* www.nemzetihirhalo.hu *************
Kérdés: Az ilyen alakok talpa alatt miért nem fütyül még mindig a szél? - KJ
Új párt élén térhet vissza a nagypolitikába Bajnai Gordon
2012. 01. 17., 7:24 [origo]
![Fotó: Pályi Zsófia [origo]](http://static8.origos.hu/i/1201/20120113-bajnai-gordon-korabbi-miniszterelnok-varhatoan9.jpg)
Az [origo] információi szerint új párt létrehozásában gondolkodik Bajnai Gordon volt miniszterelnök, ahelyett, hogy ellenzéki pártok és civilek meglévő szervezeteiből alakuló esetleges összefogás élére készülne. Bár a politikus eddig nem beszélt arról egyértelműen, lenne-e miniszterelnök-jelölt a következő választáson, a hozzá közel állók szerint ez nem kérdés, csak a megfelelő formáció hiányzik hozzá.
Az eddigi találgatásokkal szemben nem egy formálódó ellenzéki-civil összefogás, hanem egy maga alapította politikai szervezet élén térhet vissza a magyar közéletbe Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök - értesült az [origo].
A volt kormányfő január 9-én, a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány blogján megjelent terjedelmes írásban elemezte a gazdasági és politikai helyzetet. Azt írásban Bajnai azt fejtegette, hogy a haza és a haladás ügye iránt elkötelezettek reménye a mielőbbi kormányváltásban van, ez viszont csak akkor lehetséges, ha választható alternatíva szerveződik a Fidesz ellen.
Egy nappal később az ATV-ben arról is beszélt, hogy volt miniszterelnökként felelősséget érez az országért, és szeretne segíteni a jelenlegi rendszer megváltoztatásában. Azt azonban, mint mondta, nem tudja, miként járulhatna ehhez hozzá, és még arról sem döntött, vállalna-e miniszterelnök-jelöltséget a következő választáson.
Tavaly októberben a Heti Válasz azt írta, hogy az MSZP-ből azóta kivált, de akkor még csak szerveződő Demokratikus Koalíció (DK) vezetőjeként Gyurcsány Ferenc valójában egy Bajnai Gordon vezette, Orbán-ellenes, ellenzéki pártokból és civil szervezetekből álló Olajfa-koalíció kiépítésén dolgozik. Bár a hetilap információját az [origo]-nak akkor a DK vezetősége, Bajnai Gordon környezete és a koalíció lehetséges tagjaként említett civil szervezetek is visszautasították, azzal már akkor is egyetértett minden szereplő, hogy csak a legszélesebb körű összefogással lehet bárkinek esélye a Fidesszel szemben.
Másként térne vissza
A DK egyik vezetőségi tagja az [origo]-nak akkor azt is elismerte, hogy bár konkrét tárgyalások nem folynak, a szervezetben visszatérő téma Bajnai Gordon felkérése miniszterelnök-jelöltnek. A volt kormányfő egyik bizalmasa erre így reagált: "Ha Bajnai úgy is dönt, hogy visszatér, biztosan nem Gyurcsány Ferenc irányításával és forgatókönyve szerint fogja ezt megtenni."
Az exminiszterelnökhöz közel álló forrás az [origo]-nak mindezt a politikus blogbejegyzése, illetve az ATV-nek adott interjúja után már azzal egészítette ki, Bajnai mostanában többször utalt rá, hogy bár visszatéréséről még nem döntött végleg, "egy új szervezet alapítása van a fejében".
Forrásunk szerint Bajnai csak a legszűkebb környezetével osztotta meg ezt az információt, de azt mindig hozzáteszi, hogy "a zászlóbontásnak még nincs itt az ideje". A volt kormányfő egyébként a közeljövőben is csak annyira lesz aktív, hogy "forogjon a neve", és miniszterelnök-jelölti alternatívaként a továbbiakban is szóba jöhessen.
Bajnai politikába való visszatéréséről munkatársa azt mondta, azért sem akarja ezt elsietni, mert "a kormányváltásnak csak akkor van értelme, ha az új kormány képes a jó kormányzásra", és komoly szakmai és anyagi háttérre is szüksége lenne egy új szervezetnek.
A gazdasági háttér is szerveződik
Az új politikai formáció Bajnai elképzelései szerint elsősorban a politikától elforduló elégedetlenekre számítana, és arra, hogy elszívhatja bizonyos pártoktól az őket most csak jobb híján választó értelmiségieket is. Arra a kérdésre, hogy van-e olyan potenciális gazdasági szereplő, aki anyagilag is támogatná Bajnai majdani szervezetét, a forrás azt mondta, hogy a kormánnyal szembeni elégedetlenség lassan táborrá formál egy ilyen üzleti kört. Egy másik, Bajnai Gordonhoz közel álló forrás a volt miniszterelnök esetleges visszatérésének időzítéséről az [origo]-nak azt mondta, az legkorábban fél, de inkább egy év múlva lehet esedékes.
A volt kormányfő lehetséges újbóli miniszterelnök-jelöltségéről beszélt a Népszabadságban múlt szerdán megjelent interjúban Szigetvári Viktor, a most kommunikációs szakértőként dolgozó egykori MSZP-kampányigazgató, aki Gyurcsány Ferenc, majd Bajnai Gordon közvetlen munkatársa is volt. Bajnai közpolitikai alapítványának egyik kurátoraként Szigetvári azt mondta, ha a volt kormányfő deklarálni akarta volna, hogy többet nem vesz részt a politikában, már megtette volna.
"Tudja a felelősségét, teszi a dolgát" - fogalmazott Szigetvári, aki saját későbbi szerepvállalásáról azt mondta, szívesen részt vesz egy, "az új többség kialakításának kihívásával szembenéző" formációban, de még nem tudja, hogy ez ernyőszervezet, új párt vagy erős együttműködés lesz-e.
Mit tett le az asztalra?
Bajnai Gordon 2009. április 14-én, Gyurcsány Ferenc lemondása után, súlyos politikai és gazdasági válság közepén ült át a gazdasági miniszteriből a miniszterelnöki székbe, és már bemutatkozó beszédében figyelmeztetett, a válság elmélyülésének megakadályozására összeállított programja mindenkinek "fájni fog".
Egyéves kormányzása végén úgy értékelte kormánya tevékenységét, hogy mind a négy 2009 tavaszán kitűzött célt - az azonnali válságkezelést, a költségvetési hiány leszorítását, a gazdasági növekedés ösztönzését, valamint a külső és belső bizalom helyreállítását - sikerült elérnie. Szubjektívnek mondható értékelését a gazdasági mutatók is alátámasztották: a 2009. márciusi 315 forinttal szemben beiktatása után egy évvel 265 forinton állt az euró, a magyar államadósság kockázati felára az egy évvel korábbi 600 bázispontról 200-ra csökkent, az államháztartási hiány az általa végrehajtott 1200 milliárd forintos kiigazításnak köszönhetően 3,8 százalék alatt maradt, ami akkor az Európai Unió tagállamai közül az ötödik legalacsonyabbnak számított.
Noha a Bajnai-kormány megszorító intézkedései a társadalom gyakorlatilag minden rétegét érintették a közszféra dolgozóitól a nyugdíjasokon át a családtámogatások különböző formáiban részesülőkig, a politikusnak sikerült különösebb megmozdulások, kormányellenes tüntetések nélkül levezényelnie a kiigazításokat. A Medián akkori közvélemény-kutatása szerint Bajnai a kezdeti 17 százalék után 2010 tavaszán 24 százalékos népszerűségi mutatóval távozott posztjáról.
Bár 2010-es leköszönése óta a közelmúltig csupán néhány konferencián állt a nyilvánosság elé, január második hetében elég volt neki a két fent idézett megszólalás ahhoz, hogy népszerűsége egyes közvélemény-kutatásokban megelőzze Orbán Viktorét. Az Ipsos januári adatai szerint Bajnai 28, Orbán 27 százalékon áll a politikusok népszerűségi rangsorában.
(...)
2012. 01. 17., 7:24 [origo]
Az [origo] információi szerint új párt létrehozásában gondolkodik Bajnai Gordon volt miniszterelnök, ahelyett, hogy ellenzéki pártok és civilek meglévő szervezeteiből alakuló esetleges összefogás élére készülne. Bár a politikus eddig nem beszélt arról egyértelműen, lenne-e miniszterelnök-jelölt a következő választáson, a hozzá közel állók szerint ez nem kérdés, csak a megfelelő formáció hiányzik hozzá. Az eddigi találgatásokkal szemben nem egy formálódó ellenzéki-civil összefogás, hanem egy maga alapította politikai szervezet élén térhet vissza a magyar közéletbe Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök - értesült az [origo].
A volt kormányfő január 9-én, a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány blogján megjelent terjedelmes írásban elemezte a gazdasági és politikai helyzetet. Azt írásban Bajnai azt fejtegette, hogy a haza és a haladás ügye iránt elkötelezettek reménye a mielőbbi kormányváltásban van, ez viszont csak akkor lehetséges, ha választható alternatíva szerveződik a Fidesz ellen.
Egy nappal később az ATV-ben arról is beszélt, hogy volt miniszterelnökként felelősséget érez az országért, és szeretne segíteni a jelenlegi rendszer megváltoztatásában. Azt azonban, mint mondta, nem tudja, miként járulhatna ehhez hozzá, és még arról sem döntött, vállalna-e miniszterelnök-jelöltséget a következő választáson.
Tavaly októberben a Heti Válasz azt írta, hogy az MSZP-ből azóta kivált, de akkor még csak szerveződő Demokratikus Koalíció (DK) vezetőjeként Gyurcsány Ferenc valójában egy Bajnai Gordon vezette, Orbán-ellenes, ellenzéki pártokból és civil szervezetekből álló Olajfa-koalíció kiépítésén dolgozik. Bár a hetilap információját az [origo]-nak akkor a DK vezetősége, Bajnai Gordon környezete és a koalíció lehetséges tagjaként említett civil szervezetek is visszautasították, azzal már akkor is egyetértett minden szereplő, hogy csak a legszélesebb körű összefogással lehet bárkinek esélye a Fidesszel szemben.
Másként térne vissza
A DK egyik vezetőségi tagja az [origo]-nak akkor azt is elismerte, hogy bár konkrét tárgyalások nem folynak, a szervezetben visszatérő téma Bajnai Gordon felkérése miniszterelnök-jelöltnek. A volt kormányfő egyik bizalmasa erre így reagált: "Ha Bajnai úgy is dönt, hogy visszatér, biztosan nem Gyurcsány Ferenc irányításával és forgatókönyve szerint fogja ezt megtenni."
Az exminiszterelnökhöz közel álló forrás az [origo]-nak mindezt a politikus blogbejegyzése, illetve az ATV-nek adott interjúja után már azzal egészítette ki, Bajnai mostanában többször utalt rá, hogy bár visszatéréséről még nem döntött végleg, "egy új szervezet alapítása van a fejében".
Forrásunk szerint Bajnai csak a legszűkebb környezetével osztotta meg ezt az információt, de azt mindig hozzáteszi, hogy "a zászlóbontásnak még nincs itt az ideje". A volt kormányfő egyébként a közeljövőben is csak annyira lesz aktív, hogy "forogjon a neve", és miniszterelnök-jelölti alternatívaként a továbbiakban is szóba jöhessen.
Bajnai politikába való visszatéréséről munkatársa azt mondta, azért sem akarja ezt elsietni, mert "a kormányváltásnak csak akkor van értelme, ha az új kormány képes a jó kormányzásra", és komoly szakmai és anyagi háttérre is szüksége lenne egy új szervezetnek.
A gazdasági háttér is szerveződik
Az új politikai formáció Bajnai elképzelései szerint elsősorban a politikától elforduló elégedetlenekre számítana, és arra, hogy elszívhatja bizonyos pártoktól az őket most csak jobb híján választó értelmiségieket is. Arra a kérdésre, hogy van-e olyan potenciális gazdasági szereplő, aki anyagilag is támogatná Bajnai majdani szervezetét, a forrás azt mondta, hogy a kormánnyal szembeni elégedetlenség lassan táborrá formál egy ilyen üzleti kört. Egy másik, Bajnai Gordonhoz közel álló forrás a volt miniszterelnök esetleges visszatérésének időzítéséről az [origo]-nak azt mondta, az legkorábban fél, de inkább egy év múlva lehet esedékes.
A volt kormányfő lehetséges újbóli miniszterelnök-jelöltségéről beszélt a Népszabadságban múlt szerdán megjelent interjúban Szigetvári Viktor, a most kommunikációs szakértőként dolgozó egykori MSZP-kampányigazgató, aki Gyurcsány Ferenc, majd Bajnai Gordon közvetlen munkatársa is volt. Bajnai közpolitikai alapítványának egyik kurátoraként Szigetvári azt mondta, ha a volt kormányfő deklarálni akarta volna, hogy többet nem vesz részt a politikában, már megtette volna.
"Tudja a felelősségét, teszi a dolgát" - fogalmazott Szigetvári, aki saját későbbi szerepvállalásáról azt mondta, szívesen részt vesz egy, "az új többség kialakításának kihívásával szembenéző" formációban, de még nem tudja, hogy ez ernyőszervezet, új párt vagy erős együttműködés lesz-e.
Mit tett le az asztalra?
Bajnai Gordon 2009. április 14-én, Gyurcsány Ferenc lemondása után, súlyos politikai és gazdasági válság közepén ült át a gazdasági miniszteriből a miniszterelnöki székbe, és már bemutatkozó beszédében figyelmeztetett, a válság elmélyülésének megakadályozására összeállított programja mindenkinek "fájni fog".
Egyéves kormányzása végén úgy értékelte kormánya tevékenységét, hogy mind a négy 2009 tavaszán kitűzött célt - az azonnali válságkezelést, a költségvetési hiány leszorítását, a gazdasági növekedés ösztönzését, valamint a külső és belső bizalom helyreállítását - sikerült elérnie. Szubjektívnek mondható értékelését a gazdasági mutatók is alátámasztották: a 2009. márciusi 315 forinttal szemben beiktatása után egy évvel 265 forinton állt az euró, a magyar államadósság kockázati felára az egy évvel korábbi 600 bázispontról 200-ra csökkent, az államháztartási hiány az általa végrehajtott 1200 milliárd forintos kiigazításnak köszönhetően 3,8 százalék alatt maradt, ami akkor az Európai Unió tagállamai közül az ötödik legalacsonyabbnak számított.
Noha a Bajnai-kormány megszorító intézkedései a társadalom gyakorlatilag minden rétegét érintették a közszféra dolgozóitól a nyugdíjasokon át a családtámogatások különböző formáiban részesülőkig, a politikusnak sikerült különösebb megmozdulások, kormányellenes tüntetések nélkül levezényelnie a kiigazításokat. A Medián akkori közvélemény-kutatása szerint Bajnai a kezdeti 17 százalék után 2010 tavaszán 24 százalékos népszerűségi mutatóval távozott posztjáról.
Bár 2010-es leköszönése óta a közelmúltig csupán néhány konferencián állt a nyilvánosság elé, január második hetében elég volt neki a két fent idézett megszólalás ahhoz, hogy népszerűsége egyes közvélemény-kutatásokban megelőzze Orbán Viktorét. Az Ipsos januári adatai szerint Bajnai 28, Orbán 27 százalékon áll a politikusok népszerűségi rangsorában.
(...)