*** www.nemzetihirhalo.hu *************
Az összefogás most létkérdés, ha nem akarunk Írország sorsára jutni!
"A miniszterelnök az összefogás fontosságára is felhívta a figyelmet. Most nem a betartás, nem a gáncsoskodás idejét éljük, hanem a cselekvés, és a cselekvő emberek idejét" - húzta alá Orbán Viktor[i].
A kormány a liberális-kapitalista rendszert vissza akarja rángatni a sírból és ehhez mindazok támogatását kéri, akik "természetes ideológiai partnerei".
Nagyon sokat mondó ennek az így kialakuló szövetségnek az összetétele.
Mindenekelőtt meghatározó a Likud[ii], amely Izrael terrorista politikájának legfőbb támogatója[iii], Magyarországon pedig a zsidó-katolikus egyházak vezetői[iv] (mély meggyőződésem, hogy a hívek nagy része egyre gyorsabban rájön arra, hogy egyházi vezetői elárulják), valamint a hatalomnak elkötelezett (tehát mintha) civil szervezetek vezetői[v], akik a tagokat éppúgy elárulják, mint az egyházi vezetők a híveket.
Balás Béla püspök úr addig ment a behódolásban, hogy judaizmustól mentes keresztény életünk Teremtőtől ránk kegyelmezett iránymutatóját, a Szent Koronát elveti, mert - szerinte - "ma sokak számára nemcsak érthetetlen, hanem fenyegető is".
Ugyanez a tisztaságtól való félelem vált gyűlöletkeltéssé Bölcskei Gusztáv református püspök úrban, amikor azt mondja: "szinte csak azt lehet hallani, hogy Magyarországon antiszemitizmus van".
Itt kell felfigyelni arra, hogy a liberális-kapitalista rendszer hitvallását támogató zsidó-keresztény egyház első embere, XVI. Benedek pápa lemondását sem tartja kizártnak[vi], ha "nem alkalmas többé fizikailag, lelkileg és szellemileg hivatala ellátására".
Ez bűnbeismerés, hiszen Josef Reisinger a II. Vatikáni zsinat megkezdésekor még XXIII. János támogatója volt kereszténység judaizmustól megtisztításában, de a zsinat befejezését jelentő kakasszó előtt (lehet, hogy nem háromszor, csak egyszer) megtagadta Jézust, és átállt a "zsidó családból származó"[vii] Montini hercegérsek hűbéresei közé, akit XXIII. János halála után, még a II. Vatikáni zsinat idején, VI. Pál néven átvette a püspöki palástot. Ezzel a tettel - néhány társával együtt - meggátolta, hogy a keresztény egyház levesse az "ósdi judaizmust" ("ami nagyrészt egy összelopkodott és átírt ókori hagyománynak és letűnt nép(ek)nek (sumír, akkád, kéld, babyloni) megmásított történelme"[viii]), és hozzájáruljon ahhoz, hogy a zsinat a "Mindannyian Ábrahám lelki gyermekei vagyunk!" üzenettel fejeződön be.
A pápa lemondását is kilátásba helyező hír azt mutatja, hogy Josef Reisiger nem akarja, hogy ezzel a bűnnel terhelt lélekkel haljon meg, és a bűnbocsánatért hajlandó egyházi tisztségéről is lemondani. Természetesen, a teljes megoldás egy III. Vatikáni zsinat összehívása lenne, ahol kimondanák - XXIII. János szándéka szerint - a kereszténység megtisztulását a judaizmustól.
Akár tetszik, akár nem, ki kell mondani: Orbán Viktor "természetes ideológiai partnerei" nem Istent, hanem Jahvét szolgálják, és ugyanolyan alapon akarnak egységet építeni, mint - "az Istennek a templomban van a helye" elvet valló - Gyurcsány Ferenc, a liberális értelmezésű szabadság (vagyis szabadosság) és a liberális-kapitalizmust kiszolgáló "igazságosság alkotmányossága" (vagyis szabadság nélküli együttélés-szabályozás) eszmén alapuló koalíció-tervezettel. [ix]
Az Isten- és természetellenességen alapuló egységbe csak a szemellenzős bálványimádókat és a megtévesztett embereket lehet beterelni, de azokat nem, akik értelme felfogja a tényleges rendszerváltás halaszthatatlanságát, és akik érzelmileg önmagukban megélték a gondolkodási mód (paradigma) váltást. Ők azok, akik tenni akarnak azért, hogy ne az önmagát lejárató, diktatúra kiszolgálójává alázott "polgári demokrácia", hanem a közszabadsággá kiteljesedő népakarat határozza meg azt, hogy a hatalmat kik, kiknek az érdekeit képviselve és milyen iránymutatás szerint gyakorolják.
A magyarságot megmentő egység nem épülhet a megosztottság eszközére, a pártrendszerre, hiszen az - lényegéből eredően - kizárja az egyetemes alapérdekek érvényesülésének lehetőségét.
Azt az egységet, amely felülemelkedik a megosztottságon, a Szent Korona Értékrend biztosítja egyedül, amely szerint a Szent Korona Tagok egy és ugyanazon szabadságot élvezve érdek-azonos természetes egységet alkotnak.[x]
A Szent Korona Értékrendet sokan megismerték és elfogadták
- a FIDESZesek közül a Polgárok Házában 2010. szeptember 29-én[xi],
- a Jobbikosok közül a Morvai Krisztinával folytatott beszélgetés videóján keresztül 2010. november 15-én[xii] és
- a Magyarok Szövetsége tagjai közül például a XVIII. kerületi[xiii] és az össz-budapesti rendezvényen 2010. augusztus 3-án[xiv].
Azok a pártok (MSZP, LMP), amelyek még az Alkotmány preambulumában sem akarják látni a Szent Koronát, természetszerűen nem adtak lehetőséget arra, hogy tagjaik megismerhessék és elfogadják a Szent Korona Értékrendjét. Szeretném, ha ők is megismernék, hiszen többnyire ők is a Szent Korona Tagjai, hiszen vagy az állalapító magyar nemzethez, vagy az államalkotó nemzetek egyikéhez tartoznak.
Azt, hogy az összefogás alapja mennyire meghatározza jövőnket, legjobban Orbán Viktor1 és a Szent Korona Értékrend "Magyar Modellje" [xv] közötti különbség mutatja. A név ugyanaz, de Orbáné a rabság elviselésének, a Szent Koronáé a szabadság megélésének mintája.
Herman van Rompuy, az EU első elnöke újabb félelmének adott hangot: "ha nem sikerül megmenteni az eurózónát, az EU is szétesik"[xvi]. Az ő néhány nap előtti félelméhez[xvii] csatlakozott Orbán Viktor[xviii], mondván: "Herman Van Rompuyjal ugyanahhoz a politikai családhoz tartozunk". (Aki nem vette volna észre, annak mondom: ennek a "politikai családnak" - és természetes ideológiai partnereiknek - rögeszméjévé vált az üldözési mánia, amit nacionalizmusnak nevezett sovinizmussal indokolnak, ami pedig nincs, csak az önvédelmi ösztön feléledése.)
Az, hogy a haláltusáját vívó diktatúra hitvallásán alapuló összefogás nem akadályozhatja meg a liberális-kapitalista diktatúra Európára erőszakolt eszköze, az euró, és ezzel az összevonást (integrációt) erőltető Helytartósága, az Európai Unió bukását, nem lehet kétséges.
Íme, az ezt alátámasztó tények:
1. Írország az EU által keltett válságot a jelenlegi rendszerben nem tudta megoldani[xix], ezért a kormány egyetlen lehetősége az államcsőd miatt a lemondás volt[xx].
Nem lehet kétséges, hogy az a kormány, amely - a megörökölt költségvetés terhével - vállalja az ország vezetését, csak gyökeres (radikális) változásokkal vezetheti ki az országot a csődből. Ez pedig nem lehet más, mint megszűntetni a válság okát - azaz a gyarmatbirodalmi tagságot.
Ezzel elindul az a folyamat, amelynek eredményeként Rompuy úr mindkét félelmének jogossága beigazolódik:
a./ megszűnik az Európai Unió és
b./ a nemzetek visszaveszik hatalomgyakorlási jogukat saját országukban.
Ennek valószínűsége pontosan akkora (77 %), mint amit a gondolkodási mód (paradigma) váltáshoz szükséges többség mutat[xxi].
2. "A krízis gyökere a közös valuta
... az euró egy csődgépezet, ha a piac kivégezte Írországot, Spanyolország és Portugália következik, azután Olaszország és Franciaország. Ez egy dominóeffektus, minden mentéssel növekednek a törésvonalak, egészen addig, amíg az euró szét nem esik."[xxii]
3. Az írországihoz hasonló helyzetbe kerül a magyar kormány
"Az intézkedések közép és hosszú távú hatásait, különösen a nem konvencionális lépések esetében, ugyanakkor igen komoly bizonytalanság követi, ezért célszerű kiváró monetáris politikai stratégiát követni. Az inflációs kilátások romlása esetén, illetve ha az ország kockázati megítélése tartósan kedvezőtlenebbé válik, szükségessé válhat az alapkamat emelése."[xxiii]
"... középtávon a jelenleg ismert gazdaságpolitikai döntések alapján kirajzolódó költségvetési pálya nem fenntartható. Erről a közgazdász azt mondta, ez azt jelenti, hogy veszélyben lehetnek a tervek megvalósulásai.
Magyarországon a döntéshozók és azok, akik összeállítják a költségvetést, nem magyarázzák azt el a lakosságnak."[xxiv]
"A mai nyugdíjkorhatár megtartása mellett, - a demográfiai adatokat is figyelembe véve - néhány évtized múlva több lesz a nyugdíjas, mint a járulékfizető, így a magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolása csak akkor nem okozza az állami nyugdíjrendszer csődjét, ha a nyugdíjkorhatárt a Kormány radikálisan megemeli. Ez pedig elfogadhatatlan."[xxv]
"... az egyes szektorokban bejelentett "nagyarányú ad hoc adóintézkedések" - amelyek különösen a jelentős külföldi érdekeltségű ágazatokat érintik - bizonytalanságot keltettek a befektetők körében az általános üzleti környezettel kapcsolatban.
... ezek az adóintézkedések csak későbbre tolják ki azoknak a költségvetési reformintézkedéseknek a bevezetését, amelyek az államháztartási hiány fenntartható csökkentéséhez szükségesek."[xxvi]
"...a költségvetési intézkedések a magánberuházások visszafogását okozhatják, ezért a foglalkoztatás megcélzott bővülésére igen csekély az esély."[xxvii]
"Az állam szerepének korlátozása és a piacok liberalizálása nem szükségszerűen produkál sikeres gazdaságot"[xxviii]
"A hitelezés felfutása a növekedés illúzióját keltette, nem álltak rendelkezésre a pénzügyi rendszert instabillá válását megakadályozó mechanizmusok. Ennek visszafordításában Magyarország túl messzire ment a bankadóval"[xxix]
"Az átstrukturálások nyomán átmenetileg csökkenő törlesztő részlet a türelmi időszak után jelentősen megugrik, és akár magasabb is lehet az eredetinél, ezért nagyon fontos, hogy a következő félévben hogyan alakul a helyzet, megmaradnak-e például a törlesztők munkahelyei"[xxx]
"még júliusban a Washington Post azt jövendölte: ha Orbán Viktort a gazdasági reformok keresztülvitele, az ország gazdaságának erősítése helyett a demokratikus intézmények gyengítésére tör, megint pária lesz a nyugati fővárosokban."[xxxi]
"... mind a hitelezési veszteségek, mind a bankadó nagyon súlyosan érintette a bankokat, ennélfogva az ügyfelek a megnövekedett terhekben részben valószínűleg a bankadót fizetik.
Ez megkérdőjelezi azt a kormányzati álláspontot, hogy a bankok nem fogják továbbhárítani a lakosságra az extraterhet, és inkább a Költségvetési Tanács véleményét valószínűsíti, mely szerint a bankadó egy részét elkerülhetetlenül a lakosság fogja megfizetni."[xxxii]
"az Orbán-kormány energia-, távközlési- és kiskereskedelmi szektort érintő, 2012-ig tartó válságadója elsősorban a külföldi - főleg német - tulajdonú vállalatokat sújtja, s a későbbiekben visszatarthatja a potenciális befektetőket."[xxxiii]
"egyes magyarokat, akikben még friss az önkényuralmi időszak emléke, felzaklat a visszatérő hivatkozás "a népakaratra" a kormány bármely szándékának igazolására.
... a külföldi kapitalisták majdnem olyan népszerűtlenek, mint az előző kormány haveri köre, az ellenük intézett kirohanások azonban idegesítik a befektetőket, csakúgy, mint a nyugdíj-hozzájárulások tervezett megdézsmálása"[xxxiv]
4. A magyar EU-elnökség feladatainak végrehajthatósága több, mint kétséges
"A 2011 első felében esedékes soros magyar EU-elnökség prioritásairól Orbán kifejtette, hogy eredetileg két fontos témára kívánta Magyarország ráirányítani a figyelmet: a kulturális sokszínűségre és a vízgazdálkodásra. Ezekről nem is mondott le, de időközben más érzékeny témák kerültek előtérbe, mint például a gazdasági kormányzás, a Lisszaboni Szerződés felülvizsgálata és a nemzeti gazdaságpolitikák összehangolása. Orbán fontosnak tartja még a romakérdést, a Duna-stratégiát, valamint a keleti partnerség és Horvátország uniós csatlakozásának segítését."[xxxv]
Az utolsó három feladat érdemel külön említést:
a./ A gazdasági kormányzás
"a neoliberális kísérletezés ideje lejárt; a piac mindenhatósága és önszabályozása csak elmélet" - mondta Orbán Viktor[xxxvi].
Ez a Soros-plágium[xxxvii] értelmezhetetlenné teszi a "gazdasági kormányzás" feladat-kijelölést.
A neoliberalizmus (a liberális-kapitalizmus újkori megjelenése) azt jelenti, hogy a gazdaság az állam alárendeltje.
A "gazdasági kormányzás" a szavak értelme szerint azt jelenti, hogy a kormány a gazdasággal kormányozza az államot, ami nem más, mint a neoliberalizmus más megfogalmazásban.
Ez azt jelenti, hogy nem új gondolkodási módot akar bevezetni Orbán Viktor, hanem a régit igyekszik eladni, más név alatt - de nemcsak Magyarországon, hanem az EU minden tagországában, ami azt jelenti, hogy a liberális-kapitalizmus minden korlátozás nélkül rombolhat Európa-szerte.
Ezzel önmagával kerül szemben: "nem lehet azokkal az eszközökkel kezelni a válságot, amelyek magát a válságot okozták. Hozzátette, hogy ezért alapszik teljesen új gondolkodásmódra és új gazdaságpolitikára a nemzeti együttműködés rendszere Magyarországon."[xxxviii]
Ez Európa-szinten a választók olyan súlyú szembeköpése, aminek az eredménye törvényszerűen az kell, hogy legyen, mint az írországi miniszterelnök esetében, Magyarországon és az EU-ban egyaránt.
b./ A Lisszaboni Szerződés felülvizsgálata
"szükség van az EU alapszerződésének korlátozott módosítására, amely nem igényel bonyolult tárgyalásokat és kockázatos ratifikációs lépéseket, de komolyabb biztosítékot jelent a gazdasági fegyelem érvényesítéséhez és a mechanizmus gördülékeny működéséhez.
A szerződés megváltoztatását Angela Merkel német kancellár kezdeményezte, de a teljes egyetértést csak a korlátozott módosításhoz tudta megnyerni.
A korlátozott jelleg egyebek között azt jelenti, hogy sehol nem kell népszavazást tartani róla, illetve nincs szükség hosszas előkészítésre, azaz konvent vagy kormányközi konferencia összehívására."[xxxix]
Kétsége ne legyen senkinek afelől, hogy nem a folyamat gyorsítása a cél. Arról van szó, hogy egy európai népszavazás a jelenlegi helyzetben minden "fentről jövő" javaslatot elvetne.
Ezért kell a gyarmatbirodalom szétesését "alulról" indított népszavazással meggyorsítani - önvédelmi ösztönünkre építve[xl].
Az írországi események erősítik annak a lehetőségét, hogy Magyarország azzal hajtson végre történelmi tettet, hogy elnöksége idején történik meg az a népszavazás (vagy a gyarmatbirodalom megbuktatásának más formája), amely megadja a kegyelemdöfést a haláltusáját vívó szörnyetegnek, és a gyarmatbirodalom európai helytartósága átalakul független európai államszövetséggé, a Szent Korona Értékrend szerves egységként élésre vonatkozó iránymutatása szerint[xli]!
c./ A nemzeti gazdaságpolitikák összehangolása (2011-es EU költségvetés)
Megtörtént, ami eddig soha: nincs az EU-nak 2011-es költségvetése, mert az EU költségvetési krízise törvényszerűvé teszi, hogy a kompromisszum lehetetlen.
"Nem termékeny ez a vita, úgyhogy az intézményeknek ki kellene lépniük a saját önös érdekeikből és a tagállamoknak is jobban együtt kellene működniük, hogy minél előbb megszülessen a megoldás. Ha kell, átvesszük és igyekszünk a feleket nagyobb együttműködésre bírni"[xlii]
A különböző gazdasági felkészültségű államokkal mindenki által elfogadható gazdasági rendszabályozást nem lehet elfogadtatni akkor, amikor mindannyian - saját szintjük szerinti mértékben - károsodtak a liberális-kapitalizmus végnapjaiban, és egyéni érdekük nem tűr meg semmilyen megszorítást.
Ebben a helyzetben minden magyar embernek tudnia kell, hogy félretéve minden valós, vagy tényleges egyéni sérelmet, össze kell fogni, és a Szent Korona Értékrend iránymutatását követve meg kell menteni Hazánkat.
Ehhez kérem mindannyiunk számára a Magyarok Istenének erőt, megvilágosítást és kitartást adó kegyelmét.
Így lesz, mert így kell lennie!
Kelt Szegeden, 2010. Enyészet havának 23. napján.
A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel:
Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája