Subject: A bukásra ítélt köztársaság
To: Kutasi József <jozsef@kutasi.eu>
Jurenkó Ferenc:
A bukásra ítélt köztársaság
2011, november 29 - 19:21
A pénzügyi rendszer összeomlása a Harmadik Köztársaság bukását is elhozhatja.
Egy elmélyülő gazdasági recesszió olyan társadalmi felháborodást válthat ki, amely könnyen elsöpörheti a jelenleg fennálló politikai rendszert, magával rántva minden olyan politikai pártot és szervezetet, amely már kompromittálódott a hatalom birtoklásában. Persze könnyen hátra lehet dőlni a karosszékben, és azt mondani: ilyen úgysem lesz! Az „arab tavaszról” is ezt mondták, és mégis megtörtént.
Bő két évtizede már, hogy összetákolták a harmadik köztársaságnak nevezett politikai rendszert. Dióhéjban annyit lehet elmondani történetéről, hogy születésénél az Antal József vezette MDF és a liberális SZDSZ bábáskodott, a Horn-kormány megbetegítette, a Gyurcsány-érában megásták a sírját, a jelenlegi Orbán-kormánynak már csak a koporsószögek bekalapálása marad hátra, amiben láthatóan kiválóan haladnak.
A jelenlegi politikai berendezkedés a 2006-os őszi események alkalmával állt a legközelebb a bukásához. Akkor reális esély látszott arra, hogy a hatalomhoz tíz körömmel kapaszkodó Gyurcsány Ferenc távozását az utcán vívják ki. Az emberek döntő többsége az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után úgy gondolta, hogy le kéne mondania, és előre hozott választást kellene kiírni. Ám a tettek mezejére alig néhány ezer hazafi lépett csupán. A rendőrség - átmeneti megilletődöttség után - könnyűszerrel rendet tett. Az, hogy a rendvédelmi szervek a tüntetők oldalára álljanak, igazából szóba sem került. Ennek pedig legfőbbképp anyagi okai vannak.
Az ember alapvetően önző lény és nehezen adja fel saját létbiztonságát elvekért és ideológiákért. Nem szeret kockáztatni. Amíg van hideg sör a hűtőben és megy valami népbutító műsor a TV-ben, addig kevesen fognak felállni és küzdeni pusztán azért, mert a rendszer korrupt és igazságtalan. Ezzel el is jutottunk a kulcsmondatig: „amíg van hideg sör a hűtőben meg megy a TV”. Mert a velejéig kiszipolyozott lakosság tűrőképességének a határára jutott. A közel egymillió devizahiteles, a középosztálytól napról-napra egyre inkább leszakadók milliói nem bírnak további terheket vállalni. Ha pedig a külső tényezők, vagy a kormányzati töketlenkedés miatt mégis további tehervállalásra kényszerülnek, annak beláthatatlan következményei lehetnek. Akkor már csak egy szikra kell majd, hogy az arab tavaszhoz hasonló helyzet álljon el.
Eljöhet a nap, amikor már nem csak ezrek, hanem százezrek, adott esetben milliók fognak az utcára vonulni, és harcolni a fennálló hatalom és politikai rendszer ellen. Abból az egyszerű tényből kifolyólag fognak megmozdulni, hogy igazából már nem lesz vesztenivalójuk. Talán még lesz egy sör otthon a hűtőben, csakhogy már meleg lesz, és a TV sem fog menni, mert az áramot már régen kikapcsolták…
Akkor pedig elérkezik az a pillanat, amikor együtt fog „követ dobálni” a tűzoltó, a rezidens, a tanár, a diákság és mindenki, akinek elege van a fennálló velejéig korrupt politikai rendszerből. Egy ilyen mértékű megmozdulásánál a népakaratnak engedve előfordulhat, hogy a rendvédelmi szervek 2006-tal ellentétben, csupán szkeptikus szemlélői lesznek az eseményeknek és nem avatkoznak közbe, esetleg maguk is a demonstrálók közé állnak. Ha pedig harcuk sikeres lesz, akkor ez nemcsak a kormány bukását fogja eredményezni, hanem feltételezhetően minden intézményével együtt eltakarítják a Harmadik Köztársaságnak nevezett tákolmányt. De nem kell majd különösebben szomorúnak lenni, túlzottan nem kár érte. Az pedig, hogy milyen rendszer jön majd a forradalom után, jelenleg megjósolhatatlan.