*** www.nemzetihirhalo.hu *
Házőrség
A szent korona előtt tettek esküt a testület tagjai
"Önök jelentős feladatot vállaltak, amelynek sikeres ellátása az ország életére is kihat, hiszen önöknek kell biztosítaniuk az Országgyűlés biztonságát. Legyenek büszkék a küldetésükre" - mondta tegnap este a Parlamentben Kövér László. A házelnök az Országgyűlési Őrség ünnepélyes, a Szent Korona előtt tett eskütételén arról is beszélt, a testületnek egy igen összetett rendszert kell majd működtetnie, s ez csak úgy lehetséges, ha az emberek csapatban képesek együtt dolgozni.
Letették esküjüket a parlament őrei
Kövér László házelnök beszédében arra kérte a testületet, hogy legyen büszke küldetésére, zászlójára és egyenruhájára
A Parlament kupolatermében, a Szent Korona előtt tették le esküjüket tegnap a január 1-jétől működő Országgyűlési Őrség tagjai. Kövér László házelnök üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy a testület tagjai nemcsak munkát, hanem küldetést is vállalnak a legfontosabb nemzeti intézmény védelmével.
"Legyenek büszkék a küldetésükre, a zászlójukra és az egyenruhájukra, amely összeköti önöket a szolgálatukban" - mondta tegnap este Kövér László. A házelnök az Országgyűlési Őrség alkalmából tartott üdvözlő beszédében hangsúlyozta, a testület tagjai a nemzet egészét jelképező Szent Korona előtt adták szavukat a szolgálatra. Mint mondta, az esküvel életünk legfontosabb elhatározásait pecsételjük meg - egyben arra kérte a megjelenteket, ragaszkodjanak ehhez a kimondott szóhoz.
Kövér László beszédében külön kiemelte, az őröket elöljáróik egytől egyig alkalmasnak találták e szolgálatra. "Ez az én olvasatomban annyit tesz, értik és magas szinten művelik a szakmájukat" - hangoztatta. Szavai szerint az Országgyűlési Őrség tagjai nagy feladatot vállaltak, amelynek sikeres ellátása a nemzet életére is kihat, hiszen nekik kell biztosítaniuk a Tisztelt Ház biztonságát. Hangsúlyozta, hogy összetett rendszert kell majd működtetniük, ami csak úgy lesz lehetséges, ha csapatban, nemcsak egymással, hanem egymásért is képesek lesznek dolgozni.
A házelnök az Országgyűlési Őrségnek csapatzászlót adományozott, amelyre felesége, Bekk Mária kötötte föl az első díszszalagot. Mint arról már beszámoltunk, a parlament áprilisban döntött az Országgyűlési Őrség felállításáról. Kövér László házelnök decemberben Tóth László rendőr alezredest jelölte parancsnoknak.
A helyszínen kapott tájékoztatás szerint az őrök a házelnöknek, illetve akadályoztatása esetén az ülést levezető alelnöknek a hozzájárulása nélkül az Országház üléstermébe, az ülésteremhez tartozó páholyba és karzatra, valamint a termet körülvevő folyosóra nem léphetnek be, s ott nem is intézkedhetnek. E hozzájárulás nélkül csak bűncselekmény és például életveszély esetén léphetnek föl. Emellett az őrszemélyzet eljárhat akkor is, ha olyan ember elfogásáról van szó, aki cselekményét külön felszólítás ellenére is folytatja. Az Országgyűlési Őrség egyenruhája zöld-fekete, bordó díszítéssel. Korábban az ellenzék részéről olyan vádak hangoztak el, melyek szerint Kövér László gyakorlatilag egy széles jogkörrel felruházott magánhadsereget kíván fölállítani, ám a félelmekre rácáfoltak a testület jogosítványai. Így például az őrségnek nyomozóhatósági jogköre sem lesz.
A házelnök december 24-én a lapunknak adott interjúban is aláhúzta, hogy a Ház működését nemcsak írott, hanem íratlan szabályok is alakítják, s a transzparensek és egyéb tarkabarka "látványelemek" színházba, esetleg cirkuszba illenek, de nem valók az ülésterembe.
Az egység nevében
"A cél kivívni a társadalom megbecsülését"
Péter István, az őrség egyik tagja az eskütétel előtt szólt a testület nevében. A főhadnagy arról beszélt, az Országgyűlési Őrségnek hármas alapelvet, az elérendő célt világosan megmutató jövőképet, az ehhez kapcsolódó küldetéstudatot és filozófiát szem előtt tartva kell meghatároznia identitását. Szavai szerint az egység kiemelt célja a legmagasabb szakmai színvonalon való működés s hogy erős, professzionális szervezetként kivívja a társadalom megbecsülését. Küldetése az Országgyűlés elnökének, az ország házának és a parlament munkatársainak elhelyezésére szolgáló létesítmények védelme - hangsúlyozta Péter István. Beszélt a függetlenségről is, vagyis arról, hogy a tagoknak teljes mértékben külső befolyásoktól mentesen kell majd dolgozniuk, ugyanakkor a legmodernebb technikai eszközök segítségével. A főhadnagy továbbá aláhúzta azt is, hogy a testület célját olyan kollégákkal óhajtja elérni, akik magukénak érzik a demokratikus értékeket, emellett törvénytisztelők, feddhetetlen életvitelükkel pedig hozzájárulnak mindannyiuk pozitív megítéléséhez. (LMA)
"Balhék" az ülésteremben
Számos rendzavarás, botrány történt az elmúlt években a Ház falai között, kivétel nélkül ellenzéki képviselők "közreműködésével". Nagy port kavart fel, hogy az új parlament 2010 májusi, alakuló ülésén Vona Gábor jobbikos pártelnök a bíróság által betiltott Magyar Gárda egyenruhájára "hajazó" mellényben jelent meg. Ugyancsak a radikális párt politikusa, Novák Előd volt az, aki tavaly júniusban - tiltakozva a szerinte az ülés közben hangoskodó kormánypárti képviselők viselkedése miatt - kézi hangosbeszélőn szólalt fel az Országgyűlésben.
A levezető elnök, Latorcai János azt mondta, Novák "jelenete" összeegyeztethetetlen a házszabállyal, s egy egész napra megvonta tőle a szót. Ennél is meghökkentőbb volt az eset, amikor tavaly tavasszal a szintén jobbikos Zagyva György Gyula szamurájkarddal a kezében tartott sajtótájékoztatót a parlamentben, tiltakozván az úgynevezett "egyenruhás bűnözést" betiltó törvény ellen. Később úgy nyilatkozott, bár az Országház kapujában feltartóztatták, végül beengedték az épületbe. A választási eljárás alaptörvénybe foglalásának megszavazása ellen fellépve pedig, idén októberben LMP-s képviselők kék cédulák tömkelegét szórták le a parlamenti karzatról, utalva ezzel az 1947-es kékcédulás választásokra. A fideszes Wittner Mária, '56-os halálraítélt fejét eltalálta a papírlapok egyik nagyobb tömbje. Ezen látványosabb akciókon túl még számos alkalommal fordult elő, hogy ellenzéki képviselők transzparenseket, plakátokat állítottak fel a teremben, miközben kormánypárti kollégájuk éppen felszólalt. (JZS)
Évszázados hagyomány
A mai testületek elődjének tekinthető Magyar Nemes Testőrséget még Mária Terézia alapította 1760-ban. Az 1904-ben véglegesen elkészült és átadott Országház őrzés-védelmére az 1912-es törvénnyel létrehozott Képviselőházi Őrség volt hivatott. Feladata volt még a képviselőház tagjai és a hallgatóság körében a rend fenntartása, valamint egyes protokolláris, díszőri tevékenységek ellátása. A második világháború után a Nemzetgyűlési Őrség vette át e teendőket, majd 1946-ban állították fel - Tildy Zoltán akkori államfő védelmére - a Köztársasági Elnöki Testőrséget. A szervezetet aztán 1948-ban, a Nemzetgyűlési Őrséget pedig 1949-ben szüntették meg, illetve az általuk végzett feladatokat a Belügyminisztérium (BM) Államvédelmi Hatósága, vagyis a méltán hírhedt ÁVH vette át, 1949 és 1956 között egyúttal "objektumvédelmi, lakásbiztosítói és személyvédelmi tevékenységet" is ellátva. 1956. december végén BM Kormányőrségi Osztály néven szervezték újjá a testőrséget, majd a Politikai Nyomozó Főosztály irányítása alá helyezték. A Kormányőrség 1959-ben lett önálló fegyveres testület, a belügyminiszter első helyettesének közvetlen irányítása alá került. 1990 áprilisában a testület elnevezése Magyar Köztársaság Kormányőrség lett, majd 1992-től Köztársasági Őrezredre változott. Ezen esztendő március 15-étől az Objektumvédelmi Főosztály állományából kialakított Parlamenti Díszőrség hagyományőrző egyenruhában díszőri tevékenységet hajtott végre, egészen 2011-ig, amikor is a feladatot a Magyar Honvédség vette át. (LMA)
| |