Date: péntek, 2010. agusztus 27.
Subject: ÁLLTSANAK SZOBROT DEMSZKY GÁBORNAK!
To: Kutasi József
KÖZÉRDEKŰ, IGAZ, AKTUÁLIS.
A MAGYAR JUSTITIA BIZOTTSÁG
ÁLLÍTSANAK SZOBROT DEMSZKY GÁBORNAK!
A meghatódottság érzése miatt nehezen találok megfelelő kifejezéseket Demszky Gábor búcsúbeszédének és egyes hozzászóló ajnározóinak értékelésére.
Kétségtelen, hogy Demszky távozása engem is „megrendített”, és Petőfi Sándor Vörösmartyhoz irt versének egy változata jutott eszembe: „Omoljatok, szemem (öröm) könnyűi,/ E lehullott nagy senkiért!/ Nem én téptem le homlokáról,/ A hazugságból font babért.
Mindezek ellenére, egyet kell értenem azokkal, akik egy Demszky szobor felállításának a gondolatával foglalkoznak (elképzelhetőnek tartják, lásd.: Steiner Pál, Gy. Németh Erzsébet, Havas Szófia, Szolnoki Andrea, Pokornyi Zoltán, stb.) és javaslom, hogy minél előbb hozzák tető alá ezt az emlékművet.
Egy olyan hazug, vezetésre képtelen,- fűt-fát: négyes metrót, közbiztonságot, gyógyszert, tüzelőanyagot, kátyútlanítást, zöldterületet és korszerű metropoliszt ígérgető, önmagát mutogató és semmittevő világutazó, megérdemli, hogy az utókor, egy vagy több szoborral is emlékezzen tetteire.
A szoborkompozícióval be kell mutatni Demszky 20 éves „ténykedését” és a budapestiek mérhetetlen türelmét (közömbösségét, hiszékenységét vagy elfogultságát), mert 5 (azaz öt) cikluson át eltűrték, hogy szembeköpje a (reá szavazó) választó polgárokat.
A szobor létrehozásán dolgozó ILLETÉKESEKNEK ingyenes tanácsadással szolgálok, hogy a forma, a méret, az anyag, az elhelyezés és a különféle kellékek összhangja híven tükrözze (kifejezze) Demszky két évtizedes „munkásságát”.
Az emlékmű főalakja (Demszky) minimum 20 méter magas legyen, környezetében (mellék figurákként) Hagyó Miklós, Havas Szófia, Gy. Németh Erzsébet, Szolnoki Andrea és Steiner Pál üldögéljenek egy kispadon, körülöttük pedig (köralakban elhelyezkedve) 10-12 fekete ruhás, fekete szemüveges „biztonsági gorillák” „álldigáljanak” nyitott fekete színű (itt-ott sárga foltos) esernyőkkel.
Elképzelhető, hogy egy /vagy több) teniszlabda adogató gép (ünnepnapok alkalmával) tojásméretű labdákat lövöldözne ki az esernyősök felé, miközben egy rejtett hangszóró részleteket közvetítene Demszky március 15-én vicsorgó hangon artikulált ünnepi beszédéből.
A szoborkompozíció figuráit célszerű lenne vas(acél) merevítésű bádoglemezekből kikalapálni, Demszky hátoldalához pedig egy kb. 8-10 méteres acéllétrát rögzíteni, amelyről elérhető az a testrésze, amely egyes rajongói számára kiemelt jelentőséggel rendelkezik. Ha a bugyelláris lehetővé teszi, akkor kisméretű mozgólépcső felépítésétől sem kell elzárkózni.
Egy kb. 10 méter magas és 5 méter széles márványtáblán aranyozott betűkkel és színes világtérképen (jól szemléltető vonalkákkal és köröcskékkel) tüntessék fel, hogy Demszky 20 év alatt merre és hányszor járt külföldön „tapasztalatcsere” céljából Kanadától (Ottawától) a Dél-Afrikai Köztársaság Fokvárosi hadikikötőig bezárólag.
Jelezni kell azt is, hogy a horvát tengerpart közelében milyen tortúrával építkezett (?), mivel a jogosítványától is megfosztották, ezért szolgálati kocsiját és sofőrjét kellett igénybe venni az oda-vissza út megtételéhez.
Ha figyelembe vesszük azt az újsághírt, miszerint (átlag) egy évben 75 napot töltött külföldön, azaz 20 év alatt 1500 napig (vagyis kb. négy évig) volt távol szolgálati helyétől, akkor értékelhető az a kín, amellyel a honvágy gyötörte és az sem vigasztalhatta, hogy prémiumot, jutalmakat és egyéb juttatásokat erre az időszakra is folyósították számára.
A márványtáblán fel kell tűntetni azt, hogy Demszky eredményesen csökkentette Budapest zöldterületét, 10 négyzetméter jut egy budapesti lakosra, és ezzel jelentős összeget spórolt meg, hiszen pl. Bécs városában 130 négyzetméter a fejkvóta, amelynek a gondozása osztrák főváros költségvetését terheli.
Demszky nevéhez fűződik az EXPÓ „megfúrása”, Sztalin díszpolgári címének meghagyása és a Teleki szobor „kipaterolása”, tehát nem állítható, hogy mindig passzív szemlélője volt a Budapestet érintő kérdéseknek.
Demszkynél még azt is értékelni kell, hogy Gergényi főrendőr kaftánjára két kitűntetést is feltűzött, mert nagyra értékelte, hogy választópolgárait példátlan brutalitással verette szét. Ezeket a jeleneteket is be lehetne vésni az emlékmű márványtáblájába, illetve beépíteni egy DVD-vel összekapcsolt monitorba, amely Gergényi „megdicsőülését” is szemléltetné.
Ehhez kapcsolódva, ki lehetne egészíteni a berendezést egy számítógéppel, amely szintén kapcsolatba lenne a monitorral és félóránként jelezné, hogy a Demszky által „létrehozott” adósság halmaz, egy budapesti illetőségű adófizetőre lebontva, hogyan változik az idő függvényében.
Vitatható ugyanis, hogy a négyes metró vonalának „furkálása”, a Margit hídfelújítása vagy az utak építése miért kerül (háromszor vagy négyszer) többe, mint más európai városokban. Viszont értékelni kell, hogy utódjának minden jót kívánt a munkálatok befejezéséhez és a metróvonal továbbfejlesztéséhez...
Vlagyimir Iljics Lenin említette egykoron, hogy: „Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik!”. Demszky elismerte, hogy az utóbbi három évben sokat hibázott, de ezzel a bűnbánó kijelentésével megcáfolta a szifiliszes, nagy szószátyár proletárvezért, mert ő úgy is képes volt hibázni, hogy nem dolgozott! Vagyis: semmilyen értékteremtő vagy említésre méltó munkát nem végzett 20 év alatt! Ezt is fel kellene tüntetni a márványtáblán, esetleg a 20 évet csökkenteni négy évvel, külföldi kéjutazásait leszámítva.
Végezetül: a szoborkompozíciót célszerű lenne a Szobor Parkban elhelyezni, vagy egy szeméttelep közelében, ahol lehetne parkolási és belépési díjat szedni, biztosítva az üzemeltetés költségeit.
Feljegyezte:
Prof. Dr. Bokor Imre
az MJB elnöke