Drága Nemzettestvérek, akik még megmenthetitek az utolsó talpalatnyi magyar földet, vigyázva őrizzétek a Szent Igaságot, mert gyermekeitek elvesznek a rabszolgasors mámorában, s nemzetünknek az elközelgő – talán utolsó –Lehetőségét már nem lesz aki feltámassza!
A Magyarok Istenének székelyek által felépített szent hajlékából hazatérve dúl-fúl lelkem a végtelen keserűségtől. Ünneplőbe öltöztetett lélekkel indultam, hogy fehérre imádkozott szívembe helyet adjak megváltómnak, nemzetem messiásának, s helyette zaklatottsággal és kétségbeeséssel térek haza drága jó szülémmel, mert teljes káoszt és zűrzavart tapasztaltam az imádságnak házában.
Néhány lényeges kérdés fogalmazódott meg bennem, miközben szóról-szóra, gondolatról gondolatra követtem a prédikátor Virágvasárnapról tartott prédikációját, melyet ezennel épp a konfirmálandó tanítványok előtt fejtett ki.
Jogában áll-e egy erdélyi kálvinista papnak a következő dogmákkal félrevezetni népét?
- Virágvasárnap Jézus az Ő népét, a kiválasztott népet siratja, mert bánkódik ennek rabszolga-sorsáért. ( A szkíta nemzetségből származó Jézus az önmaga népét siratta, s nem az átkozott világbitorló hatalmasságot, aki már akkor azt vallotta magáról, hogy ő a kiválasztott.)
- A Virágvasárnap lényegeként emelte ki Jézus azon kérését, hogy a tanítványok vigyék oda Neki a kiszemelt szamarat. Ezzel a történéssel a prédikátor rámutatni kívánt a Jézus utasításaira való odafigyelés fontosságára. ( Hol marad akkor a megtisztult lelkek felbuzdulása általi virágeső, mellyel Királyunkat „megkoronáztuk”, elismerve azt, hogy Ő a mi Mindenhatónk?! )
- Zárszóként hangzott a Református Egyház mindenkori elméletével teljes egészében ellentmondó felhívás, mely szerint igyekezzünk megőrizni a magyar keresztyén hagyományainkat. ( Fejtse már ki valaki nekem, melyik egyház sulykolja híveibe az idegen népek szolgálatát! )
Az Anyaországban egy hét múlva bekövetkezendő Változásokat is párhuzamba lehetett volna állítani a virágvasárnapi történésekkel, mivel a Megváltót dicsőítő néptömegek egy hét múlva épp az idegen fennhatóság rabjának ad szabadságot, s nem az elnyomott nemzet világmegváltójának. Érdemes lenne elgondolkodnunk – s tennünk ellene míg még nem késő -, hogy miért mertek oly bátran feszítsdmeget kiáltani egy ártatlanra, egy áldott orvosra! Egyszerűen azért, mert nem közülük való volt, s ennél fogva sürgősen el kellett tüntetni e földi életből bizonyítva a világ előtt , hogy egyedüli hatalmuk a döntéshozóknak lehet egyedül. Azóta is rendületlen ők gyakorolják világ fölötti hatalmukat, míg egyszer Jézus népe meg nem elégeli majd bitorló megtorlásaikat.
Kérlek Mindannyiatokat, hogy a feltámadás reményében nemzetünk gondolkodásbeli megtisztulásáért imádkozzatok, mert másként ebben a pokoli, rabszolgatartó világban Nagy-Hazánknak soha nem lesz szabadulása!
Nemzettestvéri szeretettel: Jakab Anna Sepsiszentgyörgyről