▼

2012. április 22., vasárnap

14.652 - Halász József: A kapitalizmus nem halt meg, de életre kell kelteni

Feladó: Halasz Jozsef
Dátum: 2012. április 20. 1:23
Tárgy: Tájékoztatás - A kapitalizmus nem halt meg, de életre kell kelteni
Címzett: jozsef@kutasi.eu

 Nemzetiegység Hírlevél
2012.
Szelek havának
19. napja
Magyarországi népszavazás Európai népi kezdeményezés  Alulról építkezés  Letöltési változatok
 Facebook, levelezési cím, Honlap  Facebook, Levelezési cím, Honlap Honlap és fórum   Honlap, hangos levél, doc, pdf

Hangos levelek 
 2012.04.14. Nem vettem részt a Keresztény Kulturális Akadémia „Keresztény országértékelő” rendezvényén
2012. 04. 15. Az egyetlen megoldás visszatérni az ősi civilizációra
Hangos levél mellékletek
 A Szent Korona Értékrend Akadémia
Gyakorlati alkalmazás

Mit
Hogyan

Videók 
 

 
A magyarság számára végső megoldást adó
Szent Korona Értékrend
akadémiai ismertetése:
Első Fokozat
(hangoskönyv)
Pataki Antal előadása Tatabánya, 2011. 10. 30. 1. rész, 2. rész 


Fogalomértelmezés:

EU (Európai Unió): a tagállamok jogi, politikai és gazdasági függetlenségi jogai gyakorlásának megszüntetésén, azok liberális-kapitalista érdekek kiszolgálására történő összevonásán (integrálásán) alapuló föderáció (szövetségi állam)
EK (Európai Konföderáció): jogilag, politikailag és gazdaságilag független tagállamok önkéntesen meghatározott gazdasági és politikai tevékenységeinek két- vagy többoldalú szerződésekben meghatározott összehangolása (koordinációja) 
Terrorizmus: Politikai és gazdasági hatalom megszerzése vagy megtartása érdekében kifejtett erőszak.
Rovatok:
Pataki Antal rovata
Könyvek 


Hatályos jogszabályok: 
Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata és az Európai Unió Alapjogi Chartája
(Lisszaboni Szerződés) 
1982. évi 6. törvényerejű rendelet
a Nemzetközi Valuta Alap alapokmányának kihirdetéséről 
 Az Észak-atlanti Szerződés Washington DC, 1949. április 4.
Az Európai Parlament és a Tanács 211/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a polgári kezdeményezésről

Testvér honlapok:
Nemzeti egység honlap
Népszabazás az EU, IMF, NATO elhagyásáért
Népi kezdeményezés az EU átalakítására
FVSZ

Tájékoztatás

I.
A Jobbik Csongrád Megyei Választmányának Szegeden, 2012. április 17-én tartott ülése Hegedűs Roland, a Jobbik Zsombói Szervezete elnökének a Függetlenségi Csoport nevében tett előterjesztését1 meghallgatta, és egyhangú szavazattal elfogadta az abban szereplő alábbi két határozati javaslatot:
1. A Függetlenségi Csoport kezdeményezésére és annak támogatásával a Jobbik Csongrád Megyei Választmánya hozzon határozatot egy szakmai anyag létrehozásáról, amely segítséget nyújt a Jobbik EU-szkeptikus politikai irányvonalának kialakításában. Az elkészült anyagot juttassuk el a Jobbik szakmailag illetékes munkacsoportjainak, és a politikai vezetésnek.
2. A Függetlenségi Csoport kezdeményezésére a Jobbik Csongrád Megyei Választmánya hozzon határozatot dr. Halász József népszavazási kezdeményezéseinek elvi támogatásáról.
II.
A Választmányi ülés után Vona Gáborral folytatott négyszemközti megbeszélésen az Elnök úr – az ott elfogadott határozatok alátámasztására - egyetértett a következőkkel:
1. A Jobbik Csongrád megyei Választmányának határozatát kiterjesztve, pártrendszeren felülálló nemzeti egység megteremtése érdekében népi elégedetlenséget kifejező mozgalomként – amellyel kapcsolatban dr. Gaudi-Nagy Tamás frakcióvezető-helyettes úrral korábban megbeszélést folytattam – hangot adunk a gyarmatbirodalmi tagságunk megszüntetésére vonatkozó követelésnek az általam előterjesztett (EU, IMF és NATO tagságunk megszüntetését indítványozó) aláírásgyűjtő ívek2 alapján, annak ellenére, hogy azok hitelesítését az OVB, valamint a Kúria jogellenesen megtagadta.
2. A világválság Európára vonatkozó általános megoldása az, hogy az államok függetlenségi jogainak összevonására – és ezzel a nemzeti érdekvédelem feltételeinek megszüntetésére - épülő föderatív Európai Unió helyére lép az államok szerves egységét a tevékenységek összehangolásával biztosító Európai Konföderáció (Nemzetek Európája).
Mivel a föderatív Európai Unió a konföderatív Európai Gazdasági Közösségből alakult át a Maastrichti Szerződéssel, a visszaalakulást szorgalmazó európai népi kezdeményezés alapján az Európai Parlament döntése egy korábbi minta megismétlődése, ezért az Elnök úr – a Jobbik választási céljával azonosan - támogatja az Európai Unió Európai Konföderációvá történő átalakulását előkészítő aláírásgyűjtést3, összhangban azzal az előzetes megbeszéléssel, amit dr. Morvai Krisztinával, a Jobbik Európai Parlamenti képviselőjével folytattam.
3. Az ősi (sumér) civilizáció jelenti a megbukott nyugati civilizáció alternatíváját, ezért az Elnök úr támogatja azt a - Z. Kárpát Dániel igazgató úrral korábban egyeztetett – javaslatomat, hogy az Attila Király Népfőiskola biztosítson lehetőséget a Szent Korona Értékrend Akadémia első4 és második5 fokozata megrendezésére.
4. Az ősi civilizáció társadalomszervezési elve az alulról építkezés. Ennek megfelelően a Jobbik megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy a Szent Korona Értékrend alapján kidolgozott Települési Önellátó Rendszert6 megfelelőnek tartja-e az önszerveződés megvalósítására, arra a több mint 400 települési önkormányzatra alapulva, ahol jobbikos önkormányzati képviselő működik.
III.
1. Szeretettel kérek mindenkit, hogy tegye félre azokkal a szervezetekkel, személyekkel szembeni averzióját, akik tesznek vagy tenni akarnak a nemzet megmentéséért az ősi civilizáció visszaállításával.
2. Kérem a Jobbik megyei Választmányait, települési szervezeteit arra, hogy támogassák a Csongrád megyei Választmány határozatainak végrehajtását.
3. Kérem mindazokat a szervezeteket és magánszemélyeket, akik egyetértenek a népi elégedetlenség fenti célkitűzéseivel, részvételükkel erősítsék a népi elégedetlenséget kifejező mozgalmat.
Kelt Szegeden, 2012. április 19-én.
Tisztelettel: dr. Halász József
A kapitalizmus nem halt meg, de életre kell kelteni
A megmondó-ember megmondta! Ha ő megmondta, akkor úgy is van.
Vagy mégsem?

Bod Péter Ákos megmondta, hogy minden ellenkező híreszteléssel és tapasztalattal szemben a kapitalizmus nem bukott meg, csak „az európai típusú kapitalizmus került válságba”7, ami csak „az Egyesült Államok, Nyugat-Európa és Japán krízise”.
Ez azt jelenti, hogy Kelet- és Közép-Európa (benne Magyarország), Ázsia, Afrika, Kanada, Közép- és Dél-Amerika, Ausztrália valami mástól szenved. Na, de mitől, kedves Bod Péter Ákos úr?
„A kapitalizmus nem mondott csődöt, és ellentétben az 1929-1933-as krízissel, nem jelent meg ’váltótársa’, nincsenek alternatív rendszerek vagy teóriák, ’nincs új Keynes, Marx vagy Max Weber’".
Rossz hírem van az Ön számára, Bod úr! Van ’váltótárs’, nemcsak a kapitalizmusra, hanem az annak teret adó nyugati (diktatórikus) civilizációra.
Ez a váltótárs nem a diktatúra egy másik formája, hanem a nemzetek és az emberek szabadsága.
Ez a váltótárs az az ősi civilizáció, aminek a Teremtő akarataként megszemélyesülő eszmei tisztasága meghatározza az emberi társadalom szerves együttélését, benne a gazdaságot is.
Ön saját magát és azonos érdekű társait megnyugtathatja, bizonyíthatja nekik, hogy ami körülöttük van, az nem igaz, a halott nem is halt meg, életre lehet kelteni.
A baj az, hogy amíg Ön és társai ezt bizonygatják, addig nap, mint nap azt tapasztalja a munkanélküli, a lakásától megfosztott, a munkaerőpiacon megvásárolt bérrabszolga, a nyugdíjas, a jövőtlenné tett fiatal, hogy ez nem igaz.
Azt látják, hogy a nemzetvesztés kijelölt ítéletvégrehajtója, Orbán Viktor „nem akarja tudni”, amit a harmadik típusú beszélgetésen gazdáitól hallott, ahol ő csak egy szót mondhat: „igen”, amikor kettős beszéddel biztat itthon, nyugtat az Európai Parlamentben8.
Azt látjuk itthon, hogy amit Ön állít, Bod úr, az szemenszedett hazugság, a liberális kapitalizmus hullája fertőzi Magyarországot, a gyarmatbirodalom diktátumainak „jogharmonizációjával”9akaratát megalázásunkkal ránk kényszerítő "fegyelmezéssel"10  és közvetlen zsarolásunkkal11.
Ez a sírba ereszkedő liberális kapitalizmus arra kényszerít bennünket, hogy érdekeinkkel szembefordulva fegyverkezzünk rabságunk megvédéséért12.
Nincs véletlen.
Ütemezetten mai hírlevelemben kezdem el a Szent Korona Értékrend Akadémia második fokozatának „A mátrix (tábla) elmélet a liberális-kapitalista és a Szent Korona Értékrend gondolkodási módjában (paradigmájában)” c. része ismertetését.
A diktatórikus (nyugati) és az ősi civilizáció közötti különbséget a mátrix-elméletek különbözősége mutatja. 

A „Mit” kérdésre adott válasszal válik egyértelművé, hogy a paradigmaváltás mit jelent a gyakorlatban.
A válasz bizonyítja be, hogy az eszmei gondolkodási mód azért alap, mert a szkíta-hun gondolkodási mód biztosítja a kötelezettség és jog kettős egységében érvényesülő egy és ugyanazon szabadságot, amit ma úgy mondunk: esélyegyenlőség. Ezt a második Vérszerződéssel (Szeri Szerződéssel) erősítették meg őseink, „egy atyától és egy anyától származónak” (Kézai), vagyis testvérnek fogadva el egymást, rangtól és származástól függetlenül. (A Quedlinburgi Szerződés után a „jövevény nemesek” - ugyancsak Kézai – mintájára oszlott meg a szabad magyarság nemesekre és nem-nemesekre.)
Ennek továbbgondolásával jutunk el arra a következtetésre, hogy a szabályozásnak is az esélyegyenlőséget kell biztosítania.
Azt, hogy a szabályozás biztosítja-e az esélyegyenlőséget, az a szegletkő határozza meg, amire a szabályozás épül. Ez a szegletkő az iránymutatás, ami, ha a Teremtőtől származik, akkor a szerves egységben élést jelenti, ha nem, akkor megosztottságot, mert egy kisebbség érdekeinek erőszakos érvényesítése valósul meg a többség érdekeivel szemben.
Az iránymutatást vagy a Teremtő akaratának megfelelő Szabadság Alkotmánya adja, vagy egy diktátum-rendszer, amely annyi diktátumból áll, amennyi - egymást erősítve - a diktatúra fennmaradásához szükséges. Korunkban három szervezet kell a diktatúra érdekeinek védelméhez, ennek megfelelően három diktátum van: az EU-é a Lisszaboni Szerződés, az IMF-é a Nemzetközi Valuta Alap alapokmánya és a NATO-é, az Észak-atlanti Szerződés.
Az iránymutatás államok feletti. Ha a Teremtő akaratát közvetíti, akkor örök és változtathatatlan, ha nem, akkor a diktátorok akarata szerint változó (az utóbbi időkben: szocialista-kommunizmus vagy liberális kapitalizmus).
Az iránymutatás határozza meg egy történelmi időszakra az irányelveket, amelyek egy-egy államra vonatkozó Alaptörvények.
A mindennapi élet szabályozása és összehangolása (vagyis az irányítás és a végrehajtás) a Teremtő iránymutatását követve az egység irányelveire épülő Alaptörvények alapján döntési folyamatként, az önrendelkezés alapján, alulról építkezik, míg diktatúra alatt a diktátum végrehajtási utasításaként, felülről lebontva szabályozza a mindennapokat.
Az iránymutatás forrása határozza meg a hatalomgyakorlás módját.
A Teremtő iránymutatását követő rendszerben az irányítás a Teremtő akaratának érvényelülését biztosítja ellenőrizve a végrehajtást. Őseink hagyományában ennek a kettős egységben élő kapcsolatnak a jelképe a Nap (kündü) és a Hold (gyula).
A most megbukott diktatúra irányítását azok végzik, akiknek érdeke a megosztottság fenntartása. Az iránymutatás szerinti végrehajtás azoknak a helytartóknak a „tisztje”, akik vállalták saját nemzetük elárulását.
A hatalom gyakorlóinak kiválasztását is az iránymutatása forrása határozza meg.
A Teremtő iránymutatását követő rendszerben a közszabadság elve érvényesül a hatalmat gyakorlók kiválasztásában. A rátermettségüket bizonyító emberek megbízást kapnak a többi embertől érdekeik képviseletére, akik jogosultak a megbízatást visszavonni, amennyiben a megbízott nem az ő érdekeiket képviseli.
A most megbukott diktatúra rendszerében a nyugati civilizáció polgári demokráciának nevezett elve szerint történik a hatalmat gyakorlók kiválasztása. A társadalmat megosztják rész-érdekek egymással szembeállításával. Az egyes rész-érdekeket a pártok képviselik, amelyek programokat – ténylegesen ígéretlistát - készítenek, hiszen annak betartása rájuk sem kötelező1, hiszen bármit is ígérnek, hatalomra kerülésük esetén az diktatúra iránymutatásaként kell a helytartóságot kormányozni.
A választási kampányidőszakban megtévesztéssel azt sugallják, hogy hatalomra kerülésük esetén az ígéretlistájukban leírtakat valóra váltják. A jelölteknek, akik a párt színében indulnak a választásokon, a megtévesztés elfogadtatása és – hatalomra kerülés esetén – az ígéret megszegése a feladatuk.
A Teremtő iránymutatását követő rendszerben az értékek teremtése és felhasználása, vagyis az igény és a lehetőség összhangja a lelki, szellemi és anyagi életfeltételek kielégítésének módszere. A pénz kizárólag értékcsere-eszköz, ezért fedezete az anyagtalan és anyagi értéknövekedés.
A most megbukott diktatúra rendszere a kínálat-monopóliumokat szolgálja ki. Ennek megfelelően a kínálat által manipulált kereslet összhangnélkülisége működteti. Ez az összhangnélküliség váltotta ki az erkölcsi bukást, ami gazdasági és társadalmi válságot okozott.
A látszat-értéket képviselő (tehát érték-fedezettel nem rendelkező) pénz önmagát növeli, ezzel törvényszerűen elszakad a létrehozott és létrehozható értéktől. (Már legalább tíz éve átlépte a fedezetnélküliség a kritikus 50 %-os határt.)
Mindezeket a mátrix-elmélet fogalja össze, ezért annak leírását – önmagam plagizálásával – az Első Fokozat anyagából másolom ide:
„A mátrix (tábla) elmélet a liberális-kapitalista és a Szent Korona Értékrend gondolkodási módjában (paradigmájában)”
1. Alapértelmezések
Gazdaság - közgazdaság
Az önellátás
A gazdaság szerkezete
A gazdaság szabályrendszere
2. A válságot okozó gazdasági gondolkodási mód minta (paradigma)
A természetellenes mátrix-elmélet
A természetellenes mátrix-elméletet követő Európai Unió
3. A válságot megszüntető gazdasági gondolkodási mód minta (paradigma)
A természetes mátrix-elmélet
A természetes mátrix-elméletet követő Gondoskodó Magyarország
____________________________________________________________
1. Alapértelmezések
Ahhoz, hogy megértsük az irányítási és vezetési feladatok összefüggésrendszerét (Mátrix-elméletet), ismerni kell azokat a fogalmakat, amelyek ezt a rendszert alkotják, kiemelten a közgazdaság és az önellátás fogalomkörét, szorosan vett kapcsolataikkal együtt.
Mindkét fogalom értelmezésénél a magyar nyelvből indulok ki.
Gazdaság - közgazdaság
A gazdaság fogalma alapértelmezésben egy család értékteremtő, értékőrző és értékhasználó feladatainak egységét jelenti.
Tehát a gazdaság az értékhez kötődik.
Az érték, amit a család teremt, őriz és használ az emberből ered, az ő lelki, szellemi és testi tevékenysége hozza létre. Ennél fogva az érték – és az ezt teremtő, őrző és használó gazdaság – nem korlátozódik kizárólagosan annak egyetlen megnyilvánulási formájára sem, sem a lelki értékre, sem a szellemi értékre, sem az anyagi értékre. Ezek szerves (vagyis egymást erősítve önmagukat erősítő) egysége jelenti az értéket.
Azoknak az értékeknek az összessége, amelyet egy gazdaság létrehozott, a gazdaság vagyonát alkotja.
Ebből az alapértelmezésből épül fel az emberi közösségek különböző szintjeinek gazdasága, a település, a járás, a megye és az ország gazdasága.
A családi gazdaságok feladatait különböző szinteken összehangoló egységek jelentik a köz(össég) gazdaságát.
Az önellátás
Minden gazdaság arra törekszik, hogy az önmaga által létrehozott értékek biztosítsák életfeltételeit.
Az ember életfeltételei lelkiek, szellemiek és anyagiak, vagyis ugyanazt a hármas egységet mutatják, mint a gazdaságban létrehozott, őrzött és felhasznált értékek.
A gazdaság működtetésének lehetőségeit (vagyis a gazdálkodást – ökonómiát) meghatározza az az élettér (környezet – ökológiai), amelyben tevékenységét kifejti.
A családi gazdaságok határozzák meg azokat az igényeket, amelyek az életfeltételekből erednek, és azokat a lehetőségeket, amelyeket ezek teljesítéséhez szükségesek, függetlenül attól, hogy életterük lehetővé teszi-e igényeik kielégítését saját lehetőségeivel.
A különböző szintű és élettér-jellemzőkkel rendelkező gazdaságok különböző mértékben tudják az életfeltételek által meghatározott igényeiket önmaguk kielégíteni, ezért alakul ki természetes módon a különböző gazdaságok közötti értékcsere-rendszer.
A gazdaságok közötti értékcsere legegyszerűbb módja a közvetlen csere az értékazonosság elve alapján. Abban az esetben, amikor nem lehetséges a közvetlen csere, az értékek cseréje közvetett módon, egy értékközvetítő eszköz, a pénz közbeiktatásával történik.
Az alapértelmezések összefoglalása a gondolkodási mód minta (paradigma) váltás megalapozása érdekében:
1. A gazdaság a lelki, szellemi és anyag értékek teremtésének, őrzésének és használatának szerves egysége, tehát nem az anyagi értékekre vonatkozik kizárólagosan.
Mivel a vagyon a teremtett, őrzött és használt értékek összessége, a fogalma nem korlátozódik az anyagi értékekre.
2. Az önellátás az értékek értékazonos cseréjének összehangolt rendszere.
3. A pénz értékközvetítő eszköz, tehát csereértékét az általa közvetített érték (fedezet) határozza meg.
A gazdaság szerkezete
A gazdáság működtetését (a gazdálkodást) két részének szerves egysége határozza meg:
- az élettér, amely a gazdálkodás színtere, a gazdálkodás alapfeltételeinek meghatározója – alapvetően a földrajzi terület,
- az ember, aki lelki, szellemi és anyagi értéket teremt, őriz és használ.
Jellegéből adódóan a gazdálkodás állandó (statikus) része az élettér, változó (dinamikus) része pedig az ember.
Az egy gazdaságban élő emberek döntik el – egyéni jellemzőik által csoportokat (társadalmi csoportokat) alakítva ki -, hogy életterüket hogyan használják értékteremtésre, értékőrzésre és értékhasználatra.
A két rész egymást erősítve önmagát erősítő (szerves) egysége egy kétdimenziós táblában (mátrixban) foglalható össze: Alapmátrix

Az iránymutatás a társadalmi csoportokon (vagy – diktatúrában - egy társadalmi csoporton) keresztül határozza meg egy földrajzi terület gazdaságát.
A gazdaság szabályrendszere
Az iránymutatás határozza meg a társadalom együttélési szabályait (a jogrendszert), vagyis azt, hogy az ember hogyan alakítja ki gazdálkodását, a családtól az államig.
Ebből eredően a jogrendszer szintjei a következők: a szabályozás vezérelve az iránymutatás, amely egy korszak fejlettségnek megfelelő irányelv-rendszert jelöl ki, és az azt megvalósító mindennapi élet együttélését meghatározó szabályozásban válik az irányítás-vezetés gyakorlati eszközévé.
A magyar nyelv kifejezi ezeket a szinteket: Alkotmánynak nevezi az iránymutatást (az alkotó alkotásának használatára vonatkozó alapszabályokat), Alaptörvénynek az irányelveket és törvénynek a mindennapi élet együttműködési szabályait.
A gazdálkodást meghatározó iránymutatás dönti el, hogy önellátó szabadságot ad-e az államnak, és a kötelességek és jogok egységében megmutatkozó szabadságot ad-e az embernek, vagy elvonja azt az államtól és az embertől egyaránt a szabadság jogát.
Amennyiben az iránymutatás a föld egészét és annak részeit (földrészeket, országokat) a teremtés, megőrzés, használat hármas egységében működteti, akkor érvényesül a gazdaság minden élő és élettelen alkotóelemének szabadsága.
Amennyiben az iránymutatás megbontja az eredendő hármas egységet, akkor a gazdaság minden szintje elveszíti önállóságát, ezzel megszűnik az alkotórészek szabadsága, ami a szeretettel megvalósuló természetes életmódot jelent.
A megbontott hármas egység azt jelenti, hogy az iránymutatással egy társadalmi csoport saját érdekeinek rendeli alá a gazdaságot, és ezzel elveszi a többi társadalmi csoport természetes gazdálkodáshoz való jogát.
Ez a természetellenesség kihat az emberiség életterének minőségére is, hiszen – mint a jelenlegi válság is mutatja – az értékek őrzése alárendelődik az életfeltételt biztosító termelésnek (ami a teremtés helyébe lép) és a használatnak.
A szabadságától megfosztott államok kiszolgáltatottak, ezért össze lehet vonni azokat egy szövetségi államba (föderációba), ahol a gazdaság irányításának alulról épülő természetes szintjei helyébe lép a felülről leosztó, diktatórikus irányítási-vezetési rendszer.
A szabadságukat megőrző államok az önellátás által meghatározott igény-lehetőség összhang megteremtésre államszövetséget (konföderációt) hoznak létre.

1 A politikai pártok képviselői által a választási kampányokban tett – a párt ideológiáját, az ahhoz kapcsolódó stratégiákat, ezen belül az ország állapotával kapcsolatos nézeteket tükröző – kijelentések valóságtartalmának vizsgálata nem tartozik a bűnügyekben eljáró hatóságok hatáskörébe, ezen kijelentésekért történő helytállás a politikai felelősség kategóriájába tartozik.
Az ilyen, akár megtévesztő, akár nem megtévesztőnek ítélt nyilatkozatok a választó érdemi szavazási döntését befolyásolják és nem a már kialakult szavazói döntésnek megfelelő, a szavazat leadásához szükséges (és így a büntetőjog által védett) választási eljárási rend biztonságát sértik.
(KÖZPONTI NYOMOZÓ FŐÜGYÉSZSÉG Nyom. 44/2007. sz. határozata)


Európai Unió vagy Magyarország
Nemzetiegység levelezőlista
Készíti: dr. Halász József (30/6163894, drhalaszjozsef45@gmail.com)

- Időpont: