* www.nemzetihirhalo.hu *************
Szövetség az Igazságért
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat október 23-án, az '56-os Forradalom és Szabadságharc 54. évfordulóján ünnepi közgyűlést és sajtótájékoztatót tartott Budapesten.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat október 23-án, az '56-os Forradalom és Szabadságharc 54. évfordulóján ünnepi közgyűlést és sajtótájékoztatót tartott Budapesten.
A Nemzeti Jogvédő Alapítvány által működtetett NJSZ 2004 májusában alakult 20-30 nemzeti érzelmű, az igazságért elkötelezett ügyvéd összefogásával. Mára már országos és nemzetközi szinten elismert jogvédő szervezetté váltak.
Többszáz esetben védtek, képviseltek nemzeti érzelmeikért, elkötelezettségükért, bántalmazott, üldözött, lecsukott embereket és szervezeteket, a hatalommal szemben véleményüket kifejező tüntetőket, valamint vétlen áldozatokat. Ügyeleti rendszert működtetnek, és számtalan ügyet felvállalnak.
A 2006-os véres őszi brutális rendőri fellépéseket követően munkájuk még intenzívebbé vált és rendkívül felértékelődött.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás a Szolgálat ügyvezetője, egyben a Jobbik országgyűlési képviselője történelminek és nemzetinek minősítette a tájékoztatót. Leszögezte, hogy az MSZP-s kormányok hatalmuk és tevékenységük érdekében döntően korlátozták az alapvető szabadságjogokat. Az elmúlt 8 esztendőben hatalmon lévők felhasználták a belügyi és igazságszolgáltatási szerveket: a rendőrséget, az ügyészséget, a bíróságokat, a büntetés-végrehajtási szerveket, még a jogalkotást is, aminek következtében a magyar embereknek a jogállamiságba vetett hite megrendült.
2006 őszén a hatalom gépezete teljes össztüzet zúdított a forradalomra emlékezőkre. A legfőbb üzenete a 4 éves munkájuknak az, hogy most ki merik mondani, hogy nemzeti tájékoztatót tartanak. Ez a tájékoztatás több, egyszerű sajtótájékoztatásnál. Fordulóponthoz érkezve, számvetést tartanak.
Az elmúlt 4 év számvetéseként kifejtette:
- Munkájuk hatékonyságát rendkívül megnövelte a Civil Jogász Bizottsággal történő együttműködés. Tevékenységük a Kárpát-medencei magyarság jogvédelmére is kiterjed, amennyiben bárkit magyarságának vállalása miatt ér jogsérelem.
- Utalt arra is, hogy a magyar állam nem vállalta fel, a korábban Magyarország területén történt magyarok ellen történt jogtiprások érintettjeinek ráháruló jogvédelmét. Délvidéken több mint 40.000 vétlen magyar mészároltak le, csak azért, mert magyarok voltak. Csehszlovákiában is megdöbbentő jogsérelmeket kellett elszenvednie a magyarságnak, mai napig jogkövetkezmények nélkül a ki és áttelepítések kapcsán. A magyar kormányok mind a mai napig kísérletet sem tettek a bűnösök felkutatására, ellentétben másokkal, utalva a Zentai ügyre, miközben vétkesek nevének nyilvánosságra hozataláért eljárásokat indítanak.
- Az a tény, hogy a Jobbik képviselője az országgyűlésben erősíti jogvédő munkáját, mert jogvédő képviselőként alkalma van az ország nyilvánossága előtt a törvények vitájában részt venni, a jogsértésekről szólni, akár vezérszónoki minőségben is, mint például 2006 őszének áldozataival kapcsolatban is. Javaslatára jött létre a 2006-os jogsértéseket vizsgáló albizottság, ahol az időhatárt 2002-2010-ig terjedő időszak vizsgálatára bővítették.
- A 2006. őszi brutalitás rendőri támadás áldozatai közül eddig százan kaptak kártérítést az államtól, összesen mintegy százmillió forint értékben.
- A bűnös rendőri vezetők felelősségre vonása azonban mind a mai napig várat magára. A 2006. október 23-án használt vadászfegyverek és lőszerek használata az ORFK jóváhagyása nélkül volt, miközben a gumilövedékek használata is szabálytalanul nem megengedhető módon történt. Máig egyetlen rendőrt ítéltek csak el jogerősen, aki egy tüntető gerincét szándékosan eltörte.
- Bizonyíthatóan embervadászat folyt a tüntetéseket alkalmával, meg nem engedett, célzott lövéseket adtak le, brutális bántalmazások, megalázások, jogtalan előállítások, letartóztatások voltak. Az I. fokú bírósági döntések is a politikai elvárásoknak feleltek meg.
- Az eddig feltárt bizonyítékok alapján, meggyőződése, hogy Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnöknek börtönben lenne a helye.
- Dr. Balsai István miniszterelnöki megbízott munkáját, aki a 2006. őszi rendőri intézkedéseket vizsgálja, egyértelműen támogatják.
Gaudi-Nagy Tamás jogvédő képviselőként csalódottságának adott hangot, a jogsértéseket vizsgáló albizottság jelentése miatt, mivel a jelentés szellemisége megfogalmazása szerint "nem sokban különbözik a Gyurcsány - Bajnai - korszak szellemiségétől".
- Az albizottsági jelentés a rendőrökkel szembeszállók erőszakosságát is hangsúlyozza.
- Megdöbbentő, hogy a jelentés szerint nem vonható párhuzam az 1956-os Forradalom és Szabadságharc és a 2006. őszi események között.
- A jelentésből hiányoznak a bűnösök felelősségre vonásához szükséges konkrét megállapítások.
- Nem tartalmazza a közkegyelem törvénybefoglalásának szükségességét.
Dr. Zétényi Zsolt alkotmányjogász, a NJA kuratórium elnöke kifejtette, hogy húsz év történelmi üresjárata után ahhoz, hogy jobbra forduljon a helyzet, kevés, a parlamentáris küzdelem, a Fidesz sikere. Ahhoz erős, civil, társadalmi összefogás kell a jogvédelem területén, mert a hatalom és a civiltársadalom közt mindig lesz ütközési pont, mivel a hatalom jellemzője, hogy alapvetően arrogáns és nem pártszínű.
Ezért a NJA nélkülözhetetlen szerepet tölt be a jövőben is.
Majd ismertette, a károsultak képviselőjeként két esetben nem jutott megállapodásra az áldozatok kártérítéséről rendelkező kormánnyal. A szemét eltaláló gumilövedék miatt a látását teljesen elveszítő Csorba Attila és a 2006 szeptemberében bántalmazott 18 éves Kanyó Bernadett ügyében, aki maradandó pszichés károsodást szenvedett. Zétényi Zsolt felhívta a figyelmet, hogy több, anyagi nehézséggel küzdő károsult szükségből, kényszerűségből fogadta el, a nyugat-európai mércével nem mérhető, rendkívül alacsony jóvátételt.
Dr. Grespik László, aki 2002.december 14-ei - A. Nastase - Medgyesi szégyenteljes magyarellenes - pezsgős koccintás ellen tüntetők ügyében képviselte a magyar érdekeket, rendkívül fontos eredményeket ért el. Ezt a jogvédést "Buktáné contra Magyarország" címen ma már tanítják. Három fokon hozott ítélettel szemben sikerült bizonyítania, a tüntetés spontán jellegét, és a törvénytelen oszlatást. Strassburgi Bizottsághoz fordult, ahol 2007-ben született ítélet szerint elfogadták a "spontán tüntetés" fogalmát, valamint azt, hogy amíg az megőrzi békés jellegét, fel nem oszlatható.
A Legfelső Bíróság 2010. szeptember 10-i, 14-én kézbesített ítélete ellen is nemzetközi jogorvoslatért fordult a 2006. október 23-i történések miatt, ahol 173 felperest képvisel Gonda László mellett. Az LB szerint a Kossuth téri reggeli oszlatás jogszerűtlen volt, de a délutáni már jogszerű.
Különösen jelentős nemzetközi perre hívta fel a figyelmet, mely Edelin contra Franciaország között zajlott. Itt kimondták, amennyiben néhány rendzavaró (aki provokátor is lehet) van, azokat ki kell emelni, de a békés tüntetők tömege ezért nem oszlatható fel. Ellenkező esetben a békés tüntetők véleménynyilvánítási és gyülekezési joga sérülne. A hatalom néhány provokátor bevetésével meg tudna akadályozni bármely békés demonstrációt, mely az érdekeit sérti.
Úgy tűnik, a magyar rendőrségnek minderről nincs tudomása.
Dr. Morvai Krisztina nemzeti jogvédő, EP- képviselő 1956 szellemének elkötelezett, bátor harcosaként egy személyben is sorsfordító küzdelmet folytatott sikeresen. Utalva az '56-os forradalomra, összegzésként így fogalmazott: "A szabadságvágy képes legyőzni a félelmet." Ez az, az üzenet, amit a NJSZ felvállalt és továbbvitt. Azok védelmét látták el, akik nemzeti szabadságvágyuk kifejezésért megtorlásban részesültek.
2006. szeptember 19-ét és 20-át követően azok szorultak jogvédelemre, - akik csak hazamentek volna, - azok, akik véleményüket kifejezve a gyülekezési jogukkal éltek a diktatúrával szemben.
Mit sugallhat a tisztességes, erkölcsi értékrendszerben gondolkodóknak a rendőri borzalmakat követő bírói, ügyészi, büntetés végrehajtói I. fokú ítélet, eljárás? - tette fel a kérdést.
A jogász esküt tesz: "A magyar néphez, mindenkor hű leszek!" Erről sokan elfeledkeznek. A NJSZ jogászai ebben a szellemben cselekszenek. Azok, akik 2006 őszének "áldozataivá" váltak, Hazafiak, akik a nemzet méltóságáért álltak ki. Ezért közülük többeket hívott meg tanítványaihoz, hogy elmondják a történteket, s hogy megismerjék őket.
Dr. Morvai Krisztina két érintett személyt is bemutatott, - Kőszegi Zsoltot, akivel a rendőrök a Rádiónál folytattak brutális kegyetlenséget, és Fodor Gábort, akivel szeptember 20-án.
Mindketten kifejtették véleményüket, maguk és társaik nevében.
Mindannyiuk nevében megköszönték a jogi és emberi segítséget, a bátorítást, a harcot, amit a jogvédőktől kaptak. Bár győzött az igazság, elfogadhatatlannak tartják, hogy mai napig nincsenek meg a felelősök.
"Nem lehet elhinni, hogy a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtás, eljárók, és a média nem egy előre megírt forgatókönyv szerint cselekedtek.
Mind egy irányba mozdultak, ami egyértelművé teszi a legfelső szintű irányítást." (F.G.)
Szeretnék, ha mielőbb megtörténne a felelősségre vonás.
Orbán Éva