mondta a kormányfői bejelentéseket követően az MSZP frakcióvezetője. Mesterházy Attila kifogásolta, hogy a programot a hétvégén úgy állították össze, hogy arról nem egyeztettek sem a civil szervezetekkel, sem az érdekképviseletekkel. Az ellenzéki politikus emlékeztetett rá, hogy a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány a válság túlélését tekintette feladatának, amelyre az új kabinet építkezhet. Az MSZP-s politikus üdvözölte, hogy a Fidesz-KDNP rájött: a kormányzás felelősség, és figyelni kell a nemzetközi gazdasági környezetre is. Az ellenzéki politikus továbbra is hiányolta az egyensúlyteremtés programját. Mesterházy Attila felhívta a figyelmet arra, hogy az úgynevezett "offshore-lovagokat" először saját tagjaik között keressék a Fidesz politikusai. Lendvai Ildikó pártelnök elsősorban azt kifogásolta, hogy a havi 1 millió forintnál többet keresők adóterheit csökkentik, miközben megszüntetik a minimálbér adómentességét. A szocialista politikus szerint túlzó forradalminak nevezni azt, hogy 17-ről 16 százalékra csökken a személyi jövedelemadó mértéke.

A Jobbik elnöke nagyrészt jónak nevezte az akciótervet, ám hiányolta a hatástanulmányt. Vona Gábor szerint kérdéses, hogy ezek a lépések kellően átgondoltak voltak-e, vagy az utóbbi napok kormánypárti kommunikációja miatt kerültek kényszerpályára. A Jobbik frakcióvezetője nem szeretné, ha az elmúlt 8 év kormányzásának, valamint Kósa Lajos és Szijjártó Péter múlt heti nyilatkozatainak levét a közszférában dolgozók innák meg. Vona Gábor hozzátette: nem támogatják az egykulcsos adórendszer bevezetését, ám az adó mértékének csökkentését igen. Az ellenzéki pártelnök hiányolta a multinacionális cégekkel kapcsolatos konkrét kormányzati lépéseket. Vona Gábor a múlt heti kormánypárti megnyilatkozásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: "Kósa Lajos bűne annyi volt, hogy a döglött pumát mutogatta...".

Az LMP elnöke szerint neokonzervatív fordulat és szegényellenes politika jellemzi a kormány akciótervét. Schiffer András hozzátette: az egykulcsos adó bevezetése a felső középrétegek egyoldalú kedvezményezése, amellyel cserben hagyják a szegényeket. Az ellenzéki politikus szerint az akciótervben az adócsökkentés populizmusa és a kisebb állam demagógiája fedezhető fel. Az LMP egyetért a hitelkárosultak megsegítésével, ám a frakcióvezető aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a bankok a kisemberek zsebéből fogják pótolni az állam által beszedett többletköltségeket.

A Fidesz támogatja a kormány gazdasági akciótervét - mondta kedden a párt frakcióvezetője. Lázár János szerint azonban fontos az elmúlt 8 évben kialakult helyzet felelőseinek megnevezése. A kormánypárti politikus szerint társadalmi igény a számonkérés. Lázár János az ellenzék támogatását is kérte az akcióterv elfogadásához, mert a kétharmados többség ellenére is erre van szüksége az országnak.

A KDNP frakcióvezetője is támogatásáról biztosította az akciótervet. Harrach Péter úgy fogalmazott, hogy "végre van gazdája közös dolgainknak, a beszédben végre a magyar emberek véleménye és a társadalmi igazságosság türköződött". A politikus hozzátette: sok érdeket sért majd a törvénycsomag, ám nem a kisemberek érdekeit.

Orbán Viktor viszontválaszában azt mondta: nem kértek 100 napnyi türelmet, és most ennyi lépésre volt lehetőség. A kormányfő szerint kárt okozhat, ha most napirendre kerül az államadósság esetleges átütemezésének kérdése, ezért azt kérte, hogy a kérdés tárgyalását halasszák egy világgazdaságilag nyugalmasabb időszakra. A miniszterelnök hiányolta a képviselőcsoportok reakcióját a pártok finanszírozásának 15 százalékos csökkentésével kapcsolatban, ám ezt az ellenzék támogatása nélkül is végrehajtják - tette hozzá a kormányfő. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) meg fogja védeni a devizahiteleseket a bankok esetleges teheráthárítási szándékaitól. A kormányfő viszontválasza végén hangsúlyozta, hogy legfőbb célja a nihilizmus és a cinizmus elleni harc.

29 pontos akcióterv részleteit ismertette kedden a parlamentben Orbán Viktor. A kormány az új gazdaság és felelősségvállalás megalapozása jegyében bankadó bevezetését kezdeményezi, tárgyalásokat indítanak a közüzemi díjak emelésének befagyasztására, és a hitelesek védelmében 2010 év végéig kilakoltatási moratóriumot kívánnak bevezetni. A miniszterelnök bejelentette, hogy nemzeti eszközkezelő társaságot hoznak létre, hogy a bedőlt hitelű lakások ne kerüljenek ki a korábbi tulajdonosi körből. Orbán jelezte, hogy a közszférában teljes telefon-, gépjármű- és bútorvásárlási stopot hirdet, az állami szervekhez költségvetési felügyelőket küldenek ki, csökkentik az állami cégek igazgatóságainak és felügyelő bizottságainak számát. Szintén az állami szférában bevezetik a bruttó 2 millió forintos fizetési plafont. Utóbbi kapcsán Orbán megjegyezte, hogy ez alól a Magyar Nemzeti Bank sem kivétel. A kormány 16 százalékos egykulcsos adó bevezetését javasolja, indítványozza a társasági adó 19-ről 10-ra csökkentését a kis és közepes vállalkozások esetében.
- Független Hírügynökség -