2011. június 26., vasárnap

10.024 - Holnap vasárnap! (2011. június 26.) Úrnapja, - Krisztus szent Testének és Vérének ünnepe!

From: Csukor Árpád
Date: 2011. június 25.
Subject: Holnap vasárnap! Úrnapja, - Krisztus szent Testének és Vérének ünnepe!
To: Kutasi József Antal

Az én Jézusom a Krisztus, - aki az Utolsó Vacsorán búcsúajándékként

nekünk adta Testének és Vérének Szentségét,

a kenyér és bor színe alatt.

„Aki ebből a kenyérből eszik, - örökké élni fog!” (Jn 6, 58)

Értünk adott drága Teste és Vére.

Valóságosan jelen van. Áldozat és táplálék a számunkra.

Az igaz, - hogy érzékeinkkel nem tudjuk Őt megközelíteni.

De hiszen megváltásunk teljes műve,

mely a történelemben megy végbe, nem szemünk láttára történik.

Csak tévedhet az, aki a megszokott,

tapasztalati úton akarná keresni Jézust.

Ám teljes mértékben megtalálhatjuk Őt a hit által.

Persze ez a hit nem szemlélés a szó hétköznapi formájában,

hanem határozott állásfoglalás.

Más szóval, megtalálom Őt, mert meg akarom találni!

Érzékeink valamiféle szemlélést lehetővé tesznek.

Földi életünkben azonban Isten szemlélése, - nem lehetséges.

Csak a hit állásfoglalásával,

és tevékeny hozzáállással lehet Rá találnunk.

Az biztos, hogy Istenünk, valóságos tényekkel közelít felénk.

Tehát nekünk is tevőleges tényekkel kell

válaszolnunk erre a hívó közelítésre.

Az imádás és az embertestvér felé nyújtott szeretet cselekedetek által.

Nem kapjuk úgymond, - készen, Krisztust.

Hozzá kell járulnunk ahhoz, hogy jelen legyen számunkra.

Szava, Igéje szerint, - éppen az átváltoztatott Kenyér színe alatt.

Akár abban a kenyér kockában, - akár a parányi Ostya fehérsége alatt.

Krisztus jelenléte kenyerünkben történik, - hívásunkra.

Szent és fenséges Titok ez! Az Eucharisztia Titka!

Babits szavaival: „Az Úr nem ment el,

itt maradt. Őbelőle táplálkozunk.

Óh különös, szent, nagy titok!” 

S vele kérjük néhány sorra lejjebb: „Áradj belénk hát,

óh örök  igazság és szent szeretet!” (Eucharisztia)

Jelenvalóvá válik számunkra, mert van, - Mibe hívjuk.

Megtestesülésekor, - nem mondott le az Édesanyáról.

Születésekor elég volt neki egy istálló.

Most a kenyérbe költözik, s hittel teli tetteinkbe,

melyekkel magunkat rendelkezésére bocsátjuk.

 

Keressük Őt, ezen a vasárnapon, - a Kenyérben, a Rászorulóban,

- és Rá éhező lelkünk mélyén!

Imádságos szeretettel:

Árpád