* www.nemzetihirhalo.hu *************
A Nemzeti Jogvédő Alapítvány Állásfoglalása
az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekkel kapcsolatos peren kívüli joggyakorlatról.
az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekkel kapcsolatos peren kívüli joggyakorlatról.
Az Országgyűlés 33/2010. számú (VI. 11.) OGY határozata az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről és az ennek végrehajtásáról kiadott 1189/2010. (IX. 13.) Korm. határozat az állami vezetoi mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megilleto kártérítésekrol szóló 33/2010. (VI. 11.) OGY határozat végrehajtása érdekében szükséges intézkedésekrol, megfelelő keretet nyújt a jogsértettek hatékony és gyors kárpótlására. A peren kívüli megegyezéseket előkészítő tárcaközi bizottság, a melynek előterjesztéseit az illetékes belügyminisztériumi államtitkár bírálja el végső soron, számos esetben megfelelő pénzügyi jogsegélyt nyújtott a peren kívüli tárgyalások keretében. Ugyanakkor egyes esetekben, a minisztériumi szintű elbírálásban a túlzott óvatosság és a megfelelő, reális joghelyreállítás elveinek nem megfelelő értelmezése tapasztalható.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédeinek tapasztalatait megfelelő időben összegezzük, s a kárpótlási-kártérítési folyamatot értékelni fogjuk, amit jelenleg az ügyvédi és szolgálati titoktartás elveinek tisztelete miatt sem tehetünk meg, továbbá a peren kívüli egyeztetések sikerét sem kívánjuk veszélyeztetni. A később súlyos kifogások és az országgyűlési akarat fogyatékos érvényesülését érintő bírálatok megelőzése végett mindazonáltal fontosnak tartjuk a következők rögzítését:
Az országgyűlés akarata a megfelelő, megnyugtató kártérítési folyamat peren kívül való végrehajtására, a több éves peres eljárások megelőzésére ill. megszüntetésére, s az áldozatok bizonytalan helyzetének megszüntetésére, anyagi igényeik gyors, megnyugtató rendezésére irányul.
A végrehajtási kormányhatározat a méltányosság elvének érvényesítését írja elő, ezzel olyan többlet elemet visz be a jogviták békés rendezésének folyamatába, amely nem, vagy csak kisegítő jelleggel érvényesülhet a bírósági gyakorlatban. A határozat azt is kimondja, hogy "a Kormány által méltányosnak tartott és a jogosultnak felajánlott kártérítési összeget helyezzék bírósági letétbe, amennyiben a károsult azt nem fogadja el és kárigényét peres úton kívánja érvényesíteni."
Ezen szabály megfelelő értelmezést kíván, mert kizárólag nyelvtani értelmezéssel oda vezet, hogy elzárja a peren kívüli részegyességek útját, mintegy szankcionálja a bírósági jogérvényesítési szándékot, s az elismert kártérítési jogalap ellenére meggátolja, hogy a károsultak hozzájussanak követelésük elismert részéhez. Így az évekig tartó perek után a nem kamatozó, az időmúlás és pénzromlás miatt értékcsökkent letéthez juthatnak csak hozzá a jogosultak.
Mindez ellentétes a Polgári Törvénykönyv 287. § rendelkezésével, amely szerint "(1) Ha a jogosult személye bizonytalan, lakóhelye, illetőleg székhelye ismeretlen, vagy ha a jogosult késedelembe esik, a pénz fizetésére, továbbá értékpapír vagy más okirat kiadására irányuló kötelezettséget bírósági letétbehelyezéssel is lehet teljesíteni." Az említett esetben ugyanis egyik feltétel sem állapítható meg. A 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet a bíróságon kezelt letétekről 1. §-ában kimondja, hogy "Bírósági letétbe helyezésnek a) teljesítés céljából (Ptk. 287. §; a továbbiakban: teljesítési letét)" van helye, de nem akkor, ha részteljesítést is elfogad a jogosult.
A részegyességeket lehetővé kell tenni abban az esetben, ha a károsult a felkínált részegyességet elfogadja, s ekkor a károsult nem tekinthető úgy, hogy megtagadta a kártérítés elfogadását. A kártérítés el nem fogadásának az minősíthető, ha valaki elzárkózik részegyesség megkötésétől.
Az igazságosság alapelvéből következő méltányossági elv sajnálatosan mindeddig nem tapasztalt megfelelő alkalmazásával pedig megelőzhető olyan helyzet kialakulása, amelyben éppen a legsúlyosabban jogértettek, részben vagy teljesen megvakult személyek, szellemi-lelki megrokkanást, megpróbáltatást folyamatosan elszenvedők kényszerüljenek évekig tartó peres eljárásokra, s ezzel a nemes célú határozatok végrehajtása kudarcot szenvedjen.
A 2006-os kártételek ügyének megfelelő módon való befejezése feltétele a köznyugalom és közbizalom helyreállításának, a szabadságharc évfordulója méltó megünneplésének.
Budapest, 2010-09-30.
Nemzeti Jogvédő Alapítvány
www.nja.hu www.njsz.hu