Nagy bajban a devizahitelesek A kormány addig szájzárral és betonozással van elfoglalva - KJ
2010. december 28. 09:05 Gondola
Árvíz, belvíz, vörösiszap, megszorítások, törvény módosítások és bedőlt hitelek. Persze lehetne még sorolni. Lényeg, hogy mozgalmas évünk volt, és még nincs is vége. Talán a legégetőbb, megoldandó kérdések közé a devizahitelesek problémája tartozik, akik körében a fizetésképtelenség egyre gyakoribb. Kilakoltatási moratórium, változó banki törvények, gazdasági intézkedések. Igen. De vajon ezek tényleg segítenek?
A magyar devizahitelesek problémáit jórészt a svájci frank rekordárfolyama okozta, ami az euróval és a forinttal szemben is csúcsokat döntött 2010-ben. A lakosság jelentős része pedig frankban adósodott el. Nem ritka az a szerencsétlenül járt hiteles, akinek 50-100 százalékos törlesztőrészlet-emelkedést kellett, kell valahogy kiköhögnie. A frank nagy mértékű erősödését részben a görög válságnak köszönhetjük, amikor 200 forint fölé emelkedett az egy frankért kapható forintok száma. Az idő előrehaladtával, nyár végére jött a neheze, hiszen szeptember első napjaiban a 225-ös szintet is túlszárnyalta az árfolyam. Az őszi megnyugvás után aztán december végére megint jött a 220-as frank.
A Pénzügyi Szervezetek állami Felügyeletének (PSZÁF) harmadik negyedéves kockázati jelentése szerint a hitelszerződések 38,8 százalékát érintette valamilyen fizetési mulasztás, 23,2 százalékát pedig 90 napon túli késedelem. Azaz minden negyedik hitelfelvevő már több mint három hónapja tartozik a banknak. A romló hitelminőség azonban nem csak az ügyfelek, hanem a bankok számára is rossz, ugyanis egyre nagyobb céltartalékot kell képezniük a veszteségekre, ráadásul a kilakoltatási moratórium miatt nem is érvényesíthetik a bejegyzett jelzálogjogot a legtöbb hitel esetében. Ezért például nyáron a bankok szinte egymással versenyeztek abban, hogyan könnyítsenek a devizahitelesek terhein. Nekik is jobban megéri ugyanis, ha egy átmeneti időszakban kamatot engednek el vagy csökkentik a törlesztőrészletet, mint ha hagyják bedőlni a hitelt.
A kilakoltatási moratórium egyfelől "megvédi" a bajba jutottakat, másfelől mégsem védi meg. Orbán Viktor korábbi kijelentése alapján, miszerint senki sem találja magát a szabad ég alatt azért, mert nem tudja törleszteni a lakáshitelét; aki nem tud fizetni, az ingyen lakhat lakásában. Azért ez nincs teljesen így. Sokan ugyan hátradőltek és megnyugodtak, de a moratórium nem jelent megoldást, attól még amit megvettünk, ki kell fizetni. A Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete (BHKE) szerint a moratórium csak az adósságspirált növeli.
Sajnos van már egy olyan réteg, akiknek nagyobb a tartozása az árfolyamok miatt, mint amennyit a lakás ér. A középárfolyamon való számítás, csak havi pár ezer forintos csökkenést jelent, a hitelvédelmi program, vagy türelmi időszak sem jelent tartós megoldást, mert az átmeneti hitelmérséklést egy megemelkedett törlesztés követi, ami csak a bedőlés késleltetését eredményezi. Ráadásul a pénzintézetek nem mutatnak túl nagy hajlandóságot az együttműködésre.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 5331 milliárd forintnyi devizahitel van ez év végén a hazai háztartásoknál. A gond tehát hatalmas, mint azt a számok is mutatják. A jövő év talán enyhülést hoz a bajban levő hitelesek számára. OrientPress Hírügynökség