Amikor a nép az alkotmányon belülre kerül
"Schwierig, schwierig..." - Nehéz, nehéz... - kezdene mondókájába a 21. század egyetemes társadalmi értékeiben (közszabadság, egyenrangúság, lásd Emberi Jogok 1. §, azaz: szabadság, emberhez méltó lét, tulajdon -értékrendi sorrendiségben / 1 ) gondolkodó,
tehát mély gyökerű európai kultúrában felnőtt polgár e probléma / 2 hallatán.
Valóban "felfoghatatlanul tartósan tüzelnek" a Magyar Köztársaságra a brüsszeli EU-központ funkcionáriusai, avagy csupán félreértésekből keletkezett e felizgatottság ki nem apadó forrása?
Tisztelt bécsi Honfitársnénk becsülendő, nemes szívből és értelemből fakadó, a brüsszeli támadások ellen tiltakozó, három oldalas szövegének / 2 csupán főbb pontjait fordítom le illó említem:
- médiatámogatottságukkal az ország korábbi rendszerében privilegizált volt-kommunisták (u.n. szocik)
visszasírják régi hatalmi pozícióikat,
- a médiatörvény megfelel az európai emberjogi megállapodásoknak,
- Magyarország szuverenitását sértik meg,
- a magyar alaptörvény védelmezi az európai társadalmi értékeket.
De tényleg, ki beszél az érintettek közül "arabsul"?
Konkrétan milyen értékrendi gondolkodásokat kell mai Európánkban ezen ügy vonatkozásaiban megkülönböztetnünk, kié felel meg jobban az egyetemes demokratikus kritériumoknak:
1/ a magyar kormányzaté,
2/ a brüsszeli apparátusé média- és más feltüzelôikkel,
3/ esetleg saját magamé is?
A választ erre a kérdésre a teljes anyag elolvasása után az Olvasónak kell megadnia.
Véleményképzéshez csupán néhány fontos - szerintem találó -szempontot és megállapítást idézek, magyarázok a WELT folyóiratból:
Történelmileg politikai szétforgácsolódás jellemezte igen sokáig e kontinenst más világ- és nagyhatalmakkal összehasonlítva. Az új Európa tényszerűen központtól kiinduló képződmény. Érdekszövetség. Értékrendisége nem rendszeresített. Hogy a magyarok, kik a történelemnek csak ritkán álltak a napos oldalán, további 50, ez alkalommal szocialista színezetű blokád-év után (ez a 19. századhoz még illô, befagyasztott mentalitást eredményezett), történelmi kelléktárukhoz nyúlnak és ez alkalommal felfokozott nemzeti büszkeségüket beleszövik a programjukba, valószínűsíthetö volt. A hagyományos európai alkotmányozási folyamattól a magyarországi eljárás idegen testként üt el, mivel beszûkítetten a kormányzó parlamenti többség alkotmányoz. Patetikus, történelmi büszkeségtől csepegő a bevezető (koronához, kereszténységhez és nagycsaládokhoz rögzítetten), 11. századi szellemiséghez kötné a Magyar Köztársaságot. Ugyanakkor a magyar példa bemutatja, hogy az EU peremén, annak védelme alatt más eszméknek is helye van, nem csak a brüsszelieknek: az eddigi adminisztratív módozat helyett át kell állnia az EU-nak a lakosság (a nép) részvételére az európai egyesülési folyamatban...(WELTONLINE, Thomas Schmid:
Warum in Europa gegen die EU gewählt wird /Miért választanak Európában az EU ellen, 2011.4.23,
www.welt.de/debatte)
Popovits János, München
Kitörő örömmel üdvözöljük az új magyar alkotmányt!
Kitörő örömmel és hazafiúi büszkeséggel, mert az alkotmányban lefektetett alapelvek, s történelmünkre történt hivatkozással megalapozták és lehetővé tették, hogy Magyarország területén, minden magyar állampolgár maga választhassa meg munkahelyének vezetőségét!
Az ezt megalapozó alapelvek, jogi fundamentumok a következők:
1. Az alkotmány elismeri minden ember személyes szabadságát, s az mint legnagyobb társadalmi érték, értékrendünkben a csúcson foglal helyet.
2. Az alkotmány elismeri az 1948-ban a szörnyű háború után kinyilvánított emberi jogokat, s mint az európai közösség teljes jogú tagja vállalja azok betartását és ez ellen esetleg elkövetett lépéseit követő szankciókat.
3. Az alkotmány elismeri a társadalmi békés együttélésre való törekvést, valamint azt, hogy minden munkaközösségben szükséges az irányítás, a hatalom, de kizárólag a demokrácia alapelveit követve. (Természetesen a munkaközösségek önálló döntését mindig tiszteletben tartva.) A társadalom felépítésében, szerkezetében, ez az alkotmány a szubszidiaritás elvét hirdeti és az államhatalom azt magára nézve kötelezőnek is tekinti. (Példa erre az a helyi önkormányzat. A szubszidiaritás elve azt mondja ki, hogy a felsőbb szervek olyan méretű önállóságot biztosítsanak a hatáskörük alá tartozó kisebb közösségeknek, csoportoknak, amennyit csak azok felelősséggel vállalni tudnak.)
4. Az alkotmány vállalja és elismeri történelmi múltunkat, s azok közül, megnevez olyan történelmi eseményeket, melyeknek erkölcsi és eszmei értékeit követendőnek tartja. Nemzeti ünnepekké nyilvánítja azokat. Október 23-án ünnepeljük többek között azt az emberiség történelemben először előforduló gyakorlatot, hogy egy-két napon belül egy egész ország területén, minden munkahelyen kizárólag az ott dolgozók választották meg munkaközösségük vezetőségét. S az működött! Jól működött.
S ezt nem mi állítjuk, hanem az Egyesült Nemzetek un. KÜLÖNJELENTÉSE, mely ezt a sajátos jelenséget alapvetőnek nevezi és több fejezetben is kifejezetten hangsúlyozza. E jelentést az Egyesült Nemzetek Közgyűlése nagy szótöbbséggel elfogadta és jóváhagyta.
Érthető örömmel üdvözöljük hát az új magyar alkotmányt, és óhajunkat fűzzük hozzá, bár minden európai ország e tekintetben követne bennünket.
Rőczey J. János
Genf, 2011-04-19