Jogszerűtlenül oszlatott a rendőrség a Bajtársiasság napján
2011. november 21. - 15:15 Cs.G. - barikad.hu - szebbjovo.hu
A Legfelsőbb Bíróság mai határozatával helyben hagyta a Fővárosi Bíróság döntését, amely kimondta: a rendőrség jogszerűtlenül oszlatta fel 2009. július negyedikén a Magyar Gárda mellett rendezett szolidáris tüntetést.
Azon a napon több ezer gárdista és hazafi gyűlt össze, részben, hogy tiltakozzanak a Magyar Gárda feloszlatása ellen, részben, hogy a politikai foglyokkal - Budaházy Györggyel és társaival szembeni szolidaritásukat fejezzék ki. A békés résztvevőket a rendőrség erőszakosan oszlatta fel, 206 embert állítottak elő, többek között Vona Gábort, a Jobbik elnökét és Kiss Róbertet, a Magyar Gárda egykori főparancsnokát. Az oszlatás során 17 megsérültek, egy személy karja eltört, sőt, a közelmúltban elhunyt Hermann István, egykori Fejér megyei gárdakapitány állapota is az oszlatás után kezdett rohamosan rosszabbodni, vélhetően a könnygáz alkalmazása miatt, amit közvetlenül a tüntetőkre fújtak.
A Legfelső Bíróság indoklásában lényegében az első fokú bíróság határozatára támaszkodott, amely részletesen kifejtette, hogy a rendőrségnek nem volt joga az egyébként békés és jogszerű tüntetésbe beavatkozni, illetve azt feloszlatni, továbbá, hogy a résztvevők magatartásukkal semmilyen törvénysértést nem követtek el, csupán éltek gyülekezési jogukkal. A testület szerint a rendőrség messze túlterjeszkedett jogosultsági körén, amikor a tüntetést feloszlatta, illetve erőszakos lépéseket tett a résztvevők ellen.
A Kiss Róbert, kontra BRFK közigazgatási perben a felperes jogi képviselője Dr. Gaudi-Nagy Tamás volt, aki a határozathozatal után elmondta, nagyon örül, mert ha csak lassan is, de végre kiderült az igazság és az erkölcsi győzelem mellett, precedens értékű döntés született. A politikus kiemelte, rengeteg sértett érezhette úgy eddig, hogy tehetetlen a rendőrség ellen, ami diktatórikus elemekkel korlátozta szabadságukat, illetve a véleménynyilvánításhoz való jogukat. Mindezeken túlmenően pedig több tucat sértett ellen indult később szabálysértési eljárás és az esetek többségében az áldozatokat, a hazafiakat marasztalták el.
A Bajtársiasság napjának a hatóság által vegzált résztvevői a Legfelsőbb Bíróság döntése után tömegével indíthatnak kártérítési pereket a rendőrség ellen.