Kövér László: a parlament mától a nemzet háza is 2010. november 19., péntek 17:41 InfoRádió / MTI
A magyar Országgyűlés a mai naptól kezdve már nem csak az ország háza, hanem a nemzet háza is - mondta a Székely Nemzeti Tanács pénteki, a Parlament felsőházi termében tartott ülésén Kövér László. A házelnök úgy fogalmazott, hogy a Parlament főbejárata felett a székely zászló lobog, ami azt jelzi, hogy: "székely testvéreink, önök hazaérkeztek".
Kijelentette, az, hogy a Székely Nemzeti Tanács tagjai itt vannak, azt bizonyítja, hogy "összetartozunk, mindennek dacára együtt vagyunk és együtt maradunk".
Kövér László azt mondta, megkezdődött a békés nemzetegyesítés folyamata. Csaknem egy évszázada a magyarok és a románok között az volt a tét, hol húzódnak meg a haza és a szülőföld sorompókkal elválasztott határai. Ma viszont az a kérdés, élhető marad-e számukra a fizikai határoktól mentesülő szülőföld és annak megtartó ereje - fűzte hozzá.
Szavai szerint a korabeli Székely Nemzeti Tanács mindent megtett, ami módjában állt: a magyar haza területi sérthetetlenségét nem tudták megmenteni, de a magyar önbecsülést igen.
Ma az európai közösségi térben a békés nemzetegyesítés útjára lépett magyarság képes a nemzeti integrációra - mutatott rá, hozzátéve, napjaink Székely Nemzeti Tanácsa ennek a magyar integrációnak a részese és annak egyik leghűségesebb katonája.
A házelnök hangsúlyozta, hogy a magyarok "békés nemzetegyesítésének" kerete az Európai Unió által megtestesített nemzetközi integráció, alapja és eszköze pedig a nemzeti integráció.
Kijelentette, hogy Magyarország feltétel nélkül támogatja, hogy Románia jövőre beléphessen a schengeni övezetbe.
Kitért arra, hogy az Európai Uniót nemcsak pénzügyi és gazdasági, hanem értékrendi és erkölcsi problémák is gyötrik. Választ kell adni arra, hogy mi az unió szerves kötőanyaga - mondta -, hangsúlyozva, hogy nincs európai azonosságtudat az európai népek azonosságtudata nélkül. Azt mondta, az európai kérdésekre vannak közös válaszok. Példaként említette, hogy Szlovákiát és Romániát követően Magyarország is felismerte: az európai közösségi térben a nemzet tagjait nemcsak lelki, de közjogi kötelékek is összekapcsolhatják, így jövőre a határon túli magyarok is megkaphatják a lehetőséget arra, hogy (magyarországi lakóhely nélkül is)állampolgárságért folyamodjanak.
Magyarország a környező országokkal együtt vallja, hogy "a nagyvilágban élő nemzettársaink" nem tehertételt hanem erőforrást jelentenek - emelte ki.
Azt mondta, a magyar nemzeti integráció egyik eszmei pillére, hogy "nincs többé határon inneni és túli magyar ügy, mert nincs többé határ, csak magyar ügy van".
Hangsúlyozta, hogy a Székely Nemzeti Tanács az egyetlen Kárpát-medencei közképviseleti szervezet, amely 2006-ban több mint 200 ezer embert tudott felsorakoztatni az európai önrendelkezési törekvései mögé. A kulturális és területi önrendelkezést is magába foglaló területi autonómia Európa számos országában létező valóság - mutatott rá. Szavai szerint a testület az erdélyi magyarság, valamint a székelység számára sem többet sem kevesebbet nem akar, mint ami kisebbségekben élő európai nemzeti közösségeknek jár. Ezt a célt a nemzetközi jog keretei között, a közvetlen demokrácia és a közképviselet eszközeivel, mindig békés módon próbálták elérni. Ebben a törekvésben mindig számíthatnak a magyar Országgyűlés erkölcsi és politikai támogatására - mondta Kövér László.
Végül azt kívánta, hogy a Székely Nemzeti Tanács váljon a román állam által elismert, legitimációval rendelkező, a mindenkori magyar állam által támogatott kormányzati, önkormányzati szervezetté.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke azt mondta, hogy a szervezet megalakulásának pillanatától tudták, mit akarnak. Az általuk kétszer elfogadott és két alkalommal is a román parlament elé beterjesztett törvénytervezet világosan leírja azokat az intézményeket, amelyek a székelyek jelenkori szabadságának intézményei lennének, bárhogy is nevezzék őket. Mint mondta, az önkormányzati tanács lehetne a regionális parlament, míg az önkormányzati bizottság a regionális kormány, jól körülhatárolt eszközökkel és pontosan körülírt működéssel.
Kitért arra is, hogy népszavazást is tartottak, amelyen a megkérdezett 210 ezer székelyföldi polgár kinyilvánította igényét az autonóm Székelyföld törvény általi létrehozására. Elmondta, nem gondolták, hogy ezt az első vagy a második alkalommal sikerül elfogadtatni, de a tervezet beterjesztésével sikerült elindítaniuk a vitát, amely az autonómiatörekvést a figyelem középpontjába állítja.
Céljuk mögé fel kell sorakoztatni a székelyföldi önkormányzatokat - mondta -, de meg kell nyerni Magyarország támogatását is.
Kijelentette, hogy Székelyföld - Magyarország határaitól távol - olyan kulturális örökséget őriz, amely a magyar nemzet egészének közkincse. Ezért céljuk nem csak a székelyek megmaradását szolgálja, de az egész magyarság javát - hangoztatta.
Függetlenül attól, hogy hol és hogyan húztak meg országhatárokat az elmúlt 90 évben, egyetlen magyar nemzet létezik, "egyszerűbben úgy is mondhattam volna, hogy hazajöttünk, itthon vagyunk" - jelentette ki. Hangot adott annak a véleményének is, nincs igazuk azoknak, akik a székely autonómiatörekvések kifulladását jósolják, de azoknak sem, akik szerint ezek a törekvések elveszítették volna időszerűségüket.
Hanganyag: Windisch Judit
Újra esküt tettek a Szent Korona előtt a Székely Nemzeti Tanács küldöttei
Az európai integráció nem képzelhető el nemzeti integráció nélkül - mondta Kövér László házelnök a Székely Nemzeti Tanács pénteki ülése előtt tett sajtónyilatkozatában.
Kövér kiemelte: a magyar nemzeti integráció ügye európai ügy is, európai támogatást érdemel, és bizalmat minden érintett féltől, olyat, amilyet megérdemel egy közösség, amely saját el nem vitatható jogaiért mindig is korrektül, tisztességesen, békés eszközökkel és kitartóan küzdött. A házelnök felidézte, hogy az Országgyűlés tavaszi megalakulása után két jelentős törvényt fogadott el a nemzeti összetartozásról és az állampolgárság egyszerűsített megszerzéséről.
E két, a nemzeti integráció felé mutató jogszabály után a pénteki találkozóval szimbolikusan is elmondható, hogy a Parlament nem csupán az ország, hanem a nemzet háza - hangsúlyozta a kormánypárti politikus. Hozzátette: a találkozót azért éppen ezen napon tartják, mert 1918-ban ekkor kezdeményezte Bethlen István későbbi miniszterelnök a Székely Nemzeti Tanács megalakulását, s a tanács a bolsevista diktatúra bekövetkeztéig a felsőházi teremben ülésezett.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke azt mondta: a tanács és a székelyek életében nagy jelentőségű a pénteki nap. Az elmúlt hét évben többször fordultak az akkori magyar vezetőkhöz, támogatást kérve a székelyföldi autonómiatörekvésnek. Kiemelte: a "demokrácia útját járó" törekvés, amely alkotmányos keretek között kíván autonómiát a szülőföldnek, meghallgatható és támogatható. Ez egész Európának azt üzeni, hogy ha támogatnak ilyen törekvést, azzal a békét és a stabilitást támogatják. Ennek ellenére nem találtak meghallgatásra - mondta.
A mostani választások után nemzetpolitikai fordulat következett be, ennek a jele a pénteki ülés az Országházban. A tanács ülése - folytatta - azért is rendkívüli fontosságú, mert először fogadnak el olyan határozatokat, amelyek átívelik a földrajzi távolságot Budapest és Székelyföld között. Bízik abban - mondta Izsák -, hogy a magyar nemzetpolitikába beilleszthető a székelyföldi autonómiatörekvés, és az elkövetkező években a párbeszéd, a kölcsönös bizalom alapján el lehet odáig jutni, hogy a bukaresti parlamentben is tarthatnak hasonló ülést.
A tanácskozás előtt székely népviseletbe öltözött kórussal együtt énekelték el a küldöttek a Parlament lépcsőjén előbb a magyar, majd a székely himnuszt. Ezt követően a küldöttek megújították a Szent Korona előtt tett 2003-as esküjüket. (MTI - Kuruc.info)
Kapcsolódó: A nap képe: székely zászló az Országházon