavételi engedély hiányában az építményt nem szabad használni. /szankcionálni büntetni, ingatlant kiűríteni kell ez alapján/

 

Kérjük T Címet, hogy munkahelyi kötelezettségének tegyen eleget és kötelezze Miskolc MJV jegyzőjét határozattal a törvényes rend betartatására, és kérjük, hogy arra ne hivatkozzon,hogy ügyészi intézkedésre módja és lehetősége nincs.

 

Kérem,hogy  határozatát a lehető legrövidebb időn belül hozza meg tekintettel arra, hogy jelen eljárás 2009 január 06.-án kezdődött.

 

Miskolc 2010-02-22

 

Tisztelettel:

Szemes István