| Árva Vince atya 1932-ben született Rimócon. Édesanyja, aki székely volt, hat éves korában hagyta itt fiát, kilenc éves korában, pedig édesapja halt meg, aki keménynyakú kun kapitány fia volt. Õ e kettõbõl ötvözõdött: keményfejû, kitartó székely. Kora gyermekkorától papnak készült. A középiskoláit Újpesten és Pápán végezte. Nagyon hálás a pápai iskolának, ahol igazi magyar testvériséggel fogadták, segítették, hogy tanulmányait folytathassa, miközben Marcaliban katonai szolgálatát tölti. A katonaságnál megismerkedett egy pálos testvérrel, aki nem volt pap csak teológus, s együtt, az atya javaslatára elkezdik megszervezni a titkos Pálos rendet, annak ellenére, hogy az ÁVÓ figyeli õket. Aztán a központi szemináriumban tanult egy fél évig. Pendely Mihály püspök úr nagyon kérlelte, hogy maradjon ott, és doktoráljon. Benne viszont az a gondolat élt, amit Mindszenthy bíboros mondott: "Nem doktorálok anélkül is lehetek püspök." Szerencséjére visszakérte magát Esztergomba, mert szeptemberben a központi szemináriumból nyolcvan kis papot kitettek. Így Esztergomban fejezte be a teológiát 1959-ben. Ekkoriban több papot is letartóztatnak. Egyik ilyen letartóztatási jegyzõkönyvben az õ neve is szerepel és a következõk: "Árva Vince kijelentett elõttem, hogy többet nem foglalkozik a pálosokkal, hanem csak a történelemmel. Megmutatta, hogy milyen drága történelmi könyveket vásárolt, és már ebbõl áll az élete." Sikerült az atyának ennek köszönhetõen megúszni a következményeket. Esztergomban lett káplán. Szinte minden plébánián házkutatás tartanak, csak nála nem. Nagy félelmet keltett benne, hogy õt nem kutatatták át, s nem értette, hogy miért. Azután beállított hozzá egy részeg, aki azt mondta: "Tisztelendõ úr! Legyen jó ezután is, ne törõdjön semmivel." 1964-ben elõször jár Czêstochowában, hogy az államilag illegálisan mûködõ pálos rendet egyházilag jóváhagyassa. Rómából már volt meghatalmazása, és így Csêstochowa, írásba adta, hogy Árva atya a magyarországi tartományfõnök, és mindenhez van joga: fogadalmaztathat, feloldoztathat. Nagyon nagy szeretettel volt a lengyelek iránt. Minden nyáron 2-3 hetet ott töltött a pálos testvéreivel. Több kápláni hely után 1968-tól könyvtáros Esztergomban. 1970-73 között a Keresztény Múzeum referense, késõbb igazgatója. 1973-ban az õ irányításával zajlott le a Keresztény Múzeum felújítása. 1976-tól Márianosztrán plébános. Felújítja a Márianosztrai kegyhelyet. 1984-tõl a Római Magyar Intézet növendéke. A Szenttéavatási Kongregációban szentté avatási diplomát szerez. 1987 nyarát ismét Csêstohowában tölti. Egyik nap, amikor megszólalt a kolostor harangja, és minden pálos elindult a templomba, akkor már az atya sejtette, mi a helyzet. Ahogy bementek a kolostor kápolnájába, végigvonult a csêstochowai püspök, fölállt az oltár elé, és elõvett egy dekrétumot. Ez egy pápai dekrétum volt, amely az akkori generálist azonnali hatállyal megfosztotta a tisztségétõl, és ideiglenes a czêstochowai püspök lett a rend kormányzója. Nem merte elmondani a többieknek, hogy mi történt. Benne az munkált, hogy össze kell tartania a csapatot, a Pálos-rend Magyarországon nem szûnhet meg. Árva atya Rómába felterjesztette a titkos pálosok névsorát, hogy elismerjék szerzetesi voltukat. Ezt a Szerzetesi Kongregáció 1989. május 20-án elismerte. Felújítatja a Sziklatemplomot. 1990-tõl a Sziklatemplom vezetõje. Ugyanez idõtõl kezdve a Pálos-rend országos gondnoka. Miután a sziklából kitették, levéltári kutatást végzett - 3000 A4-es fénymásolt oldala van - arról a közel 25 éves levelezésrõl, amelyet Zichy Gyula kalocsai érsek folytatott a lengyelekkel arról, hogyan lehetne a Pálos-rendet visszaállítani. 1934-ben egy nagy ünnepség keretében meg is történt az ún. "visszatelepítés". A Nyugati pályaudvaron a kormányzótól kezdve mindenki nemzeti díszben ünnepelte az õsi magyar Pálos rend visszajövetelét. A várakozók fele lengyel, fele magyar volt. A lengyelek mosolyogtak az orruk alatt, hogy ez nem is az õsi rend. A sziklatemplomban és a kolostorba rendezkedtek be. 1994-ben számûzni próbálták Árva Vince atyát a Pálos rendbõl, és a rendben eltöltött 42 évi munkája jutalmául a Pálos renden kívüli életet javasoltak számára. Ettõl kezdve különbözõ helyeken lelkipásztori szolgálatokat lát el. Halála elõtt 11 évvel Pilisszántóra került. A szomszéd faluba misézett, és mise után bejött egy 74 éves ember, aki az állította, hogy pálos volt. Õ Kelemen István bácsi. Elmondta, hogy azok között volt, akik 1934-ben visszajöttek, és nagy ünnepélyességgel fogadták õket a Nyugatiban. A Sziklatemplomban helyezkedtek el, majd egy hónap múlva lengyel vezetõk mindenféle indok nélkül azonnali hatállyal elbocsátották õket. A magyar házfõnök adott nekik igazolást, amelynek a fénymásolatát megõrizte az atya. Ebben az áll, hogy semmi kifogás nem volt Pista bácsi ellen, és egyházmegyei szemináriumban biztosan jó pap lenne. Megkérdezte Pista bácsit az atya, hogy ezt miért fogadta el? Azt mondta: "Atya, én annyira elkeseredtem, hogy nemhogy pálos, de pap sem akartam lenni." Amikor Rómában volt, hogy megszerezze a szentté avatási szakképesítést állandó bejárása volt a levéltárba, és a könyvtárba. Az atya kikért egy 1215-bõl származó kódexet, kinyitotta és lehajolt és megcsókolta, mert olyan gyönyörû, tiszta írással készült, és folyamatosan tudta olvasni. Lefordította a Gyönyösi-féle 1527-ben befejezett kódexet. Õ építette ujjá a Sziklatemplomot, Márianosztrát. A márianosztrai kegyképre õ tette rá a Szent Koronát aranyozott ezüstbõl. Amikor elkészült a Szûz Anya fejére Szent István koronája, az ötvössel a kis Jézus fejére is csináltatott fõhercegi koronát. Lefordítja Gregorius Gyöngyösi humanista nevén (Gregorius Coelius Pannonius) Vitae fratrum eremitarum Ordinis Sancti Pauli Primi Eremitae azaz Szent Pál rendjén levõ testvérek életrajzai vagyis Gyöngyösi Gergely: Remete Szent Pál testvéreinek életét. Megtalálta Boldog Özséb sírját a pilisszántói temetõben. A sír helyére egy keresztet állíttatott. A sírját kötelességünk lenne jóhiszemû és jószándékú régészekkel helyre állíttatni és ezzel engesztelõ hellyé tenni az õsi pálos bölcsõt. Levéltári kutatásai közben fedezi fel, hogy nem az Õsi Boldog Özséb által alapított Pálos rendben van, hanem abban, amelyet 1784-ben Szaniszló lengyel király a magyar tartományról leválasztott. Ez a leválasztás két évvel elõzte meg II. József rendeletét, amely a magyar Pálos rendet hivatalosan megszünteti, s amely rend azóta, kisebb-nagyobb megszakításokkal folyamatosan önálló tartományként mûködik. Mint fentebb említve Árva Vince atya Istentõl kapott küldetésébõl a Boldog Özséb alapította Õsi Pálos-rend újjászervezését, tartja élte céljának, ugyanakkor Boldog Özséb szentté avatását, amire a dr. Lékai László bíboros, prímás, esztergomi érsek 1985. december 16-án kelt 155-6/1985 sz. levelében kinevezi Árva Vince atyát posztulátornak. Ezután kezdte meg az atya a szentté avatási eljáráshoz szükséges adatok összegyûjtését. Az elkészült anyag elsõ két kötete az Özséb tiszteletét bizonyító, mintegy 150 mûvészettörténeti ábrázolást tartalmazza. A harmadik kötet plébániák és egyházközösségek mintegy 160 szentté avatást kérõ levelét, a negyedik kötet az esztergomi érseki tartományhoz tartozó egyházmegyék kérõ és csatlakozó leveleit (mintegy 214 oldal), az ötödik kötet pedig a kalocsai fõegyházmegye szeged-csanádi egyházmegye, egri érseki tartomány kérõ- és csatlakozó leveleit tartalmazza mintegy 270 oldalon. Elkészült az öt kötet olasz nyelvû fordítása is. Az igen terjedelmes anyagból a teljesség igénye nélkül dr. Pataki Kornél gyõri püspök úr 1986. február 18-i, a pécsi püspöki iroda 1986. január 22-i, dr. Fábián Árpád szombathelyi püspök úr 1986. február 21-i 663/1986. sz., Udvardy József püspök úr 1986. január 11-i 57/1986 ikt. számú és dr. Mészáros Lajos érseki helynök úr 1986. szeptember 22-i 1767/1986.sz. hozzájáruló levelét, melyben támogatják a posztulátor eljárását az egyházkerületben, egyházmegyében etc. Több éve vizsgáltuk már és kerestük annak lehetõségét, hogy az egyetlen magyar rend a Pálos-rend újra magyar központúvá válhasson. Ezt azért tettük, mert õseink a történelem folyamán mindig a nemzet és a Pálos-rend elkötelezett hívei és többen pálos szerzetesek is voltak. Úgy gondoltuk, hogy a mai idõ konkrétan az európai integráció lehetõséget ad arra, hogy olyan kérdések vegyünk elõ, mint a Pálos-rend ügye, és ezt nemzetünk ügyévé tegyük. Az Európai Unió ösztönzi az állomokat arra, hogy a nemzeti identitásukat fent tartsák melybe, beletartozik az egyetlen magyar alapítású rend a Pálos-rend is, amely magyar központúvá kell, hogy váljon. A magyar eszmélés, a jobbat érdemlõ magyar társadalom felébresztésének elengedhetetlen kelléke kellene, hogy legyen a nemzetközileg ismert, magyar alapítású szerzetesrend magyar központúvá tétele, leválasztva a mesterségesen ráerõltetett lengyel vezetésrõl. A magyarságnak fontos, hogy a hit meggyengülésének általános folyamatában a magyar kereszténység megerõsödjék, öntudatunk felerõsödjön. Vissza kell állítani magyarországi központúvá, hiszen magyar Pálos-rendben, az ifjúság kapaszkodót, vagyis hitet nyerhet újra az elkövetkezendõ idõkben. A magyar pálos szerzetes elsõsorban nem magáért, hanem nemzetéért, hazájáért imádkozik és vezekel. A Pálos-rend 700 éves évfordulója volt 2008. december 13-án, mert 1308. december 13-án kelt, okmányban, Gentilis bíboros, a V. Kelemennek követe látogatásakor kapta meg a rend az engedélyt, hogy végleg Szent Ágoston regulája szerint szervezze meg életét. Valóban igaz az, hogy a lengyel barátaink által alapított rend gyökerei a Boldog Özséb által alapított rendbõl erednek ugyan, de mégsem tekinthetõk az 1786-ban megszûnt magyar rend jogutódainak, hiszen kongregációjuk mûködésüket Congregatio polona Fratrum Ord. S. Pauli i.Erem néven VI. Pius engedélyezte Apostolicae Sedis Auctoritas címû brévéjével. Ilyenformán a közvetlen összefüggés a szentté avatásban érintett személy és a lengyel rend közölt nincs. Árva Vince atya 2008. február 8-án kelt levelében kérelemmel fordult Németh László SVD, a Magyar Püspöki Konferencia a titkárához, melyben felvázolta, hogy a posztulátori feladatot a felsorolt tartalommal elvégezte eleget téve a dr. Lékai László esztergomi érsek felkérésének egyben jelezte az aktori szerepet betöltõ bíboros úr elhunytára tekintettel szükséges, hogy aktorként Rómában megfelelõ képviselõje legyen az ügynek és a püspöki konferenciát tartotta megfelelõnek erre a feladatra. A magyar Pálos-rend alapítójának Özséb kanonok, oltárra emeléséhez a szükséges anyagot 22 éves munkával összegyûjtötte Lékai László néhai bíboros, prímás, esztergomi érsek úr által reá ruházott posztulátori feladatát teljesítette. Errõl és az elvégzett munkáról, valamint a szentté avatás készre jelentésérõl továbbá a Pálos-rend sajátos helyzetérõl tájékoztatta Õszentsége XVI. Benedek pápát. A Magyarok Világszövetsége Árva Vince atya, Boldog Özséb hivatalos posztulátorának felkérésére vállalta a szentté avatási perben az aktor szerepét. Az Árva Vince atya által összeállított, Boldog Özséb szent életét bemutató 17 kötetet 2008. december 13-án, az MVSZ által a Pálos Rend egyetértésével rendezett, elsõ emléknap keretében adták át Patrubány Miklósnak, az MVSZ elnökének. Árva Vince atya másnap visszaadta lelkét a teremtõjének. Mons. Angelo Amato, a Szentek Ügyei Kongregációjának prefektusa hivatalában fogadta Patrubány Miklóst, a Magyarok Világszövetségének elnökét. Az MVSZ elnöke átadta az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a Pálos Rend alapítója, Esztergomi Boldog Özséb szentté avatási dokumentációját. A 17 kötetet Esztergomi Boldog Özséb posztulátora, a közelmúltban tragikus körülmények között elhunyt Árva Vince atya állította össze, 22 éves munkával. Árva Vince atya 2008. augusztus 19-én, a Magyarok VII. Világkongresszusán jelentette be nyilvánosan, hogy a Magyarok Világszövetségére szeretné bízni a hatalmas munkával összeállított anyagot. Mélyen gyászoljuk Õt. Akik jól ismertük, hiszen tudjuk, hogy személyében a Magyar Pálos Rend a második újralapítóját vesztettük el. Õ nem a visszatelepítésrõl beszélt, hanem az újraindításról ennek érdekében mindent megtett, nem kímélte erejét és életét. A sok új hivõt szerzett személyével a katolikus egyháznak és a hívek hitét tovább erõsítette és mélyítette hiteles személyével és teljes hitével. Nagyon szeretünk Atya, számunkra nem haltál meg, mert arra fogunk gondolni, amit mondtál nekünk - "Mindig segíteni foglak benneteket onnan Fentrõl." Kérjük a Teremtõ Istent, hogy Boldog Özséb szentté avatásának hatása hazánkra és az emberiségre a szeretet pozitív erejével hasson, és ez az erõ kössön össze bennünket. Legyen a nemzetet építõ összefogás legjobb példája és Isten szeretetének áldott eredménye. A két kontinenst, Európát és Amerikát összekötõ közös szentünk Boldog Özséb atya. Kinek szellemiségét az elmúlt 700 esztendõben folyamatosan erõsödni látjuk, hiszen mindannyian tudjuk, Özséb atya szellemi hagyatéka nyomán jön létre a 20 millió magyar összetartozásának érzése, akik e nagyvilágban élve imákkal erõsítik Õt. Bakk István Bakk Endre Kanonok Alapítvány Elnöke
| 