*** www.nemzetihirhalo.hu *************
Nyolcezer magyar újságíró közül egy vehette át
Beregszászi újságíró kapta az Európa-érmet
Kovács Elemér, a Bereginfo újságírója vehette át az idén a Szabadelvű Médiaműhely díját, az Európa-érmet. A SZEMM konferenciáján, a fővárosi Pest hotelben Boross Péter volt kormányfő és Földi László hírszerző ezredes tartott előadást a titkosszolgálatok politikai szerepéről.
Beregszász - Bécs - Budapest. Jelképes nemzetegyesítés történt a Szabadelvű Médiaműhely szombati, november 20-ai konferenciáján. A beregszászi újságírónak, Kovács Elemérnek a Bécsi Napló főszerkesztője, Deák Ernő Európa-érmes újságíró nyújtotta át a SZEMM elismerését, az évente egy sajtómunkásnak odaítélt Európa-érmet. Az átadási ceremónia helyszíneként a hagyománynak megfelelően a fővárosi Pest hotel átriuma szolgált.
A tizenkettedik alkalommal átadott Európa-érmet negyedszer vehette át határon túli sajtóember - mutatott rá a rendezvényt levezető Sipos Zoltán, a SZEMM elnökségi tagja. A most kitüntetett újságíró tudatosan használja azokat a magyar szavakat, kifejezéseket, amelyeket a budapesti kollégák már elfelejtettek - emelte ki a Bereginfo munkatársának egyik erényét Németh Miklós Attila, a SZEMM elnöke. Az anyaország szerepe az is, hogy a különböző országok magyarjai Budapesten találkozzanak - hangsúlyozta a Bécsből jött Deák Ernő, amikor átnyújtotta az Európa-érmet a beregszászi kollégának. A magyar újságírás sokszínű, ám annyiban egységes, hogy államhatárok nem szabdalják szét - mutatott rá az éremmel járó oklevelet átadó Molnár Pál, a SZEMM etikai bizottságának elnöke. Délvidéki karikaturista, ausztriai főszerkesztő és felvidéki riporter után most kárpátaljai publicista vehette át a polgári újságíródíjat. A kitüntetett Kovács Elemér kifejezte: az Európa-éremnek azért is örül, mert ráirányítja a figyelmet az általa szeretett Kárpátaljára.
A Szabadelvű Médiaműhely Titkosszolgálatok a rendszerváltozásban elnevezésű rendezvényén Boross Péter - aki 1990 után államtitkárként, majd tárca nélküli miniszterként felügyelte a területet - úgy vélekedett: akkoriban az ellenzék vezető ereje, az SZDSZ a titkosszolgálatok "szétroncsolását, felszámolását" sürgette, amit szerinte részben a korábbi hatósági zaklatásuk szülte megtorlási szándék motiválhatott.
Korabeli céljairól azt mondta: meg akarta akadályozni a feloszlatási törekvéseket, ehhez pedig - az ellenzék lecsendesítése érdekében is - személycserék voltak szükségesek. Ugyanakkor a legfontosabb döntést, a III/III-as főcsoportfőnökség megszüntetését már a Németh-kormány meghozta - fogalmazott.
Az ügynöklisták nyilvánosságáról szólva kifejtette: a személyiségi jogok védelme miatt csak az állambiztonsággal együttműködő közszereplők nevét lehetne ismertetni, a közszereplők köre azonban továbbra is tisztázatlan. Ellenérvként hozta továbbá, hogy az ügynökök élettörténete, motivációi, tevékenysége között elképesztő különbségek voltak, amelyek érzékeltetésére a listák alkalmatlanok.
A történtek fényében az, hogy az ügynöklisták nyilvánossága érdekében az utóbbi években bizottságok alakultak, és juttatták el jelentéseiket a kormánynak minden eredmény nélkül, csak "önpropagandaként" értékelhető - mondta a volt miniszterelnök, hozzátéve: véleménye szerint ezen a téren nem várható változás.
Boross Péter kijelentette: a titkosszolgálatok nem működhetnek sikeresen olyan bizonytalanság közepette, mint amilyet az előző kormányzati ciklusban a parlamenti szakbizottság tagjaként megtapasztalt. Mint mondta, a kiszivárogtatások és a felelőtlen politikai adok-kapok eredményeként "megrendültek azok a cövekek", amelyekre a szolgálatok tevékenysége épül, így ma "azt sem tudni, működnek-e egyáltalán".
Földi László egykori hírszerző ezredes a rendszerváltás időszakáról szólva azt mondta: Magyarországon "a munka folytathatósága érdekében aránylag sérülésmentesen" zajlott az átmenet a titkosszolgálatoknál, míg Csehországban - arra hivatkozva, hogy a kommunista állambiztonság tisztjei méltatlanok, hogy a demokratikus berendezkedés felett őrködjenek - lényegében felszámolták őket.
Az akkor a hírszerzésnél dolgozó Földi László arról is beszélt: a szolgálatok két-három évvel a rendszerváltás előtt már tudták, hogy politikai változás készül, de spekulációnak nevezte, hogy részt vettek volna az előkészítésében.
Előadásban Földi László az ügynöklisták nyilvánossága ellen érvelt. Mint mondta, a továbbiakban senki sem vállalná az együttműködést, ha attól kellene tartania, hogy neve évek múltán megjelenik a sajtóban. Kitért arra: a titkosszolgálatok világában nincsenek lezárt ügyek. Azok a külföldi állampolgárok, akiket Magyarország beszervezett, hazaárulók, így sokkal többet kockáztatnak, mint hogy sérül a jó hírnevük - összegzett, hozzáfűzve, hogy "kapcsolati rendszerünket meg kell védeni".
Forrás: MTI; Présház.Eu
www.preshaz.eu/Europa.htm