* www.nemzetihirhalo.hu *************
Aprópénzért szabadulnak a rossz adósoktól a bankok [origo] 2012. 07. 19., 6:59
Elfogyott a bankok türelme, elkezdték nagy mennyiségben eladni a bebukott áru- és személyi hiteleket. Eddig is tisztogattak az adósaik között, de idén egyre több bukott hitel landol követeléskezelőknél, ráadásul a válság előtti ár töredékéért. Az elrejtőzés nem jó stratégia, rengeteg pénzt lehet bukni vele. A nehéz helyzetbe került lakáshitelesek többsége viszont egyelőre lapíthat.
"Átszakadt a gát. A bankok idén elkezdték valóban komoly méretekben önteni a piacra a rossz hiteleket" - mondta Kiss Ádám, a Díjbeszedő Faktorház Nyrt. vezérigazgatója, aki a magyar követelésvásárlói piac három legnagyobb cégének egyikét irányítja. Tapasztalatai szerint egyelőre nem a lakáshitelektől, hanem az úgynevezett fedezetlen kölcsönöktől (személyi kölcsönöktől, áruhitelektől, hitelkártya-tartozásoktól) szabadulnak a bankok, ezeket lehet ugyanis könnyebben értékesíteni. Csak az utóbbi hetekben 35-40 milliárd forintnyi tendert írtak ki a bankok fedezetlen hitelekre. A lakáshiteleknél ez a hullám még várat magára, de Kiss Ádám szerint ez is csak idő kérdése.
Felfalusi Péter, a piac egyik legnagyobb szereplőjének számító, svéd tulajdonban lévő Intrum Justitia Zrt. vezérigazgatója részben a kivonuló bankokkal magyarázza a növekedést. "Ez nem jelenti azt, hogy most dőltek volna be tömegesen a hitelek. Inkább arról van szó, hogy vannak bankok, amelyek az elmúlt egy-három évben nem vagy csak korlátozottan voltak jelen a piacon. Másfelől pedig voltak kivonuló bankok, a HSBC, a Credigen vagy éppen a Santander, ők pedig a leírt és le nem írt fedezetlen hiteleiktől is megváltak, illetve megválnak" - tette hozzá.
A válság elmélyülése, 2008 ősze után egyre több lett a bedőlt hitel, de a bankok egyre óvatosabbak, minimálisra csökkent a fedezetlen hitelezés, így rossz adósokból is egyre kevesebb lesz. Ráadásul a hiteléhség is jelentősen csökkent, a háztartások ugyanis inkább próbálják visszafizetni a tartozásaikat.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének májusban kiadott kockázati jelentése szerint a nem jelzáloghitelek, amelyekbe az autóhitelek is beletartoznak, közel ötöde volt nem fizető státuszban. A múlt év második felében lassult a fedezetlen hiteleket is felölelő bedőlt hitelek arányának növekedése, ami azzal magyarázható, hogy több bank is növekvő volumenben ad el fedezetlen lakossági követeléseket, jellemzően követelésbehajtással foglalkozó pénzügyi vállalkozásoknak.
Csomagban takarítják a portfóliót
Ha valaki már 90 napon túl nem törleszti a hitelét, akkor a bankok egy ideig próbálják házon belül kezelni behajtást, egy idő után azonban elegük lesz az ügyféllel járó vesződségből és rábízzák azt egy követeléskezelőre, vagy végleges megoldást keresve egy követelésvásárló cégnek értékesítik a hiteleket. Ez utóbbi kétféleképpen történhet: vagy úgy, hogy hosszú távú - 1-2 éves - szerződést köt a bank egy céggel, amelynek azután - mondjunk havonta - átad egy rossz hitelcsomagot; vagy időről-időre versenyeztetnek cégeket, bizonyos egyedi jellemzőkkel bíró hitelcsomagokra licitálhatnak a követelésvásárlók.
A liciteken nyilván a legtöbbször az nyer, aki a legtöbbet kínálja, de mivel a behajtásuk meglehetősen bizonytalan, manapság tizedáron adják-veszik a rossz portfóliókatt. Kiss Ádám szerint 2008-ban még körülbelül 20-30 százalékos volt a tipikus ár (ha tehát 1 milliárd forintnyi behajtandó tartozást csomagolt össze, akkor 200-300 millió forintért adott túl ezen a bank), a válság azonban a padlóra küldte az árakat, és most jellemzően a tartozás tizedét hajlandóak kifizetni a követelésvásárló cégek egy tipikus, lejárt, fedezetlen követelésállományért. "A fedezetlen termékeknél, hiteltől függően 6-25 százalékos az átlagos eladási ár, amely megfelel a piaci áraknak" - írta kérdésünkre az OTP is.
Ezek a hitelcsomagok azonban igazán rossz minőségűek, jellemzőe csak 3-4 éves távlatban lehet elfogadható mennyiségű pénzt behajtani utánuk. Egy követeléskezelő munkatársa azt mondta, hogy már akkor elégedettek, ha mondjuk egy adott termék vételárát 1-2 év alatt sikerült behozni.
Miért fizet jobban az adós a behajtónak, mint a banknak?
A követeléskezelők belépésekor a legerősebb hatás pszichológiai. Azt követően, hogy már nem a bank, hanem egy újabb szereplő próbálja meg behajtani a tartozást, a késésben lévő adós megijed. Többségük ilyenkor azonnal fizet, 2-3 hónapon belül pedig a követelések 75-80 százaléka befolyik, ezért a jogi típusú behajtásra nem minden esetben kerül sor. Ha mégis, akkor a behajtó hivatalosan követelheti az ügyféltől a tartozást és elindíthatja a végrehajtást is. Ennek keretében az adós fizetését és a nyugdíját is letilthatják ha van neki, lefoglalhatják az autóját, tv-jét.
A bankok magatartása eltérő, van, amelyik évekkel ezelőtt elkezdte a portfólió tisztítását és folyamatosan, kisebb csomagokban bízta másra a behajtást, de a többségük mostanra elégelte meg a dolgot, és idén kezdték nagyobb tempóban kiszórni a piacra a rossz hiteleket. Olyan is akad, amelyiknek saját faktorháza van, így kvázi házon belül oldja meg a dolgokat.
A lakáshitelekből csak csipegetnek
A bankokból kipucolt állomány körülbelül fele személyi kölcsön, amely tartozások esetében az egy ügyfélre jutó átlagos összeg - a Díjbeszedő Faktorház tapasztalata szerint - 600-700 ezer forint. Az átadott állomány másik fele áruhitelből és hitelkártya-tartozásból jön össze, az előbbinél átlagosan 300 ezer forintot kell behajtani, az utóbbinál 150-200 ezer forintot.
A fedezetlen hitelek piacán egyelőre pörög a bolt a követeléskezelőknek, a lakáshitelekből viszont még csak csipegetnek, jóllehet ez az állomány közel négyszerese a fedezetlen hitelekének. A bankok szívesen eladnák itt is a késedelmes, rossz hiteleiket, a követelésvásárlók azonban kockázatosnak tartják az ilyen tartozások tömeges megvételét. Az ingatlanpiac ma nem tudná ezeket felszívni (nem véletlen, hogy az árverésekre is kvótát határozott meg a kormány a bankok részére), a lakáspiac pang, befektetési célú ingatlanvásárlás alig akad, mindez nagyon kockázatossá teszi a lakáshitelek behajtását.
A hitelek mögötti fedezetet, pláne rövid időn belül, nem lehet pénzzé tenni, és mivel itt jóval nagyobb összegű hitelekről is van szó, a lekötött tőke igénye is sokkal magasabb lenne. (A követelések megvásárlása és a tartozás behajtása vagy az ingatlanfedezet értékesítése közötti időben ugyanis a követeléskezelőknek kell megfinanszírozniuk az összeget.) Kiss Ádám szerint egyelőre nincs olyan szereplő a piacon, aki nagy tömegben bele merne vágni ebbe az üzletbe.
Lehet és kell is egyeztetni, ha baj van
Sok ügyfél megretten, ha a követeléskezelőhöz kerül az adóssága és elbújik előle, ez azonban az egyik legrosszabb megoldás. A bankkal, a követeléskezelővel is lehet és kell is egyezkedni, a lényeg az, hogy mutasson együttműködési és fizetési hajlandóságot. Lehet haladékot, részletfizetést kérni. "Több százezer forintos tartozásnál esetén is akár havi 5-10 ezer fizetési hajlandóságot mutatva elkerülhető a jogi eljárás" - mondta Felfalusi Péter, az Intrum Justitia Zrt. vezérigazgatója .
"Sajnos azonban az ügyfelek többsége nem együttműködő, ezért mi is és a követeléskezelő cégek egyre jobban koncentrálnak a jogi eljárásokra, mivel nincs más megoldás" - tette hozzá az Intrum vezetője, aki azt mondta, elbújni már csak azért sem érdemes, mert a követeléskezelőknek ez a fő tevékenysége, emlékezni fognak a tartozásra és az elévülési idő előtt megindítják a jogi eljárást. Ezt pedig két dolog miatt érdemes elkerülni, egyérszt a jogi eljárásban már nem lehet egyeztetni a követeléskezelővel, akkor már a végrehajtóé a főszerep, másfelől pedig az eljrásá költségeit is az adósnak kell állnia, ami egy 100 ezer forintos tartozás 40-50 százalékkal is megdobhat.