15.721- Kinek a zsebét húzza a gazdasági küszködés? Jankovics Soma 2012. október 12., 8:25 [origo]

* www.nemzetihirhalo.hu *************

Kinek a zsebét húzza a gazdasági küszködés? 
Jankovics Soma 2012. 10. 12., 8:25 [origo] 

A válság 2008 végi kirobbanása óta csupa negatív hír jelenik meg a magyar gazdaságról, és ezen a trenden néhány kivételtől eltekintve a kormány sem tudott tartósan változtatni. A statisztikák azonban elsősorban a GDP-ről és más elvont adatokról szólnak, azt nem mutatják, hogy valójában mennyi pénzük van az embereknek, jobban vagy rosszabbul élnek. Négy elképzelt példán keresztül mutatjuk be, kinek mit adott az Orbán-kormány. 

Magyarország gazdasága visszaesik idén, az elemzők átlagosan 1 százalékos GDP-csökkenést valószínűsítenek csakúgy, mint az IMF. A bonyolult számítású GDP azonban távoli fogalom, és nem fejezi ki azt, hogy ténylegesen mennyi pénz van a zsebünkben. Az előző két évben a válság és az Orbán-kormány erre adott válaszai rengeteg gazdasági hatással jártak, és ez nemcsak a GDP-ben, hanem az emberek pénztárcáján is nyomot hagyott. Nézzük négy elképzelt példán keresztül, hogy kit hogyan érintettek a változások! 

Áron, 23 éves gyermektelen férfi, akinek a munkáltatója mindig csak a kötelező minimálbért adja meg 

Áron jövedelme gyakorlatilag a mindenkori legkisebb bértől függ, de annak ellenére, hogy 2010 óta majdnem 20 ezer forinttal emelkedett meg az adózás előtti, bruttó minimálbér, nem sokat érezhetett ebből. 

A 2011-es változások közt volt a 17-ről 16 százalékra csökkenő szja-kulcs, az adójóváírás 3 ezer forintos csökkenése, és közben a nyugdíjjárulékot is megemelte a kormány 0,5 százalékponttal. Áron összességében veszített volna az átalakításon, de a minimálbért annyival emelték meg, hogy végül néhány száz forinttal többet kaphatott kézhez. 

Minimálbéres fizetése forintban	2010	2011	2012
bruttó bér	73 500	78 000	93 000
nettó bér	60 236	60 600	60 915
munkaadó költsége	94 448	100 230	119 505

2012-ben Áronhoz is elért az egykulcsos szja világa, miután eltörölték az adójóváírást. Ez addig 12 100 forintot jelentett neki, ezért a kormány jelentősen, 15 ezer forinttal emelte a minimálbért, hogy a kézhez kapott fizetés ne csökkenjen. 

Miközben Áron alig néhány száz forintot látott csak a nagy minimálbér-emelésből az átalakítás miatt, addig a foglalkoztatójának két év alatt 25 ezer forinttal többe került, hogy neki munkát adjon. Hogy a bérköltség drasztikus emelkedése ne vezessen kirúgáshullámhoz az alacsony végzettségűek körében, a kormány 2013-ra járulékcsökkentésbe kezdett: a fiatalok, idősek, kismamák, szakképzetlenek és tartós állástalanok foglalkoztatása kedvezménnyel jár. Áront, mivel 25 év alatti, a munkaadója jövőre 21 600 forinttal olcsóbban tudja majd alkalmazni, mert utána már nem 28,5, hanem csak 14 százalék munkaadói terhet kell fizetni. 

Áron így talán nem veszíti el a munkahelyét, annak viszont aligha örül, hogy az ugyanakkora nettó fizetése egyre kevesebbet ér. Az infláció őt jobban érinti, mint egy megtakarítani is képes magyart. 2010 elején a pénze körülbelül 15 százalékkal ért többet az inflációs ráták alapján, mint az 2012 végére várható a jelenlegi megugró áremelkedési ütem mellett. Az árakat az élelmiszerek, az olaj drágulása mellett a kormány adóintézkedései is felfelé hajtják: az áfa 27 százalékra emelése, a dohány, a benzin, az alkohol jövedéki adójának emelése, de a telefonadó is kihat az átlagos áremelkedésre. 

Boglárka, középkorú nő, aki 11 éve dolgozik középiskolai tanárként, két gyereket nevel párjával, lakásukon 10 millió forint svájci frank hitel van 

Boglárka fizetése annak ellenére ingadozott az előző években, hogy a bruttó bérét a válság miatt befagyasztotta a kormány, és az előző két évben a közalkalmazotti bértáblán sem lépett feljebb. A személyi jövedelemadózás minden eleme pozitívan érintette őt, első sorban a két gyermeke után járó családi adókedvezmény miatt. Az új rendszerben az adóalapot lehet csökkenteni egy és két gyerek után 62 500 forinttal, három vagy több gyereknél 206 250 forinttal, ami jelentős kedvezményt jelent. Közben megmaradt a családi pótlék is, de ennek összege számára ugyanúgy 13 300 forint gyerekenként, mint két éve. 

Bár 2011-ben 3 ezer forinttal kevesebb adójóváírást kapott, ezt a két gyereke után kapott 20 ezer forintos adókedvezmény messze kompenzálta. 2012-ben pedig a közalkalmazottaknak központilag előírt bérkompenzációból kaphatott 10 600 forintot, amellyel a kieső 12 100 forintos adójóváírást pótolták. Igaz, a bérkompenzáció nem januártól járt, vagyis azt tapasztalhatta, hogy több ezer forinttal kevesebbet kap egyik hónapról a másikra. A bruttó fizetése mellett közalkalmazotti pótlékokat is kap, például a nyelvvizsgájáért, ezek összege nem változott az előző években. 

A tanár fizetése forintban	2010	2011	2012
bruttó bér	148 900	148 900	148 900
nettó bér	106 539	122 843	117 530 + 10 600
munkaadó költsége	191 337	191 337	191 337

Boglárka és párja 2005-ben 160 forint körüli svájcifrank-árfolyam mellett vett fel 10 millió forintnyi devizahitelt. A frank árfolyama több mint 30 százalékkal emelkedett, ami jelentősen megdrágította a hitelüket is. A kormány devizahiteleseket érintő csomagjából ők az árfolyamgátat tudták igénybe venni, mert a végtörlesztéshez nem volt elég megtakarításuk, a forinthitelre való váltáson pedig nem nyertek volna. 

Az árfolyamgát ötéves idejére 180 forinton fizethetik a hitelüket, a kedvezménynek pedig csak a hitel tőketörlesztésre vonatkozó részét kell az öt év után fizetniük, a kamatrészt az állam és a bank adja támogatásként. Az árfolyamgát rendszerében Boglárkáék 230 forintos svájci frank mellett körülbelül 30 ezer forintot spórolnak havonta. Ha okosak, akkor az államilag támogatott lakástakarékba teszik a megtakarítás egy részét, hogy az öt évi árfolyamgát után könnyebben fizethessék tovább hitelüket. 

Csaba, havi bruttó 400 ezer forintot kereső tanácsadó, három gyerekkel és 10 millió forintos frankhitellel 

Csaba vagy párja is jogosult a családi pótlékra, amelyre az elmúlt években ugyanúgy 48 ezer forintot kapott. Nem bánja azonban, hogy nem emelkedett a támogatás összege az infláció mértékével sem, mert közben az új családi adókedvezménnyel nagyon jól járt. 

Korábban csak 12 ezer forint kedvezményt kapott a három gyereke után, 2011-től azonban 206 250 forinttal csökkentheti adóalapját gyerekenként, ezzel egy év alatt több mint 86 ezerrel nőtt a kézhez kapott jövedelme. A nagy többlethez hozzájárult volna a gyerekek nélkül az is, hogy megszűnt a felső szja-kulcs, amelynek alapján 2011 előtt adózott, és neki is már csak 16 százalék után számolják a jövedelemadóját. A szuperbruttó, vagyis az adóalap technikai felszorzása ugyan Csabát még sújtja (ez olyan, mintha az átlagbér felett 4 százalékos különadót kellene fizetnie), de 2013-ra a kormány ezt is kivezeti. Néhány ezer forintot csak az egészségügyi járulék emelésén veszített idén. 

A jól kereső fizetése	2010	2011	2012
bruttó bér	400 000	400 000	400 000
nettó bér	243 940	330 000	326 000
munkaadó költsége	514 000	514 000	514 000

Csabának és feleségének volt megtakarított pénze, amelynek segítségével meg tudtak szabadulni a svájcifrank-hitelüktől. Bár ki kellett fizetniük az eredetileg 10 millió forintos tőke maradékát, de havonta mintegy 150 ezer forintos kiadástól szabadulhattak meg így. Csaba kapott némi pénzt 2011-ben abból is, hogy a kormány visszaterelte őt az állami nyugdíjrendszerbe, és az addigi megtakarításai reálhozamát kifizették neki (az átlagos reálhozam 120 ezer forint körül volt, a legnagyobb pedig 5,6 millió forint). 

Dorottya, 70 éves nyugdíjas 

Az előző években megszűnt ugyan a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer, de ez nem érintette a már nyugdíjba vonultakat. A nyugdíjasok pénzét az állam egy olyan rendszerben emeli, amelyben a pénz összege csak az inflációt követi, ha alacsony a gazdasági növekedés, és prémiumot fizet, ha 3 százaléknál nagyobb a bővülés. Mivel az elmúlt években a gazdaság csak toporgott, idén pedig vissza is esik, ezért csak inflációkövetés volt. 

Dorottya 2010-ben az átlagos öregségi nyugdíjat kapta, vagyis 86 884 forintot hozott neki a postás. Ezt a pénzt 2011-ben a 3,8 százalékos inflációs ütem mellett 0,6 százalékos plusz-emeléssel is növelték, így 90 706 forintot kapott. Idén év elején még alacsonyabb inflációs ütemmel számolt a kormány, így a nyugdíjakat is csak 3,7 százalékkal emelték. Mivel az infláció már jóval 6 százalék fölött jár, a kormány rendkívüli nyugdíjemelésről kezdett gondolkodni, ennek összegéről azonban még nem tudni. A nyugdíjas-infláció 2010 közepe óta nagyobb volt a KSH adatai szerint, ez főleg azért lehetséges, mert a nyugdíjasok árindexében nagyobb súllyal veszik figyelembe az élelmiszereket, amelyek drágulása jelentős. 

Javulás Kelet-Európában 

A magyarok összességében azt tapasztalhatják, hogy egyre jobban élnek, erre utal legalábbis az elmúlt néhány év adatsora. Összehasonlítva a kelet-európai versenytársakkal, Magyarországon nagy reálbér-csökkenés (vagyis hogy ténylegesen mennyit ér a bérünk) volt 2009-ben a válság hatására, illetve azért, mert megszűnt a 13. havi fizetés. 

 
A reálbérek alakulása 2007-hez képest (forrás: nemzeti statisztikai hivatalok)

Szlovákiában és Csehországban a válság előtt volt jelentős reálbér-emelkedés, amely viszont lendületét vesztette az előző két évben. Lengyelországban folyamatosan, de lassan gazdagodnak az emberek. Magyarországon azonban az előző két év fellendülése mögött az áll, hogy az alacsony keresetűek pénze nem emelkedett, az infláció viszont elértéktelenítette a béreket, míg a jól keresők óriási mértékben növelhették jövedelmüket nagyrészt az egykulcsos adórendszernek köszönhetően. 
Regisztrálj izgalmas játékunkra, és nyerj utazást vagy más értékes ajándékokat!