From: Palos Passio
Date: 2012. március 30.
Subject: Castro kanosszája vagy valami egészen más?
A PÁPA ÉS AZ ŐSZ "FORRADALMÁR" TALÁLKOZÁSA HAVANNÁBAN
Cc: Kutasi József <jozsef@kutasi.eu>
Castro kanosszája vagy valami egészen más?
A PÁPA ÉS AZ ŐSZ "FORRADALMÁR" TALÁLKOZÁSA HAVANNÁBAN
Mexikói és kubai apostoli látogatása végén, annak záróakkordjaként
találkozott XVI. Benedek pápa és Fidel Castro, a szigetországi
szocialista forradalom egykori vezére. Korábban volt szó arról, hogy
Castro kanosszajárást fog tartani, hogy házasságának elismertetését
tudja elérni az egyházfőnél, illetve hogy nyugodt szívvel léphesse át
a jó 40 éve került havannai katedrális küszöbét, kérni fogja a pápai
feloldozást. Mi lett mindebből, illetve mi is történt a pápalátogatás
utolsó fél órájában? Ezt is megtudhatjuk az alábbiakból. Forrás:
LaStampaVaticaninsider.it. Írta: Dr. Békefy Lajos.
Az egyházfő és a "forradalmár" - világok választják el őket, de kortársak
Bizonytalanság volt érezhető az utolsó pillanatig: sor kerül vagy sem
az egyház ősz hajú lelki feje és a kommunista forradalom szintén ősz
forradalmára közötti találkozóra. Végül is szerdán, a pápa kubai
látogatása záróakkordjaként a havannai Apostoli Nunciatúrán 12.30-kor
félórás beszélgetésre fogadta XVI. Benedek Fidel Castrot. P. Federico
Lombardi SJ, a Vatikán hivatalos sajtószóvivője szerint a találkozó
"szívélyes, eleven, intenzív" volt. De mi van e protokolláris szavak
mögött? A 85 éves egyházfő és a 86 éves "forradalmár" mit tudtak
mondani egymásnak? Hiszen valóban világok választják el őket.
Kiszivárogtatott hírek szerint az egyházfő korukra utalva elmondta:
"Jóllehet öreg vagyok, de még mindig teljesítem kötelességeimet".
Mivel foglalkozik a pápa?
XVI. Benedek örömének adott hangot a meleg fogadtatásért, amiben a
kubaiak százezrei részesítették. Beszélgetőtársa azon kérdésére:
"Mivel foglalkozik valójában a pápa?", így felelt: "A világegyház
szolgálatában áll". Castro válaszában elmondta, hogy a pápa
látogatásának minden pillanatát figyelemmel kísérte a tv-közvetítések
jóvoltából. Érdekes módon Castro néhány kérdést tett fel a pápának a
liturgiai változtatásokkal kapcsolatosan is, és elismerően szólt
arról, milyen megértéssel tekint a pápa az emberiség problémáira. Az
egykori államelnök azt is szóba hozta, mennyire kívánta Kuba nagy
jótevőjének, Teréz anyának, és II. János Pál pápának a boldoggá
nyilvánítását. A lengyel pápával 1996-ban Vatikánban, 1998-ban pedig
Havannában találkozhatott.
Isten távollétének a kérdéséről is beszélt a pápa Castronak, meg a
hit és a tudás viszonyáról. Kissé meglepő módon arra kérte a tudós
egyházfőt, küldjön neki könyveket, melyek ezt a témakört tárgyalják.
"Még át kell gondolnom, milyen könyvet küldhetek Önnek" - válaszolta
erre a pápa. A találkozón jelen volt az egykori államfő felesége,
Dalia is. Beszélgetésük végén Castro bemutatta a pápának két
gyermekét. A találkozót követően XVI. Benedek pápa a José Marti
repülőtérre hajtatott, és hazarepült Rómába.
Castro "meginterjúvolta" az egyházfőt?
Katolikus lapok, így például az Osservatore Romano és a
LaStampaVatican történelmi találkozóról írnak, melynek során a kubai
forradalmár valósággal meginterjúvolta a pápát. A két kortársat
világok választják el személyes élettörténetüket illetően, ami a
szófordulatokból is elő-elővillant. Az egykori parancsnok így
fogalmazott: "Most, hogy többé nem terhel a kormányzás felelőssége,
sok időt töltök el az olvasással és az elmélkedéssel. És hogyan tölti
be Ön a szolgálatát?". A válasz az előbbiekből ismert.
A Financial Times előzetes feltételezéseivel szemben az alkalmat nem
használta fel Castro propaganda céljára, és nem érintették a kubai
menekültek kérdését sem. Felfigyelt a világsajtó arra is, hogy
életének végső szakaszába érve az ateista forradalmár érdeklődéssel
fordul a vallási kérdések felé, s állandóan vissza-visszatér Péter
utódjánál ugyanazokra a kérdésekre.
Kiengesztelődés és béke - "Nekünk is van láthatatlan berlini falunk..."
Ez a két szó, a kiengesztelődés és a béke határozta meg a pápa
háromnapos kubai szolgálatát, amelynek csúcspontja az a mise volt,
melyen mintegy félmillió hívő vett részt. Szavaival közvetve arra a
hatalmas lelki szakadékra és annak gyógyítására is utalt a pápa, ami
az exíliumban, az USA-ban élő kubaiak és az otthoniak között a mai
napig érezhető. Az epd.de német egyházi lapnak valaki így
nyilatkozott: "Nekünk, kubaiaknak is meg van a 'berlini falunk', de ez
láthatatlanabb. Reméljük, hamar le fog omlani ez is, s ebben a pápa
segít nekünk".
Az egyházfő többször utalt beszédeiben arra, hogy a kormány tartsa
tiszteletben a polgárok alapvető szabadságát. Csak ebben az esetben
lesz képes a karibi szigetország a megújult és a megbékélt társadalmat
felépíteni.
Kísérteties csend - (anti)kommunista intermezzo
Sajtóértesülések szerint a kormány arra utasította hű alattvalóit,
hogy vegyenek részt a pápai alkalmakon. Ezzel kívánták megakadályozni,
hogy az ellenzékből bárki is a pápa közelébe jusson. A hajnalig tartó
razziákban százakat vettek őrizetbe a pápai szentmise előtt, és igen
sok ellenzékit házi őrizetben tartottak. Havanna utcái kiürültek,
kísérteties csend ülte meg a fővárost. Az élet megbénult, minden
utcasarkon rendőrkordon volt.
Az első szabadtéri misén, hétfőn, amit Santiagoban tartottak, a
biztonsági szolgálat emberei a pápa szeme láttára tartóztattak le egy
ellenzékit, aki mégis átgyúrta magát a kordonokon, az oltárig rohant,
és ott antikommunista jelszavakat kiabált.
A pápa kubai látogatása meglehetősen változatos volt. Szavaiból
kiderült, hogy ismeri a szigetország belső bajait, a felszín alatti
mély feszültségeket. Mindezek ellenére a megbékélés/kiengesztelődés
szavát és lelkületét vitte a szigetországba. Mennyire tudja ez átjárni
a kubaiak szívét, hogy azok a bizonyos láthatatlan falak ott is
ledőljenek? Ez még Isten és a jövő titka...