2011. július 20., szerda

10.132 - Vukics Ferenc a jelenlegi és volt szövetségesekhez

*** www.nemzetihirhalo.hu *************

Vukics Ferenc a jelenlegi és volt szövetségesekhez

Tisztelt barantások, jelenlegi és volt magyarok szövetsége tagok, a magyar nemzet egységén fáradozó honfitársaim!

Idén, augusztus 12-15. között újból találkozunk Bösztörpusztán. Bösztörpuszta sokunk számára az évenkénti megújúlást, a reményt, a találkozást és a tiszta szívből a nemzetért végzett példamutató, teremtő munkát jelenti. Az elmúlt egy év sok változást hozott a korábbi szervezésekhez képest. Az elmúlt időszakban a Magyarok Szövetsége Mozgalom nem gyarapodott új közösséggel, egymást érték a viták és az elhatárolódások. Sokunkhoz hasonlóan jómagam is elsősorban az egyszerű dolgokhoz és az egyszerű dolgokból értek. Nem érdekelnek kiforratlan, világmegváltó ideológiák, emberi gyengeségekből fakadó viták, gazdasági "csodatételek".

A régi magyar erkölcs parancsa az, hogy az embereket csak cselekedeteik alapján szabad és kell megítélni. A cselekedet, a tett, az elvégzett munka a teremtő folyamatokban való részvételünket jelzi. Egyetlen oldalra lehet csak állni, az értékteremtés oldalára. A sokunk által bírált világ megváltozása nem érhető el önmagunk megváltoztoztása és megváltozott személyiségeink által létrehozott közösségeink tudásgyűjtő elhatározása nélkül. Jószándékú változásunk alapja és további forrása a közösségben végzett munka.

A jövőben megvalósítandó összes kitűzött cél erőforrások nélkül csak üres szólam. Az erőforrás pedig testünk, lelkünk, szellemünk összessége. Egymásért való elkötelezettség nélkül, képességeink összeadódása nélkül nem jutunk sehová. A Baranta Szövetség korábbi minden ellenérzése ellenére részt vesz Bösztörpuszta negyedszeri megvalósításában. Bösztörpuszta elsősorban a jövőbeli működésünk lehetősége. Mindannyiunk jövője a magyar gyermek. A magyar gyermekeket csak példával lehet nevelni.

Korábban a barantával összefüggésben a hollókkal, varjakkal és a sólyommal kapcsolatos természeti képet szoktuk emlegetni. A sólyom nem rak fészket. Hollók és varjak fészkét használja fel kicsinyei felneveléséhez. Ezek a károgó, tépelődő, rosszul repülő, a teremtés nekünk juttatott idejét pimaszul eltékozló varjak és hollók mi vagyunk. Teremtsük meg a lehetőségét arra, hogy a sólymok kirepülhessenek. Gyermekeinknek Bösztörpuszta a magyar összefogás példaképe. Ott ezek a gyermekek óriásnak látják ezt a nemzetet, és óriásnak látják ezért dolgozó édesapjukat és édesannyjukat. Ne lelki kicsinységeinkkel gyengítsük, hanem értékeinkkel erősítsük lelküket. Ez a nemzet a jövőben csak így tudja teljesíteni küldetését.

Sok sorstársammal együtt nem értek egyet azokkal a folyamatokkal, amelyek a Magyarok Szövetsége körül zajlanak. Óriási hibának tartom, hogy a közösségek létrehozásának folyamata leállt, hogy a szövetség korábbi, munkát felvállaló tagságának döntő része a véleményalkotás folyamatából ki lett zárva. Az eredménytelenség azonban nemcsak a mostani választott és önjelölt vezetők felelőssége. Felelősek a megyei vezetők, a települési közösségek, a szövetség maradó és távozó része, jómagam is. Számomra a Magyarok Szövetsége nem egy egyesület, nem egy leszűkített mozgalmi kör, hanem az újjászülető Magyar Nemzet maga.

Bösztörpusztát sokan akarták utánnozni. Az önfeláldozó magyar léleknek azonban ez a hely lett végleg az otthona. Nemrégiben Balatonlellén óriási anyagi forrásokból és állami segítségből próbáltak hasonló rendezvényt megvalósítani. Elképesztő kudarc lett a vége. A magyar lelket semmilyen szervezőgárda és semmilyen anyagi forrás sem tudta pótolni.

A történelmi élőkép a bösztörpusztai rendezvény szíve. Együtt ámultunk, csodálkoztunk, és ami a legfontosabb: közösen sírtunk a közvetített üzenetei alatt. Itt mindíg helyre tudott állni a lelki egység. A barantások elvállalták a történelmi élőkép és környezetének szervezését és munkálatait. A jelenlegi Magyarok Szövetsége Egyesület szervezőcsapatával megegyeztünk, hogy önállóan, de velük együttműködésben törekszünk egy, a Bösztörtpuszta múltjához és jövőjéhez méltó magyar találkozást megvalósítani. Arra kérem azokat a volt vagy jelenlegi MSz-tagokat és szimpatizánsokat, akik az elmúlt időszak történései miatt hozzám hasonlóan eltávolodtak az MSz mostani vezetésétől, hogy ezen az önállóságot biztosító területen legyenek társaink a MOGY megrendezésében. Feladat van. Csak a közösen végzett munka teremtheti meg az együttműködés feltételeit, a "nagy megmondások" nem. A cselekvő emberek tudják tisztelni a másik teremtő embert.

Az MSz-egyesület július 18-án, Kunszentmiklóson tartja közgyűlését. Akik úgy érzik, hogy személyes sérelmeik emléke még túlontúl erős, vagy az egyesület szemléletét nem tudják követni, elfogadni, azok július 18-án 18.00-kor vegyenek részt Budapesten, az Országos Baranta Edzőközpontban (a régi MSz-központban) megrendezésre kerülő szervezői megbeszélésen. Itt a MOGY általunk szervezett részének munkacsoportjai kerülnek felállításra, és meghatároznánk azt is, hogyan tudnánk egy év szünet után újraindítani az országos közösségépítést. Továbbra is úgy gondolom, hogy a feladat mindennél fontosabb. Nem az a lényeg, hogy ki mire alkalmatlan, hanem az, hogy ebben a nemzetépítésben mindenki találja meg a maga helyét.

Sokan kérdezték tőlem, hogy annyi ellenérzést figyelmen kívül hagyva, miért segítem mégis a MOGY létrejöttét. A válaszok egy részét már megadtam, de engedjétek meg, hogy megosszam veletek a legfontosabb indokot: megigértem a kisfiamnak. Ennél fontosabb indokom nem lehet.

Vukics Ferenc

III. Magyarok Országos Gyűlése 2011. Augusztus 12-15. Bösztörpuszta