Date: 2010/7/23
Subject: Megszületett a nemzeti centrum - Minden a narancsos forgatókönyv szerint - Orbán mellett Boross Péter és Pozsgay Imre is alkotmányoz
To: Kutasi József <jozsef@kutasi.eu>
www.nemzetihirhalo.hu *************
Megszületett a nemzeti centrum
2010. július 22., 18:24 fidesz.hu
Orbán Viktor szerint a kormány megalakulása óta eltelt ötvenhat nap jelentősége, hogy a józan ész Magyarországon is túllépett a XX. század ideológiai keretein, és megszületett egy új politikai közösség, a nemzeti centrum. A miniszterelnök csütörtöki napirend előtti beszédében az Országgyűlésben megerősítette: Magyarország az év végére teljesíti a 3,8 százalékos költségvetési hiányt.
A kormányfő a parlamenti ülésszakot értékelve leszögezte: a nemzeti centrumnak köszönhetően az új Országgyűlés a cselekvés helyszíne lett, és nem egészen két hónap alatt többet végzett, jelentősebb változásokat hajtott végre, mint elődei nyolc év alatt.
A nemzeti centrum a józan ész közössége, mindenki beletartozik, aki szerint a józan ész fontosabb, mint az ideológiai megosztottság - húzta alá. Mindenki beletartozik, aki nem akarja - fűzte hozzá -, hogy a múlt, az áprilisi választásokon lezárt korszak, megdöntött rendszer visszatérjen, aki bízik abban, hogy a nemzeti együttműködés rendszerében "képesek leszünk jobb jövőt teremteni". A miniszterelnök kiemelte, hogy a nemzeti centrum mindenki felé nyitott, szabad közösség, csak az nem tartozik bele, aki nem akar a része lenni; azt a polgári oldal választási sikere hozta létre, de tudni, hogy sok baloldali is ide szavazott. A választáson győztes erőknek több baloldali szavazójuk van, mint magának az MSZP-nek - fogalmazott azzal, hogy a nemzeti centrumban a baloldali szavazók is ott vannak több száz ezren. Az új kormány őket is képviseli, ezért a baloldali értékvilágú emberek felkérése, kinevezése jelentős, fontos állami feladatokra, nem politikai gesztus, hanem a "nemzeti centrumpolitika lényegi eleme" - közölte példaként említve az Állami Számvevőszék alelnöki és az alkotmánybírói posztot.
A nemzeti centrumról - amely hosszú távú biztonság, a stabilitás, fejlődés záloga lehet - azt mondta még: ezt a közösséget a társadalom nagy többségének közös értékei tartják össze, ezek a munka, az otthon, a család, az egészség és a rend.
Orbán Viktor ezt megelőzően hosszan beszélt arról, hogy egész Európában az XX. századi ideológiai keret a század végére kifulladt; azok az országok tudták kezelni a feszültségeket, ahol létrejött a társadalmi-politikai paletta közepe táján egy nagy, erős közösség, amely képes volt félretenni a XX. századi ideológia vitákat, képes volt a józan ész nevében megegyezésre jutni a kivezető út irányairól, közös jövőképről.
Felhívta a figyelmet a magyar politika európai léptékű, mélyreható átalakulására és megújulására. Megismételte: áprilisban kétharmados forradom történt, amely átalakította a magyar közéletet; ez az átalakulás alkotmányos volt és választások útján történt. Orbán Viktor kiemelte: a választásokon létrejött kétharmados többségből tartós politikai közösséget szeretne formálni; ezt centrális erőtérnek, vagy nemzeti együttműködés rendszerének nevezték el.
A politika első számú feladata a közösségépítés - emelte még ki. Ezért számára a kormányzás értelme a nemzeti centrum védelme, erősítése, bővítése; amiért kormányoznak, az a nemzeti centrum, ahogy kormányoznak, a nemzeti együttműködés rendszere.
Orbán Viktor az elért eredményekről azt mondta: minden új közösség a közös cselekvésben kezd magára ismerni, öntudatossá válni.
A kormány az elmúlt 56 napban a józan ész nevében arra vállalkozott, hogy ledöntse azokat a tabukat, amelyeket a 20. századi ideológiai viták mutattak. A tabuk közé sorolta a kisebb létszámú parlamentet és az adórendszert is. "A józan ész nevében megtettük az első lépéseket": megmutattuk, lehet jelentős, azonnali adócsökkentés, minden idők legalacsonyabb jövedelemadójának bevezetését készítjük elő, és csökkentettük a kis- és közepes vállalkozások adóját. Leszögezte: elkötelezett olyan adórendszer kialakításában, amely a nemzeti centromot erősíti.
Orbán Viktor azt mondta: eddig tabunak számítottak a bankok, az egész magyar pénzügyi rendszer, márpedig "józan ésszel" elfogadhatatlan, hogy "a bankokat szent tehénként tiszteljük" akkor is, amikor éppen egy globális válság söpör végig a világon, amely a bankoktól indult ki. Miközben a válság, az előző kormány és a nemzeti bank rossz döntéseinek hatására ezerszámra mentek csődbe a magyar vállalkozások, szűntek meg munkahelyek, került padlóra a teljes magyar építőipar, aközben a bankok a 2009-es évben hatalmas hasznot könyvelhettek el - mondta. "A bankokkal is együttműködést akarunk, a profitjukat is természetesnek tekintjük, de a baj orvoslásából nekik is ki kell venniük a részüket" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy "a józan ész nevében megmutatjuk": a bankrendszer megadóztatása nem tabu. Vége azoknak az időknek, amikor a nagyok és erősek minden felelősséget az emberekre akartak hárítani - jelentette ki. Orbán Viktor szükségesnek, igazságosnak és hatékonynak nevezte a bankadót, mert az szerinte az ország és az emberek érdekeit szolgálja egy nagyon nehéz helyzetben. "Ez a tabu is a porban" - jegyezte meg.
Tabunak számított az is, hogy nem lehet egyszerre gazdasági növekedést serkentő és pénzügyi stabilitást biztosító politikát folytatni; "józan ésszel azonban ez lehetséges", ez a tabu is a múlté - mondta. Meg lehet adóztatni a jó erkölcsbe ütköző állami végkielégítéseket, véget lehet vetni az állami pazarlásnak, és meg lehet védeni az időseket és a családokat attól, hogy a közüzemi szolgáltatások díja az egekbe szökjön - sorolta a megdöntött tabukat. A kormányfő arról is beszélt, hogy az elszámoltatás is lehetséges, ami korábban szintén tabu volt. Pedig erre a jövő érdekében szükség van, e nélkül ugyanis nem lehet letörni a korrupciót - tette hozzá.
A nemzetközi pénzügyi tárgyalásokról szólva kijelentette: az a hitelt megtestesítő szerződés, amelyet 2008-ban vett fel Magyarország, egy rossz gazdaságpolitika következménye. A miniszterelnök a kormány nevében megköszönte a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), hogy "kihúzott bennünket a bajból", amikor az előző kormány, a nemzeti bank rossz politikája csődbe vagy csőd határára sodorta Magyarországot.
Mint mondta, az a tény, hogy Magyarország ismét adósságcsapdába jutott, bűn, egy politikai konszenzust rúgtak ugyanis fel; ebből az adósságcsapdából ki kell törni. Hozzátette, helyre akarják állítani Magyarország elveszett gazdasági önrendelkezését, mert anélkül nincs gazdasági felemelkedés. Aláhúzta: Magyarország minden szervezettel tárgyal, mert ez az ország érdeke. E nemzetközi pénzügyi szervezetek szerint az ország állapota ma mintegy 4-4,1 százalékos költségvetési hiányt mutat. A kormányfő ezt egy erősen optimista helyzetértékelésnek tartja. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az év végére a mostani 4,1 százalékos hiányt 3,8-ra kell csökkentenie. A kormányfő leszögezte: az IMF-fel egy rossz gazdapolitika következtében kötött szerződés október végén kifut, az abban foglaltakat Magyarország teljesíti, így a 3,8 százalékos költségvetési hiányt is.
Orbán Viktor rámutatott ugyanakkor arra, hogy az Európai Unióval nem akarat kérdése, hogy tárgyalunk-e, hiszen egyrészt az EU-hoz tartozunk, másrészt Magyarország több mint hat éve úgynevezett túlzottdeficit-eljárás alatt van. Valamit javít a helyzeten, hogy időközben "néhányan mellénk pottyantak, nem egyedül ülünk a szégyenpadon". Ez azt jelenti, hogy az EU-nak nem Magyarország gondját kell megoldania többé, hanem az egész EU gazdasági gondját - mondta.
Összegzése szerint komoly és fontos munkát végeztek a választások óta, különösen az elmúlt 56 nap alatt. Véleménye szerint az ország az elmúlt 56 napban végzett munka alapján büszke lehet a minisztereire.
A miniszterelnök szerint "komoly és nehéz munka vár ránk", az ősz során további tabukat kell ledönteni "a józan ész nevében". Orbán Viktor azt mondta: a kabinet legfontosabb feladata most az, hogy az első akcióterv beindítása után senki se érezhesse úgy, a változások során "vele nem törődünk". "Senkit sem fogunk az út szélén hagyni" - közölte a kormányfő az Országgyűlésben. "Figyelnünk kell azokra, akik ma még kevés jövedelemmel rendelkeznek, hogy ők is érezzék, a változás értük is történik"; figyelni kell azon emberek gondjaira, akik segítségre szorulnak, mert kiskeresetűek, mert jóhiszeműen hiteleket vettek fel, ám nem tudják fizetni tartozásukat, mert a megélhetés és a rezsi elviselhetetlen terhet jelent számukra - fogalmazott Orbán Viktor. Hangsúlyozta, "pontosan tudjuk, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy a széthúzásból fakadó tehetetlenség korszaka helyett egy sikeres, együttműködésre épülő új korszakot, egyfajta modern békeidők időszakát valósítsuk meg a következő években". (MTI)
www.nemzetihirhalo.hu *************
Minden a narancsos forgatókönyv szerint:
Kövér házelnök lett, Stumpf és Bihari alkotmánybíró
2010-07-22 20:10 barikád.hu
Házelnökké választotta a parlament Kövér Lászlót, a Fidesz országos választmányának elnökét. A politikus a titkos szavazáson 304 igen és 50 nem szavazatot kapott.
A szocialista frakció előre jelezte, hogy nemmel szavaz Kövér László házelnökké választására. Az Országgyűlés elnökének megválasztásakor a titkos szavazásokon korábban is előfordult néhány "nem" szavazat, de a szokásjog alapján az ellenzéki pártok is támogatták a házelnök-jelölteket. Most először fordult elő, hogy egy képviselőcsoport testületileg elutasította az Országgyűlés elnökének megválasztást.
Kövér Lászlót augusztus 6-i hatállyal választotta házelnökké a parlament.
Az új házelnöknek gratulált Sólyom László államfő, Paczolay Péter az Alkotmánybíróság elnöke, Baka András a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Orbán Viktor kormányfő és a frakciók képviselői.
Az Országgyűlésnek azért kellett új házelnököt választania, mert a jelenlegi elnököt, Schmitt Pált június 29-én köztársasági elnökké választotta a parlament.
A Fidesz elnöksége július 8-9-i alcsútdobozi ülésén tárgyalt a házelnökválasztás kérdéséről. Másnap, július 10-én Kövér László újságírói kérdésre közölte: vállalja a tisztséget. Orbán Viktor szóvivője, Szijjártó Péter végül július 16-án jelentette be hivatalosan, hogy a pártelnök-miniszterelnök Kövér Lászlót javasolja házelnökjelöltnek a Fidesz-KDNP-frakció számára. A képviselőcsoport hétfői ülésén egyhangúlag támogatta a Fidesz választmányi elnökének házelnökké választását.
Alkotmánybíróvá választották Bihari Mihályt és Stumpf Istvánt
Alkotmánybíróvá választotta az Országgyűlés Bihari Mihályt és Stumpf Istvánt. Mindkettejüket a Fidesz-frakció jelölte a posztra. A titkos szavazáson Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke 271 szavazatot kapott, míg Stumpf Istvánra, az első Orbán-kormány kancelláriaminiszterére 265-en voksoltak. A szavazás eredményének kihirdetése után Bihari Mihály és Stumpf István esküt tett.
Az alkotmánybírákat jelölő eseti bizottság a Fidesz által javasolt Bihari Mihályt és Stumpf Istvánt, a KDNP által javasolt Dienes-Oehm Egont, az MSZP által jelölt Mészár Rózát, a Jobbik által javasolt Zétényi Zsoltot, illetve az LMP által javasolt Tóth Mihályt, Lehoczkyné Kollonay Csillát és Bándi Gyulát jelölte alkotmánybírónak. A KDNP-s jelölt visszalépett a választástól.
Az ellenzéki pártok korábban vitatták Stumpf István szakmai alkalmasságát, mert szerintük a jelölt nem felel meg a törvényi követelményeknek ahhoz, hogy alkotmánybíróvá lehessen választani. Stumpf István viszont azt közölte: tudományos előélete és jogászi munkája teljességgel megfelel az alkotmánybírói poszt betöltéséhez szükséges előírásokat tartalmazó törvény betűjének és szellemének.
Az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvény szerint a testület tagjává minden olyan jogi végzettségű, büntetlen előéletű magyar állampolgár megválasztható, aki 45. életévét betöltötte.
A jogszabály rendelkezik arról is, hogy az Országgyűlés - kétharmados többséggel - az Alkotmánybíróság tagjait kiemelkedő tudású elméleti jogászok (egyetemi tanárok, illetőleg az állam- és jogtudomány doktorai), vagy legalább húsz évi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül választja. A szakmai gyakorlatot olyan munkakörben kell letölteni, amelynek ellátásához az állam- és jogtudományi végzettség szükséges - olvasható a törvényben.
Az összeférhetetlenségi szabályok között szerepel az, hogy az Ab-nek nem lehet tagja az, aki a választást megelőző négy évben a kormány tagja vagy valamely párt alkalmazottja volt, valamint az sem, aki vezető államigazgatási tisztséget töltött be.
MTI - barikad.hu
* www.nemzetihirhalo.hu *************
Orbán mellett Boross Péter és Pozsgay Imre is alkotmányoz
Orbán Viktor miniszterelnök személyesen is részt kíván venni az új alkotmány megalkotásában - ezért hat szaktekintélyt - mások mellett Boross Péter volt miniszterelnököt, és Pozsgay Imrét - kért fel a koncepció kidolgozására. Népszavazás nem lesz.
Személyesen is részt kíván venni az alkotmányozási folyamatban Orbán Viktor, ezért a miniszterelnök hat szaktekintélyt kért fel az új alaptörvény koncepciójának a kidolgozására - tudatta Szijjártó Péter. A miniszterelnöki szóvivő elmondása szerint a hatfős testület tagja lesz Boross Péter volt miniszterelnök, Pálinkás József MTA-elnök, Szájer József Ep-képviselő (aki részt vett az európai parlament alkotmányozozó konventjének a tanávcskozásain is), Schöpflin György EP-képviselő, Stumpf István volt kancellária-miniszter, valamint Pozsgay Imre.
A miniszterelnök mellett dolgozó testület "a másik szál lesz" az alkotmányzási folyamatban, a parlamenti előkészítő bizottságon kívül.
Az alkotmányzási folyamat végén nem lesz népszavazás - válaszolta kérdésünkre Szijjártó Péter, mert mint mondta, a választásokon a Fidesz és a KDNP alkotmányozó felhatalmazást kapott, azaz a parlamenti döntés elég lesz.