Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
2012. január 18-án a magyar kormányfőnek az Európai Parlament plenáris ülésén kényszerűen kellett magyarázatot adnia a jegybankra és a bírói nyugdíjkorhatárra vonatkozó törvényekről. A vitában látható volt a szocialista, a liberális és főleg a zöld pártok vehemens támadása a magyar kormányfő ellen. Kiderült, hogy a támadók egyrészt felületesen tájékozottak, másrészt érvelésükben jórészt egy szűk hazai politikai érdekcsoport véleményére támaszkodnak.
A történtek rávilágítanak a hazai politikai élet akut jelenségére. Van az országban egy olyan kör, mely az Európai Parlament politikai köreivel kapcsolatot tartva képes károsan befolyásolni a hazai politikai állapotról alkotott nemzetközi véleményt.
A kormánynak vannak hibás döntései, de ez nem lehet ok arra, hogy bizonyos belső politikai kör külföldi tényezőkkel együttműködve úgy támadhassa a magyar kormányt, hogy eközben az ország egészének és a lakosságnak károkat okoz.
Az összes parlamenti pártnak arra kell inkább a jelenlegi helyzetben törekedni, hogy a határon túl élő magyarok hátrányos megkülönböztetése és bántalmazása ügyében az Európai Unióban megértő politikai támogatókat találjon. A nemzetközi támadásoknak jobban elejét veszi, ha a kormányzó koalíció - a kétharmados többsége mellett - a parlamenten kívüli képviseletekkel is konzultálva hozza meg döntéseit.
A 2010-es parlamenti választások után a Fidesz-KDNP kormány a Nemzeti Együttműködési Nyilatkozatában elismerte, hogy az 1990 utáni két évtizedben az ország lakossága szegénységbe és eladósodottságba került. Akkor érti meg jobban a hazai és külföldi közvélemény a magyar kormány döntéseit, ha valóságában ismeri a magyar társadalom állapotát.
Magyarországon az 1989-ben átvett termelő tőkének az értéke nem hogy nőtt, hanem 60%-ban elveszett. A hazai nemzeti tőke nem sokkal múlja fölül az 1938-as értéket. Ma 25%-os a rejtett gazdaság, és a külföldi tőke jelentős fölényben van a hazai tőkével szemben. Megszűnt 1,5 millió munkahely, 3 millióra nőtt a létminimumon élők száma. A bérek 30-50%-kal maradnak el a teljesítményhez mérten. Az alkalmazottak a teljesítményükhöz mérten rosszabbul keresnek, mint a szocializmusban. Az elveszett bér 1990-től máig családonként 6-10 millió Ft. A hazai bérek GDP-hez viszonyított elmaradása nemzetközileg is szembetűnő. A népességfogyás az országban már súlyos aggályokat kelt. Legsúlyosabb jelenség, hogy 1989-hez mérten a lakosság 80%-ának csökkent és csak 20%-ának nőtt a reáljövedelme.
Mi nem hódítók és gyarmatosítók utódai, nem fasiszták, vagy nemzeti szocialisták vagyunk, hanem azon független ország nemzete, amely már a kora középkor óta ellenállt a pénz diktatúrájának!
Ezért ma sem fogadhat el a nemzetünk semmilyen megalkuvást és behódolást a virtuális pénzelőállítók hamissága és a zsarolási elképzelései kapcsán!
Itt az idő arra, hogy Európa népe meglássa bennünk újra az 1956-os erényeinket.
Mi nem cselekszünk soha mások ellen, de az igazságért mindig ki fogunk állni!
Mi nem akarunk másokból élni, viszont szolgálni akarjuk a közösséget: akarjuk a nemzetek Európáját, vissza akarjuk venni a közpénzrendszert!
A Magyarok Szövetsége kéri a Köztársasági Elnök urat, hogy hívja föl a politikai pártok figyelmét arra, hogy a külföldi körökkel való átgondolatlan együttműködés már az országnak is kárt okoz, továbbá a kormány jobban konzultáljon a parlamenten kívüli képviseletekkel.
Ismertesse az európai kormánykörökkel a magyar társadalom súlyos állapotát és kérje, hogy legyenek megértők és segítőkészek a magyar nép irányában a jelenlegi nehéz helyzetében.
Magyarok Szövetsége Mozgalom
Budapest, 2012. január 21.