Egy véletlennek, vagy a sors kegyének köszönhetően olyan dokumentumok kerültek elő, amelyek a bankok sikkasztását, adócsalását bizonyítják. Az állampolgárok becsapása mellett 1000 milliárdos(!!!) nagyságrendű adócsalást leplezhetnek le, amellyel a „devizahiteleseket" és a Magyar Államot rövidítik meg a bankok.
A napokban több hír került napvilágra, amely arról számolt be, hogy pert nyert egy deviza hiteles a bank ellen…
Egy esetben bizonyítottá vált, hogy a bank átverte az ügyfelét. Ezrével vannak devizahitelesek, akik ezt a lépést még nem tették meg a bíróság felé. Talán mert nem is tudták, mi a teendő, többségében nincsenek tisztában jogaikkal, lehetőségeikkel, vagy fel sem tételezik azt, hogy egy hivatalos szerv - ez esetben a bank – átveri őket.
Ám ha egy esetben bebizonyosodott a bank csalása, egyazon szisztémával dolgozva, nyilvánvalóan ezer és ezer állampolgárt ért hasonló átverés.
Az állampolgár jóhiszeműen felvette lakás, kocsi vásárlására a banktól a kölcsönt, aztán a változó kamatok miatt - amely természetesen folyamatosan növekszik – fizetgette a törlesztő részleteket mindaddig, amíg jött a válság, és a korábban felvett kölcsön immár közel a duplájára növekedett. Bedőlt lakás hitelek ezrei miatt jöttek a kilakoltatások, az életük munkája árán megszerzett vagyonok elvesztése miatt öngyilkosságok tucatjairól értesülünk naponta. Valakiket ez azonban csöppet sem zavar: A bankokat.
Egy véletlennek, vagy a sors kegyének köszönhetően olyan dokumentumok kerültek elő, amelyek a bankok sikkasztását, adócsalását bizonyítják. Az állampolgárok becsapása mellett 1000 milliárdos(!!!) nagyságrendű adócsalást leplezhetnek le, amellyel a "devizahiteleseket" és a Magyar Államot rövidítik meg a bankok.
Megdöbbentő sikkasztásról és adócsalásról értesült újságíró szövetségünk egy bátor asszonytól – Mácsai Rozáliától - és Falus Zsolttól, aki az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda, valamint a Nemzeti Adó és Vámhivatalhoz fordult.
Nézzük a tényeket Falus Zsolt tájékoztatása alapján:
Az ügyfelek deviza tőke tartozását a bankok tartják nyilván, egyoldalú szerződéseikkel. Az akkoriban kínált kedvezőbb hitelkonstrukciók miatt az állampolgárok többsége a deviza-hitelt választotta, vagyis deviza párban adósodott el. A deviza párnál az egyik deviza a nyilvántartásra kerülő tőketartozást határozza meg, a másik deviza az, amiben a havi törlesztést kell megfizetni. Ha „kiszámítható” viselkedésű devizákról van szó, az ügyletben nyereség áll elő. A kiszámítható devizák közé tartozott az EURO, valamint a CHF is.
A bankok nyeresége az árfolyamnyereség révén realizálódik, az ügylethez a „nyilvántartási tőke cseréjét” kell átmenetileg végrehajtani. Ez könnyen megoldható, mert a hazai hitelezés a bankok nyilvántartásba vételén keresztül valósul meg. A bankok a deviza hiteleiket nem fedezték CHF forrásokkal, a refionanszírozásban „valós” frank pénzeszközök nem vesznek részt. Ebben jelentősen eltér a bankok devizahitelezési gyakorlata az Eurozónán belül és azon kívül.
A tőke konverzióról és annak eredményéről a bankok ügyfeleiket nem értesítették, az erről szóló „csereügyleti igazolásokat” nem adták ki, így az ügyfelek a lecsökkent deviza nyilvántartásról, a nyereségükről nem szerezhettek tudomást. A nyereség sorsáról így rendelkezni sem tudtak.
Az ügyfelek akár a nyereségnek az összegét felvéve az eredeti nyilvántartott tőke után fizetik meg az addigi törlesztő részleteket, vagy akár a lecsökkent tőke összeg után már kevesebb törlesztő részlet állhatott volna elő számukra.
A csereügylet során keletkező nyereség az ügyfelet illeti meg, mert ez az ő pozíciójában következett be, ezért az ügyfelekkel szemben a bankok sikkasztást követtek el.
A csereügyleti nyereség tőkejövedelemnek minősül, ami adókötelezettséget jelent az 1995.évi CXVII.tőkejövedelmekről szóló (65-68.§) szja törvény szerint. Ezt az adót a magánszemélynek kell megfizetni.
Az okirat hamisítást a bankok a ügyfeleikkel szemben közölt valótlan, hamis adatközléssel és az azon alapuló követeléssel valósítják meg.
A bankok követelésének alapja egy valótlan deviza tőke nyilvántartás.
Az előállott nyereséget a bankok saját hasznukként tartják nyilván. Ezt a cselekedetet a bankokban tevékenykedő "treasury" csoportok végzik, akiknek a feladata az árfolyam és menedzsment az ügyfelek fizetőképességének megtartása érdekében. A devizahiteleseknél a szükséges tőke műveletek végrehajtásával nyereséget tudnak előállítani.
A bankok a teljes nyereséget a sajátjukként kezelik, az adó (amely jelenleg 16 %, de a konverzió időszakában, a 2008-as években ez 25 % körüli volt) nem kerül megfizetésre és az ügyfelek nyereségét is sajátjukként tartják nyilván.
Ez adócsalás és sikkasztás. Mindemellett a bankok ügyfeleikkel szemben valótlan, vagyis hamis adatokat közölnek és követelésüket erre alapozzák.
A bakok adózatlan nyeresége kb 1000 milliárd forint nagyságrendben keletkezhetett.
Falus Zsolt bizonyítékokkal alátámasztott feljelentése alapján a nyomozás elindult. Csak remélni merjük, hogy a NAV, a PSZÁF és a Nemzeti Nyomozó Iroda mielőbb lép ebben az ügyben, mert emberek életével játszadoznak, és csöppet sem mindegy, hány ember veszíti el vagyonát, vagy akár az életét a bankok gyalázatos nyerészkedése végett.
Gyöngyösi Zsuzsanna
Szerkesztői megjegyzés:
Új értesülésünk szerint a Nemzeti Adó és Vámhivatal az ügyet nyilvánosságra hozó Falus Zsolt meghallgatását követően , a meglévő dokumentumok alapján, már el is kezdte a vizsgálatot!
Hajrá Falus Zsolt, hajró NAV!