2011. december 28., szerda

11.435 - Gaudi-Nagy Tamás: Egy Karácsony előtti nehéz nap krónikája


*** www.nemzetihirhalo.hu *************

Egy Karácsony előtti nehéz nap krónikája

December 23-án, egy nappal karácsony előtt egy nehéz napra készültem, de, hogy ilyen lesz, azt nem sejtettem. Azt tudtam, hogy a kétharmados szavazógép közel 15 olyan törvényt kíván lenyomni az ország torkán, amelyekkel szemben minden józan érvet elutasítottak, többek között olyan választási törvényt, amelyet a Fidesz testére szabtak.

2002-2010 között éveken át harcoltam jogvédőként a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai rendszerrel szemben, és miután a forradalmi kormány sem a jogállamiság és a nemzet felemelésének útján halad, ezért elemi kötelességemnek éreztem, hogy jogvédőként szolgálatba helyezzem magam, megfigyelőként kövessem a rendőrség tüntetőkkel szembeni fellépésést, és felajánljam az Országház körül akcióba lendült LMP-s képviselőtársak részére jogvédő segítségemet.

A szemem láttára foglalta el a létszámfölényben levő rendőröket legyűrve Osztolykán Ágnes és néhány társa a Kossuth tér északi részén megnyitott vészkijáratot, amelyen néhány perccel korábban gördültem be Budaházy és Nagy-Magyarország matricás autómmal, hogy beszálljak a húsdarálóként működő alkotmányügyi bizottság munkájába. Sokat nőtt a szememben ez a bátor hölgy képviselőtársam, akivel interjút készítettem, illetve az akcióról egyedüliként mozgóképes felvételt is. (Várom a felvétel közzétételéért versengő sajtószerveket!) A "húsdaráló" bizottságban - a többihez hasonlóan - semmilyen észérvet nem hallgatnak meg (néha igen, de ezek szabályt erősítő kivételek), obstrukciónak nevezik, ha alapos hozzászólással kritizálom a demokratikus intézményeket lebontó és az IMF diktátumát kiszolgáló jogszabályokat. Ha meg azt kifogásolom, hogy kevés időt adnak az ülés előtt benyújtott több tucat oldalas módosító javaslatok áttekintésére, akkor cinikus módon felkészületlennek neveznek. Idén 112 ülése volt a bizottságnak hasonló hangulatban, az emberi jogi bizottságnak 72. Kérem, nézzék át az ott zajlottakról készült jegyzőkönyveket (1. oldal, 2. oldal), azokból minden kiderül, nagyon tanulságos.

Megérthető azon képviselőtársaim indulata, akik szerint a Házban a demokratikus eszközök már kimerültek a kétharmados ámokfutás megállítására, és ezért a polgári engedetlenség útjára léptek.Nem értem, hogy a Jobbik még meddig lesz ilyen türelmes? Szerintem itt tavasszal nagyon komoly népmozgalom lesz, jó lenne nem kullogni az események után.

Hatalmas elégtétel volt, hogy a bűnőző és nemzetáruló Gyurcsányt azok a rendőrök állították elő, akiket a terrorcselekmény felbujtójaként főrendőreivel rávezényelt a távozását követelő és a magyarszabadságért küzdő emberekre, akikkel szemeket lövetett ki, akikkel százakat csukatott le, veretett meg, alázott meg. Ez a politikai hullának minősülő pojáca azt gondolta, hogy, ha odaáll a hozzám hasonlóan őt megvető LMP-s képviselőtársaim mellé, akkor megdicsőül, mint a demokrácia bajnoka. De téved, mert ezt már senki nem veszi be, már bizonyította, hogy rács mögött és nem az ország élén a helye. Amikor elvitték, oda is kiáltottam a rendőröknek, hogy vigyék el ezt a bűnözőt, és ne is engedjék ki onnét soha, mert az emúlt években sárba tiporta a magyar emberek jogait és szabadságát. Bár sejtettem, hogy ez nem valósul meg, mivel az elszámoltatás még mindig nem érte utol. Most azon alkotmánysértő és jogkorlátozó jogi gumibottal fogják elítélni, amelyet ő hozatott meg. Elég szép.

Ezután azonban fegyelmezett képviselőként visszatértem a Házba, ahol részt vettem a szavazásokon és a záróvitákban. Az MSZP és az LMP távol maradt, utóbbiak igazoltan mivel vagy fogdában vagy kormányellenes tüntetésen voltak. Büszke voltam arra, hogy az ügynöklisták nyilvánosságra hozatalára irányuló, Novák Előddel tett közös módosító javaslatunk név szerinti szavazásánál sikerült számos kormánypárti képviselőben feltámasztani a lelkiismeretet, és ezért többen közölük igennel (16), illetve tartózkodással (42) szavaztak. Megindult a hasadás a kétharmados többség soraiban.

Felszólaltam a címerről és kitüntetésekről szóló törvény, a választási törvény, a szabálysértési törvény, a csodtörvény és az Alaptörvényre tekintettel történő több száz törvénymódosítást elrendelő tövény záróvitájában, ezek összefoglalója itt külön megtalálható.

Az vesse rám az első követ, aki bizonyítani tudja, hogy ezen kemény kritikák elmondása helyett inkább Gyurcsány jogvédelémével kellett volna foglalkoznom, vagy némán ülnöm a Nemzet Templomában azt a látszatot keltve, mintha ezek a döbbenetes törvények rendben volnának.

A nap eseményeiről szóló sajtóhiradások itt olvashatóak:

Áldott karácsonyt!
2011. december 24.
Gaudi-Nagy Tamás
, országgyűlési képviselő

Felszólalásom a szabálysértésekről és a szabálysértési eljárásról szóló törvény záróvitájában.

A Szent estét megelőző napon az Országgyűlés 15 törvényjavaslatról szavazott. A szabálysértésekről és a szabálysértési eljárásról szóló törvényjavaslat záróvitájában nemzeti jogvédőként felhívtam a T. Ház figyelmét a Parlament épülete előtt zajló demonstráció során történő alapvető jog korlátozásokra. Aggodalmamnak adtam hangot ugyanis az elfogadás előtt álló törvénnyeljavaslat még keményebb jogi gumibotokat tartogat azok számára akik a kormány ellen tüntetnek. Emlékeztettem arra is, hogy a Gyurcsány- Bajnai időszakban alkalmazott jogkorlátozó szabályokat nem helyezték hatályon kívül. Ezzel kapcsoaltosan szembesítettem Navracsics Tibor miniszer urat, a miniszerti meghallgatásán az ő általa elmondottakra, ami szerint az Alkotmánybíróság fogja ezen szabályokat megsemmísíteni. Valóban megfogja kérdezem? A közelmúltban elfogadott Alkotmánybíróságról szóló törvény rendelkezéseinek értelmében az utólagos normakontrollra irányuló kérelmek - közel 1600 darab- a kukában fog landolni.

Felhítam a figyelmet azon felháborító és vérlázító rendelekzésre ami szerint a jövőben 60 nap elzárás vagy 150 ezer forint pénzbírsággal súlytják azon személyt aki a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvényen és sport rendezvényen úgy jelenik meg, hogy az arcát eltakarja. Számos nyugati példa mutatja, hogy rengeteg tüntetésen a tüntetők egy politikus arcát ábrázoló maszkot hordanak irántuk érzett szimpátia vagy antipátia végett. Őrületként kell, hogy értékeljem azt is, ha egy Fradi, Újpest vagy Kispest szúrkolókat kollektív bűnösnek mondják ki azért, ha a szeretett egyesületük, klubbjuk sálát az arcuk köré tekerik ezzel kifejezve szeretetüket és tiszteletüket a klubb iránt.

Egy rend párti frakció tagjaként pozitívumként értékeltem hogy az új kódexben szélesedik a felelősségre vonás köre, szigorodnak bizonyos büntetések, azonban a végrehajtói oldal még mindig nem elég hatékony, ugyanis az állampolgárok rendőrségbe vetett hite erőssen megrendült a hátunk mögött hagyott időszakban. A mindennapi bűnözés által súlytott területeken nem kapnak megfelelő védelmet a kiszolgáltatott magyar emberek az agyon terhelt és hajszolt rendőrségtől.

A záróvita során kiálltam a büntethetőségi korhatár jelenlegi 14 évről 12 évre történő leszállítása mellett. Számos európai jogszabály mutatja ezen lépés indokoltságát.

Felszólalásom a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitájában.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitájában.

Felszólaltam a címerről és kitüntetésekről szóló törvény záróvitájában

Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint az állami kitüntetésekről szóló törvényjavaslat záróvitájában éles kritikával illettem a kormánypártok javaslatát, mivel az a kitüntetések visszavonására vonatkozó szabályokat nem tartalmaz. Ennek eredménye pedig az lesz, hogy amennyiben idén nem vonják vissza a magyar gyalázó Kertész Ákos Kossuth díját, úgy a jövőben hatályosuló törvény miatt a visszavonásra csak elméleti lehetőség nyilik, a gyakorlatban azonban nem lesz reális lehetőség ezen lépés megtételére.

Felszólalásom Az országgyűlési képivselők választásáról szóló törvénnyjavaslat záró vitájában.

Az országgyűlési képivselők választásáról szóló törvénnyjavaslat záró vitájában sérelmeztem azt kispesti lakosként, hogy Kispest mint önálló választókerület megszűnik a redszerben és három részre osztva csapták hozza más kerületekhez, ez sérti a kispesti emberek méltóságát valamint érdekeit. és más budapesi kerület lakósát és rengeteg más vidéki lakós méltóságát, érdekét is. Rámutattam arra, hogy a választókerületi rendszer kialakítása a Fidesz a saját választási eredményeire szabott módon került kialakításra. Arra hívtam fel a miniszterelnök és a kormánytöbbség figyelmét, hogy tartsák figyelembe azt, hogy ha így folytatják a kormányzást az ár elfogja söpörni őket.

Felszólalásom Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitájában

Sérelmeztem azt, hogy kettős mércét alkalmaz a kormány a kárpótlás ügyében. Míg a kommunizmus áldozatainak kárpótlását 2012 márciusáig megkívánják várni, az ezen törvényhez fűzött zárószavazás előtti módosító javaslattal, addig a zsidó honfitársak részére a Költségvetési törvényben szereplő fejezetként az 1,7 milliárd forintos jóvátétel továbbra is jár. Kifejtettem, hogy milyen vagyoni és személyi szabadság korltozásával járó sérelmeket szenvedtek a magyar emberek a kommunizmus időszaka alatt és nem kaptak mai napoig megfelelő jóvátételt. Felhívtam a figyelmet a 1945 és 1948 közötti felvidéki kitelepítésekre, amellyel kapcsolatban a felvidéki testvéreink jóvátétel nélkül maradnak. Emlékeztettem a honatyákat hogy a Magyar Állam vállalta a népirtással felérő módon kitelepített magyarok jóvátételét erre azonban máig nem került sor. Rétvári Bence államtitkár válaszában ígéretett tett arra, hogy a kormány törvényt fog alkotni a felvidéki honfitársaink kárpótlása érdekében. Az államtitkári választ jelentős sikernek értékeltem, mivel nyilvános igéretet tett a kormány arra, hogy törvényi kereteket biztosítva, véghez viszi a felvidéki testvéreink részére a kárpótlást.